Évi 30 milliárd forintos válságadót vet ki Magyarország a nagy áruházláncokra, így valószínűleg az Auchanra is. Nyilván tiltakozni fognak, az emberek véleménye pedig megoszlik majd aszerint hol vásárolnak, vagy hová szavaznak. Pedig érdemes jobban átgondolni a piaci szerepüket és hatásukat.

Szerencsére a magyar vállalatok üzleti mérlege publikus, így mi is beleleshetünk a könyvekbe. Mi természetesen az Auchan Magyarországét néztük meg, és kiderült, a vállalat 5 éve veszteséges, így az adófizetési kötelezettség sorokba nulla forint került ezer milliárdos árbevétel mellett. Hoppá!

Bevétel:
2005: 179 milliárd
2006: 198 milliárd
2007: 209 milliárd
2008: 221 milliárd
2009: 227 milliárd

Eredmény (veszteség):
2005: -5 milliárd
2006: -4 milliárd
2007: -1 milliárd
2008: -1 milliárd
2009: -8 milliárd

Adófizetési kötelezettség:
2005: 0 Ft
2006: 0 Ft
2007: 0 Ft
2008: 0 Ft
2009: 0 Ft

Munkahelyteremtés (vagy -csökkentés?)

Sebaj. A nagy áruházláncok PR részlege büszkén vágja rá: "rengeteg embernek adnak munkát". Ez látszólag igaz, hiszen például egy áruházlánc az ország legnagyobb munkaadója, másrészt sántít a dolog, hiszen a Nielsen adatai szerint csak 1999 és 2008 között 6500 kisbolt szűnt meg az országban. Ez az árusításban, üzemeltetésben és szállításban sok tízezer munkahely megszűnését is jelentheti, pedig még csak élelmiszerboltokról beszéltünk, holott az Auchanban és az általa kialakított szomszédos áruháztelkeken sok más kiskereskedő (barkács, elektronika, cipő, ruha, újságos, bútor, pék, benzinkutas, stb...) üzletének koporsójába verték be az utolsó szöget. Tehát egy hipermarket megnyitása nem csak munkahelyek létesítésével, hanem talán még több környékbeli munkahely megszűnésével is jár. És akkor még nem is beszéltünk arról, hány munkahelyet szüntet meg a hazai termékeket kiváltó nagy tételes beszerzés, vagy import. Ugye mindenki látott már 99 forintos szlovák tejtől roskadozó hipermarket tejes pultot, és hallott már lelegelhető mezőkkel körbevett, mégis munkanélküli segélyből élő zsákfalvakról?

Jó, de sok iparűzési adót fizetnek

A dunakeszi lápügyben az Auchan és az önkormányzat is érvként használta fel, hogy sok helyi iparűzési adót fizetnek. Ezt a tényt is több dolog árnyalja. Egyrészt egy ilyen beruházás sok pénzt is visz az önkormányzattól, hiszen költséges járulékos beruházásokat kényszerít ki a környék növekvő forgalma, a megjelenő dugók kezelése, a kisvárosokban halódó kiskereskedelem pedig alvóvárossá torzítja a településeket. Vajon lehet e Dunakeszinek valaha olyan sétálóutcája mint akár a nála sokkal kisebb osztrák városoknak? Valószínűleg sosem, hiszen Dunakeszi sétálóutcája az Auchan bazársorán alakult ki. Aztán az adó nagysága is érdekes. Hiszen egy veszteséges kereskedő cégnél elsősorban a személyi kiadásokra szűkül az adó alapja, ami az Auchannál 16 milliárd forint, ennek adója pedig országosan is csak pár százmillió körül lehet évente.

Vonjunk mi is mérleget

Láttuk tehát az Auchan üzleti mérlegét, de a fentiek tükrében érdemes ennél átfogóbb mérleget vonnunk, és alaposabban megvizsgálni mit veszítünk az akciós trappista sajttal:

- több kilométeres gyalogtúrával ér fel minden vásárlás, természetesen a szabadidőnk kárára
- többet autózunk, melynek költségeit mi álljuk
- eltorzulnak településeink, megszűnnek a közösségi/belvárosi funkciók, ami ingatlanunk árát csökkenti
- a helyi kiskereskedelmi és termelői munkalehetőségek megszűnésével a munkanélkülivé váltakat a többiek tartják el
- a be nem zárt kiskereskedők árdrágulása öngerjesztő, hiszen költségeiket egyre kevesebb eladott árun kell megtermelniük, ettől még kevesebb vevőjük lesz, stb...
- aki mégis helyben dolgozna, lehet arcfelismerő szoftver nélküli robotpénztáros, éjszakai árufeltöltő, járólapfocipálya-takarító, biztonsági őr, kosárelosztási menedzser
- a fenti munkahelyeknek emberléptékű alternatívája nem nagyon lesz, hiszen azokat, és a legelterjedtebb vállalkozási formákat (kereskedést, gazdálkodást) elfelejthetjük

Még mindig olyan olcsónak tűnik az az akciós trappista?

Csak a jövőnkbe kerül...(greenr.blog.hu)

JOBBOLDALI GONDOLAT