2011. november 8. Közélet

Nehéz dolguk van a szerény, visszafogott embereknek a politika terepén, mert akaratuk ellenére is rendszeresen kiemelik, kinevezik, a középpontba állítják őket.

Szegény, jó Gyurcsány is már többször visszavonult, lemondott politikusi ambícióiról, ám ahelyett, hogy engednék meghúzódni a magánemberi langyosságban, párton belüli ellenzéki szerepre kényszerítik, új pártot gründoltatnak vele, ráadásul most megteszik elnöknek, pedig számos alkalommal nyilatkozott már, hogy nem akar többé semmiféle, se párt-, se ház-, se miniszter-, se köztársasági, de még gittegyleti elnök sem lenni.

Erre tessék, az érte rajongó – ám végeredményben hálátlan – tömeg bekiabálja őt a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki székébe. Hát mi lesz így a megígért kib…tt jó könyvekkel a magyar szociáldemokráciáról? Ugyanakkor hajlamosak vagyunk megérteni is Gyurcsány Ferencet, mert igaz ugyan, hogy nem vágyik hírre, rangra, dicsőségre, de mégiscsak egy nagy eszme lobog valahol a bensőjében, jelesen rettentő vágy feszíti, hogy Orbán Viktor önkényuralmi rendszerét megállítsa, s ha ennek más útja, módja nem nyílik, kénytelen az elnöki pozícióval járó áldozatot is vállalni. Nincs egyedül kínzó vágyával, jó néhány párt és szervezet tagjai – mint kielégületlen kamaszok – mind Orbán megbuktatásáról fantáziálnak, ez irányú szenvedélyük fokozásához vagy fenntartásához nincs szükség politikai Viagrára.

Ám ne tereljük el a szót Gyurcsány pártjáról, amely közéleti szempontból teljesen érdektelen társulás ugyan, kuriozitásai mégis szórakoztatók és figyelmet érdemelnek. Elsőként megjegyzésre méltó, hogy a párt az alapítók szándéka szerint kicsiny, mondhatni, családias méretű és hangulatú lészen. Az elnök maga ígérte, hogy a vezetőket a tagok összessége választhatja meg, és a kongresszusokon is valamennyi tag részt vehet majd. Pillanatnyi állás szerint az első kongresszusukat megrendezhetnék a bejegyzett székhelyükön, Varjú László lakásán, de amennyiben igaz, hogy eddig 3874-en kérték felvételüket (hogy Dániel Péter köztük van-e, arról nincs hiteles információnk), akkor Varjúék készülhetnek a minőségi cserére. Ám a párt nem csak arról ismerszik majd meg, hogy sutba vágják a képviseleti demokrácia technikai előnyeit és bürokratikus hátrányait, és hazánkban szokatlan módon a közvetlen demokrácia elveire hivatkozva állítanak ki egy politikai szervezetet, hanem a többi párt átláthatatlan viszonyaival szemben a DK-nak ésszerű, törvénykövető, szűkös, de átlátható gazdálkodása lesz. Még három tubus Technokol rapid vásárlását is közzéteszik majd – ígérte az elnök, akit ezúton is óva intenénk, csak nehogy belélegezze! Még eszébe jutna, hogy miniszterelnök szeretne lenni. – A szegénységből lehet építkezni, nem pedig a bűnből – mondta Gyurcsány, s ebben is igaza van, hiszen magánemberként sem építkezett, legfeljebb felújíttatta azt, amibe készen beleült.

Tehát a Demokratikus Koalíció sem fog építeni semmit, ellenben lesz majd fénymásolója, székháza, holott effélékre nincs szüksége egy demokratikus pártnak, feltéve, hogy célja és hivatása van. A DK-nak viszont csak elnöke van, zavaros küldetéstudata, no meg vezetősége. Azt is mondhatnánk, hogy egy új népfrontos vezérkara, ha olyan kiválóságoknak, mint Bauer Tamás (SZDSZ holdudvara), Debreczeni József (MDF holdudvara) , Szabó Zoltán vagy Kósáné Kovács Magda a leghaloványabb közük lenne a néphez. Azt feltételezni, hogy Bauer és Debreczeni liberális meg konzervatív szavazókat csábítanak a párthoz, eredeti elképzelés. Amennyi szavazatot Debreczeni a legutóbbi választáson szerzett, annyival egy rendes társasház közös képviselői tisztét sem lehet elnyerni, bár Bauer támogatottságánál még az is látványosan több.

Még szerencse, hogy nincs, s egy ideig még nem is lesz a pártnak önálló képviselőcsoportja, mert a frakciófegyelem csak megbéklyózná az egész társulat korlátlan szellemi szárnyalását. (mno.hu)

Szabad Hírek