2011. január 5. Közélet

 Hogyan teljesülhet Orbán Viktor ígérete arról, hogy Magyarország Kínát is meg fogja előzni versenyképességben? Saját pályán nem lehet őket legyőzni, a mesterségesen gyengén tartott árfolyam a devizahitelesek miatt nem reális célkitűzés, a termelés olcsóbbá tételét pedig az uniós szabályok és a szociális háló megléte teszi lehetetlenné. Svájcra tekintve azonban találni olyan területeket, amelyeken sikerülhet leelőzni a kínaiakat.


" Mi még Kínával is versenyképesek leszünk, ha végig tudjuk, ha végig tudom csinálni azt a gazdaságpolitikát, amit elindítottam" - mondta Orbán Viktor december 23-án a Hír Tv-nek adott interjújában.

A Világgazdasági Fórum legújabb versenyképességi rangsorában Kína a 27. helyen szerepelt, míg Magyarország az 52. volt. A nagyszabású felmérés tizenkét pillérbe sorolt szempontok szerint vizsgálja az országokat. Magyarország a leggyengébb az adóterhek, illetve az adminisztrációs terhek területén, előbbi kategóriában a 139 felmért országból 138., utóbbiban 134. helyen volt. Ezek mellett rosszul szerepelt a politikusokba fektetett bizalom (128.), a kormányzati pazarlás (126.) és az államadósság (123.) kategóriában is.

Kína ezekben a kategóriákban az adóterhek kivételével (amelyben 122. helyen volt), a magyarnál jóval kedvezőbb értékelést kapott, mindben az első 35-ben szerepelt. Kína elsősorban a piaci működést tekintve áll gyengén, például a vállalkozásindításhoz szükséges eljárások számában (126. hely) és idejében (108.), a vámtarifákban (122.) vagy épp a tőkeáramlás korlátozásában (123.)

Előrébb léphet Magyarország

A kormány eddigi intézkedéseinek hatásait nehéz felbecsülni a rangsor szempontjai alapján, de az látszik, hogy a leggyengébb pontokra próbáltak koncentrálni. Az adóterhelés a személyi jövedelemadó 16 százalékra és a társasági adó 500 millió forint nyereségig 10 százalékra ejtésével, valamint különböző kis adók eltörlésével csökken, és emellett az adminisztrációs eljárások és idő csökkentése is a kormányzat prioritásai közé tartozik. Az Európai Unió által szigorúan megkövetelt költségvetésihiány-pálya és a kormány államadósság-csökkentő tervei szintén sokat javíthatnak a rangsor egyes kategóriáiban.

A kormány egyéb intézkedéseinek konkrét hatásai azonban nehezen számszerűsíthetőek, ezért azt is nehéz előre jelezni, hogy összességében közelebb kerül-e Magyarország Kínához, még ha a fenti kategóriákban komoly előrelépés lesz is. Kérdés például, hogy ront-e - és ha igen, akkor mennyit - a tulajdonjog jelenlegi 66. helyezésén a magán-nyugdíjpénztári átalakítás, visszaesik-e az infrastruktúra fejlettségi állapota vagy a technológia fejlődése a különadók bevezetésével.

Mi a versenyképesség?

A versenyképesség meghatározása a közgazdászok körében sem egyértelmű. Bakács András tanulmányában, amely a Világgazdasági Kutatóintézet honlapján olvasható, azt írta, hogy Paul Krugman (2008-ban Nobel-díjas közgazdász) például egyenesen értelmetlennek nevezte egy nemzet versenyképességének firtatását, sőt, szerinte a fogalom folyamatos emlegetése veszélyes megszállottsággá válhat. Állítását azzal támasztja alá, hogy míg egy versenyképtelen vállalat egyszerűen kiesik a piacról, államok nem szoktak csődbe menni.

Vannak azonban olyan közgazdászok, akik modellezni is próbálták a versenyképességet, különböző tényezőket kiemelve. Michael Porter szerint a versenytársakkal szembeni előnyt lényegében azok a tényezők határozzák meg, amelyeket tartósan fenn lehet tartani, és amelyeket a versenytársak nem tudnakellensúlyozni.

A közgazdász szerint a termelési tényezők (például erőforrások) puszta megléte nem elég a versenyképességhez, mivel a felhasználás módja az, ami igazán számít. Porter szerint ezenfelül nemcsak a lakosság bér- és jövedelmi viszonyai alakítják a versenyképességet, hanem az is, hogy mennyire igényesek, mivel a minőségi termékek iránti kereslet magasabb követelmények elé állítja a vállalatokat.

Nem hagyják erősödni a jüant

A kínai gazdaság egyik nagy versenyelőnye az árfolyam mesterségesen alacsonyan tartása a dollárral szemben. A szándékosan elértéktelenített jüan a kínai exportvállalatokat segíti a világpiacon zajló versenyben, és egyben drágítja az importot, ami a belső fogyasztást fogja vissza.

