Brüsszel, 2011. június 23., csütörtök (MTI) - Két erdélyi magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a tervezett romániai közigazgatási reformot, egy szlovák EP-képviselő az új magyar alkotmányt bírálta szerda éjjel az EP brüsszeli plenáris ülésén.

    A néppárti Tőkés László - az EP egyik alelnöke - szerint az elmúlt hetekben a román politika részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre.
    "Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét akarják áterőszakolni, amely nyolc megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná" - mondta Tőkés a napirendben biztosított, úgynevezett egyperces felszólalások lehetőségével élve.
    Leszögezte, hogy Románia erdélyi magyar képviselői - a helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának kifejezett előírásai alapján - határozottan visszautasítják "országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját".
    

Az ugyancsak néppárti Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy a változtatások megvalósítása esetén a romániai magyarság többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben, "elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit". Ezzel kapcsolatban a szubszidiaritás elvére hívta fel a figyelmet. Ez az uniós elv azt mondja ki, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten kell megoldani, ott, ahol azok felmerülnek. Szerinte az EU-nak oda kell figyelnie arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem annak érvényesülését maguk a tagállamok is biztosítsák.

A szlovák (zsidó marxista ideológiai képviselő) szocialista Monika Smolková az egyperces felszólalások sorában a Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvényről közzétett véleményére hívta fel a figyelmet. Különösen az alkotmány azon pontját tette szóvá, amely a határon túl élő magyarokért való felelősségről, az egységes magyar nemzetről, a kollektív jogokról, az etnikai alapú önkormányzati igényről szól. Az Európa Tanács jogi szakértői testülete a véleményben hangsúlyozta az emberi jogok, így a kisebbséghez tartozók jogainak egyéni, nem kollektív jellegét - mondta.
    Smolková azt is kiemelte: a Velencei Bizottság kétségbe vonta annak a demokratikus voltát, ha alkotmányban szabályoznak kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi, gazdasági és pénzügyi politikai kérdéseket.
    "Az Európai Unió intézményeinek gyors reagálását várom a magyar alkotmányról szóló velencei bizottsági állásfoglalásra" - mondta a szlovák szocialista  EP-képviselő.

Szabad Hirek