2010-07-13Közélet
A világkereskedelem élelmiszer-szemétdombját ellenőrző nemzeti szervezetek jelentéseiből megtudhattuk, hogy milyen élelmiszer-biztonságot veszélyeztető termékek kerülnek a hazai polcokra. Tetten érhető ez annak ellenére, hogy több ígéret hangzott el az Országgyűlésben is arra nézve, hogy még a nyári ülésszakban rendeződik a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés rendszere.
Nézzünk néhány elkeserítő példát az elmúlt hetekből! Az izomgörcsöt és tüdőkárosodást is kiváltó mérgeket tartalmazó, ciántartalmú marokkói paprikát a klórtartalmú szőlő követi a sorban, a polcokon. Ezeket az információkat pedig nem hazai forrásokból, hanem brüsszeli jelentésekből lehet csak megtudni, mivel az angol nyelvű jelentéseket kényszerülünk magyarra visszafordítani, hazai tájékoztatás híján.
Nézzük tovább a termékeket (hiánypótló világhálós kutatóknak és a Jobbik szakértő-csoportjának köszönhetően):

- Total Beauty - étrend-kiegészítő vitamin komplex készítmények határérték feletti benzoapirén tartalommal Finnországból
- Szalmonella a németországi import csirkemell csíkokban
- Francia sajt szalmonellával „ellátva”: a termék veszélyességét elismerték, végül levetették a polcokról
- Szalmonellás friss pulykamell filé Németországból az Aldi áruházláncban
- Friss sertés szűzpecsenye Németországból, szinté szalmonellával fertőzve

Az Európai Unióban sincs minden rendben: e hónapban rendszeres probléma az olasz hatóságoknál egy rovarölő-szer, az ivermectin tömeges előfordulása a brazil import marhahúsokban. Az USA élelmiszer-biztonsági szolgálata, az FSIS már két hete sajtóhírben tette közzé a beazonosított mérgező hús adatait. Európa pedig csak most teszi meg...

Az Egyesült Államokban viszont csak kutyatápként adták el ezt a húst, miközben az álszent brüsszeli álláspont miatt az Európában elérhető jelentségek még a cégadatokat sem tartalmazzák.

A sort folytathatjuk: üvegszilánkok a lengyel "klasszikus" pizzában (Magyarországra a cég szerint nem érkezett, csak más uniós tagállamba), üvegdarabok gyümölcsjoghurtos bébiételben…

A hazai élelmiszer-multiláncok tevékenysége amúgy sem hasonlítható egy szeretet-szolgálathoz: Molnár Oszkár, Edelény polgármestere eddig egyetlen multinacionális cég felajánlásával találkozott, akkor is lejárt szavatosságú, vagy épp a szavatosság lejárati dátumához közeli élelmiszert ajánlottak volna fel a bajbajutott, kitelepített embereknek.

Emlékezetes, hogy az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte a kínai melamin mérgezéses esetek miatt került az érdeklődés előterébe. Emellett volt, 2005-2006-ban illegális hússzállítmányok raktározása, 2007-ben hamis és antibiotikumot tartalmazó mézek, 2008-ban illegális baromfiraktárak, tavaly pedig olyan illegálisan működő, átcímkéző üzem, amely itthon működő élelmiszer-multinak szállított be!

Az élelmiszerekkel kapcsolatban a legfontosabb szempont a fogyasztók egészségének védelme, amely sem gazdasági, sem politikai érdekeknek nem rendelhető alá. A késztermék csak akkor lehet biztonságos, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat, mely a teljes élelmiszerlánc területét hiánytalanul lefedő, hatékony, szigorú hatósági ellenőrzési és vizsgálati stratégiát követel meg. A magyar lakosság egészségi állapotát jellemző halálozási statisztikai adatok szerint az összes halálozás mintegy negyedet (24,8 %) a daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás teszi ki.A magyarországi daganatos halálozás Európában és a világon is az elsők közé tartozik, a betegségcsoport túlnyomó része az egészségtelen táplálkozás miatt alakul ki. Az élelmiszer a XXI. század stratégiai terméke, olyan, amellyel minden személy, minden nap közvetlen kapcsolatba kerül, ha másként nem, mint vásárló, ételkészítő, és fogyasztó. A vásárlók kétharmada szerencsére immár keresi az üzletekben a magyar termékeket. Ám vigyáznunk kell! A tendenciából a nagy áruházláncok is megpróbálnak hasznot húzni: „magyar heteket” hirdetnek, külön részlegeket alakítanak ki a hazai áruk számára. Azonban jelenleg sincs tisztázva, mi számít „magyar terméknek” – ez sokszor csak a csomagolásra igaz. A jogszabályok szerint ugyanis egy terméken csak az utolsó, konkrét beavatkozást igénylő helyszínt kell feltüntetni. Az utolsó lépés pedig jellemzően a csomagolás. Vagyis hivatalosan minden magyar terméknek mondható, amit hazánkban dobozoltak, üvegeztek, fóliáztak – függetlenül attól, hogy a felhasznált élelmiszerek honnan származnak.

Minderre megoldás, hogy a magyar települések működjenek a lehető leginkább önellátó kisközösségek összetartó láncolataként, amelyek nem az idegen cégek beszállítói, hanem saját, jó minőségű termékeik előállítói és sikeres értékesítői, emellett bátran mernek építeni hungarikumainkra, a kiváló termőföldre, az édesvízkészletek, termálforrások adta előnyökre, emellett képesek megvédeni is ezeket.
Legyünk önfenntartóak! Szomorú tény, de ma mi vagyunk Európa élelmiszer-szemétlerakó helye. Magyarország 93 ezer négyzetkilométerének 70%-a mezőgazdasági művelésre alkalmas. Ez a föld többet tud adni, mint amennyit idehaza el tudunk fogyasztani.
Tehát:piacainkat vissza kell szerezni, visszakövetelni és ott értékesíteni a kitűnő minőségű termékeinket. Elfogadható állapotban kell tartani a földjeinket és vizeinket. Csökkentsük a magyar élelmiszerek áfáját! Elfogadható jövedelmi színvonalat kell megteremteni a mezőgazdaságból élőknek, miközben kezdeni kell valamit azzal a népességgel, amelyik a városból visszavonult falura.
Nem lehetetlen dolgokról van szó. Megteremthető stratégiáról van szó, ami igen sürgető: több százezer hektár föld már idegen kezekbe került!

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője

(nemzetihang alapján JOBBIK GONDOLAT)