Ez az árfolyam-politika hatékonyan segítette Kína gazdasági növekedését, ugyanakkor a rendszeres és nagymértékű kereskedelmi többlet a világ legnagyobb mértékű devizatartalékát hozta létre, amely idén szeptemberre meghaladta a 2600 milliárd dollárt. Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője egy tanulmányában azt írta, hogy pénzügyileg az Egyesült Államok és Kína " sziámi iker pozícióban" van, vagyis egyik sem tud a másiktól megszabadulni, és nem is akar: a jüan radikális felértékelését követelő "amerikai törvényhozási törekvésnek éppen az amerikai külügy- és pénzügyminiszter áll ellen".

A felértékelődő jüan legalább két szempontból lenne káros a kínai érdekekre: egyrészt drágulna a kínai termékek ára, vagyis a világpiacon visszaszorulnának, másrészt a jüannal szemben gyengülő dollár a devizatartalékokat értéktelenítené el. Az Egyesült Államok, amely gazdaságának körülbelül 70 százalékát a fogyasztás teszi ki, azért járna rosszul, mert hirtelen megdrágulna a kínai import.

Magyarországon az exportáló vállalatok is a gyengébb forintban lennének érdekeltek, ennek azonban a devizában eladósodott lakosság, illetve önkormányzati és vállalati szektor érdekei szabnak határt. Ráadásul Magyarország kötelezett az euró bevezetésére (igaz, nincs rögzítve, hogy mikor), ami miatt nem játszhat szabadon az árfolyamfegyverrel gazdaságának támogatására.

Munka egy tál rizsért

A versenyképességet befolyásolja egy ország bérszínvonala, amely beépül az előállított termékek és szolgáltatások árába. Kína ebben a tekintetben két szempontból is nagy előnyökkel bír: egyrészt olcsó a munkaerő, másrészt ugyan egyre emelkedik a munka költsége, de óriási tartalékok állnak rendelkezésre. A Worldsalaries.org kimutatása és 2005-ös adatai szerint a magyar bérszínvonal érezhetően a kínai felett van.

Kínában idén több sztrájk is megbénította külföldi cégeknél a termelést, ami azt jelzi, hogy az olcsó kínai munkaerő modelljét kezdi levetkőzni az ország. Így látja Inotai András is, a Világgazdasági Kutatóintézetet vezető kutató is, aki szerint az emelkedő bérköltségek és a szaporodó sztrájkok másfajta modellt követelnek meg, vagyis az exportorientált gazdaság(alacsony bérek és fogyasztás) elmozdul a belső piac felé. A közgazdász szerint ugyanakkor ennek ellentmond, hogy az emelkedő béreket megfékezheti az, hogy a fejletlenebb régiókban bőven van olcsó és szabad munkaerő.

Magyarországon a bérszínvonal ugyan magasabb, mint Kínában, de jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, ez pedig hozzájárul a magyar versenyképesség javulásához. A Mercedes, az Audi vagy az Opel beruházásának Magyarországra telepítésében a viszonylag olcsó munkaerő is szerepet játszott, ugyanakkor a kínainál fejlettebb szociális rendszer (például minimálbér, társadalombiztosítás) nem teszi lehetővé, hogy sokkal alacsonyabb bérekkel csábítson az ország beruházókat.

A miniszterelnök felvetését az teheti realitássá, hogy nem feltétlenül az alacsony bérekkel kell felvenni a versenyt a világpiacon - a világ legversenyképesebb országaiban ugyanis nem alacsony a bérszint. A Világgazdasági Fórum rangsorában például az első öt ország: Svájc, Svédország, Szingapúr, Egyesült Államok és Németország. Ezenfelül a világot számtalan olcsó termékkel ellátó kínai gyárak komoly környezetszennyezést okoznak, Magyarországon pedig a szigorúbb szabályok miatt ilyen üzemek telepítését nem lehetne véghezvinni.

A svájci példa

A magyar gazdaság esélye tehát abból származhat, hogy a versenyképesség sokkal szélesebb kategória, mint az olcsó termelés. A világelső és a magyar devizahitelesek számára a mostani gazdasági válságban is elkeserítően jól teljesítő Svájc esetében a Világgazdasági Fórum szakértői azt emelték ki, hogy az alpesi országban kiemelkedően jók az innováció esélyei és kifinomult az üzleti kultúra (ezekben a kategóriákban Svájc a második, illetve a negyedik helyezést szerezte meg 139 ország közül).

"Svájc tudományos kutatóintézetei a világ legjobbjai között vannak, a vállalati és az egyetemi világ közötti szoros együttműködés, illetve a cégek jelentős kutatási-fejlesztési költései pedig biztosítják, hogy az elméleti kutatásokból piacra vihető termékek és szolgáltatások jöjjenek létre " - áll a dokumentumban, amely 53 oldalon keresztül sorolja a svájci modell erősségeit.

A Világgazdasági Fórum szerint Svájcban a kormányzat is támogatja az innovációt, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig nagyon erős - ez utóbbi ugyanis szintén elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ötletek megszülessenek és valóra is váljanak. Nem véletlen az sem ennek fényében, hogy Svájcban millió lakosonként 159 védjegyet jegyeznek be, ami a világon a legmagasabb ilyen arány.

Svájc az innováción túl is nagyon jól szerepelt, első helyen végzett például az autópálya-hálózat, az ország adósminősítése és az elérhető pénzügyi szolgáltatások területén is, a svájcinál stabilabb makrogazdasággal pedig csak négy ország rendelkezik. "Svájcnak azokra a területekre kell koncentrálnia, amelyekben erősek a pozíciói, a kormánynak pedig figyelembe kell vennie az üzleti körök által felvetett kritikákat, és ha kell, csökkentenie kell a szabályozást" - mondta a swissinfo.ch internetes oldalnak Beat Bechtold, a St. Gallen-i egyetem tanára, aki részt vett a lista összeállításában. A vállalatvezetők szerint három területen lenne szükség javulásra, mégpedig a kormányzati bürokrácia, az adózás és a munkaerő-piaci korlátozások területén, ez utóbbin belül például sokakat frusztrál a munkavállalási engedélyek beszerzésének időigénye és a szigorú nyitvatartási szabályok.

Közeledés

A jövőben egyébként szorosabbra fűzheti viszonyát Kína és Magyarország. "Minél több friss pénz és munkahelyeket eredményező beruházás jöjjön Magyarországra" - ez nyilatkozta Kínával kapcsolatban Orbán Viktor sanghaji látogatása végén november legelején. Orbán tárgyalt Ven Csia-pao kormányfővel is, akivel megállapodtak arról, hogy a két ország közötti lehetséges együttműködés terepe lehet az infrastruktúrafejlesztés: a budapesti körvasút, illetve a Ferihegyi repteret és a belvárost összekötő gyorsvasút építésében is együttműködés várható Kínával.

Orbán szerint ezen túl minden tárgyalópartnerüknél sikerült elérniük, hogy emeljék magyarországi jelenlétük minőségét. Ez azt jelenti, hogy nő majd a munkahelyek száma, több kínai tőke érkezik, és emelkedni fog a magyar beszállítók száma is. Orbán szerint az elektronikai iparban és a mobiltávközlésben érdekelt kínai ZTE és Huawei nagyvállalatokkal is tárgyaltak. Utóbbi néhány pontosító tárgyalás után olyan fejlesztést tervez, amely 1500-2000 új munkahelyet jelenthet.

A magyar kormányfő a kínai miniszterelnökkel arról is megállapodott, hogy közös bizottságot hoznak létre, amely a társaság magyarországi, illetve ezen keresztül európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni. Becsey Zsolt államtitkár is arról beszélt november közepén a 2. Kínai Tengerentúli Befektetések Vására után, hogy Magyarország jó kiindulópont, ha Közép-Európában, illetve az Unióban szeretnének terjeszkedni a kínai cégek.  Orbán találkozott Csen Fenggel, a Hainan Group elnökével, akivel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról is tárgyaltak. A Kína Magyarországon keresztül történő európai terjeszkedését segítő bizottság ezért is hasznos lenne, mivel számos uniós előírásnak meg kell felelnie egy nem európai befektetőnek, ha tulajdonjogot akar szerezni a Malévban.

Fellegi szerint Kína magyar állampapírokat venne

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy az október 31-i sanghaji csúcstalálkozón a kínai miniszterelnök vetette fel, hogy szívesen látna stratégiai pénzügyi együttműködést Magyarország és Kína között, beleértve a kínai állam esetleges részvételét magyarországi finanszírozásban,vagyis Kína magyar állampapírokat venne. Annak részleteiről Fellegi nem nyilatkozott, hogy ennek az állampapír vásárlásnak mi lenne a formája, technikája vagy nagyságrendje.

Kína egyébként nemcsak magyar, hanem általában uniós államkötvényeket is vásárolna, ezzel segítve az euró stabilitásának fenntartását. Az Unió Kína legnagyobb exportpiaca, így Pekingnek erős érdeke fűződik a régió pénzügyi stabilitásához. Az Unió és Kína közötti kétoldalú kereskedelem értékét az év első hónapjában 434 milliárd dollárra  taksálták az elemzők, ami 30 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanilyenkor. Elemzők szerint a legnagyobb részben amerikai állampapírokból álló devizaportfóliója diverzifikálására törekvő Kínának nincs is igazán más lehetősége hosszú távon, mint továbbra is vásárolni az uniós állampapírokat.

Forrás: [origo]

Kommentál

Az előző fosztogató balliberálisok miatt az ország külföldi nyomás alatt van. Lásd amikor a külföldi tőkének úgy kellene adózni mint a magyarnak, akkor már lázongnak. Lásd a MNB elnökének döntéséből adódóan tovább minősítik le országunkat.Mert merték csökkenteni a havi fizetését..

Miért? Hogy hitelt vegyen fel  a külföldi tőke támogatására. Ezt a hitelt a oktatás, szociális kiadás kárára törlessze az állam. Lásd például Görögországot.

JOBBOLDALI GONDOLAT