2009. október 31. Külföld

Kiegészítő jogszabály-módosítási javaslatokat tett közzé október 26-án a Bizottság a pénzügyi felügyeleti reform érdekében szeptember 23-án ismertetett kezdeményezéseihez. Ennek dacára a reform útja igencsak rögösnek ígérkezik a miniszteri tanácsban és az Európai Parlamentben is.

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok módosításával állt

elő hétfőn a Bizottság, annak érdekében, hogy a meglévő direktívák előírásait

hozzáigazítsa a felügyeleti reform keretében megalkotandó jogszabályokhoz.

A mostani előterjesztés azt célozza, hogy pontosan meg lehessen határozni a

felállítandó új páneurópai felügyeleti struktúrák illetékességét, vagyis azt, hogy

milyen ügyekben és miként járhatnak el.

Szeptember 23-i javaslataival a Bizottság egyrészt Európai Rendszerkockázati

Tanács (ESRB) felállítását kezdeményezte a közösség makroszintű pénzügyi

felügyeletének ellátására a tagállami központi bankok és az Európai Központi Bank

részvételével. Másrészt három új ágazati felügyelet létrehozását javasolta a

mikroszintű (tehát az egyes pénzügyi szereplők szintjén megvalósuló) felügyeleti

tevékenység ellátására: az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai

Biztosítási és Munkahelyinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai

Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság megteremtését. Utóbbi három (már ma

is létező szakbizottságokból „kinövő”) hatóság a szintén most létrehozandó

Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) részeként működik majd,

a határon átnyúló felügyeleti ügyekben eljárva.

Az EFSF új hatóságai a meglévő szakbizottságok (az úgynevezett Lámfalussy-3-as

szintű felügyeleti bizottságok) valamennyi meglévő funkcióját átveszik, de

ezeken túl új kompetenciáik is lesznek. Így javaslatokat fognak kidolgozni

technikai standardok felállítására, gondoskodni fognak a (pénzügy)technikai

jellegű közösségi szabályok konzisztens alkalmazásáról a tagállamok között és

vészhelyzetekben a tagállamok közötti koordináló funkciókat is ellátnak. A

tagállamok között a legnagyobb vitát azonban az a javaslat váltotta ki, amely

szerint az új hatóságok a tagállamok szakfelügyeletei közötti nézeteltérések esetén

döntőbíróként léphetnének fel.

A mostani bizottsági javaslatok három fő elemre bonthatóak. Egyrészt pontosan

meghatározzák azokat a területeket, amelyeken az új hatóságok technikai

standardokat állíthatnak fel. Másrészt meghatározzák, milyen esetekben

játszhatják el ezek az intézmények a döntőbíró szerepét a tagállami szakhatóságok

vitáiban: azokon a területeken, ahol már most is létezik közös döntéshozatal az

ágazati szabályozásban. Harmadrészt pedig azokra az általános módosításokra

vonatkoznak, mint például a Lámfalussy-3-as szintű bizottságok nevének átírása

az új hatóságok nevére, vagy annak biztosítása, hogy minden tagállamban

egyértelműen meg legyenek határozva az információcserében részt vevő

tisztviselők.

Charlie McCreevy, a pénzügyi szolgáltatások ügyében illetékes biztos az

előterjesztés közzététele alkalmából ismét arra sürgette a Tanácsot és a

Parlamentet, hogy gyorsan fogadják el a javaslatcsomagot és az legkésőbb

2010 végén (de esetleg már korábban is) hatályba léphessen. Sharon Bowles,

az Európai Parlament gazdasági bizottságának elnöke azonban a napokban

egyértelműen jelezte, hogy az ő testülete nem fogja elkapkodni a munkát. Sőt,

azt helyezte kilátásba, hogy a parlamenti szakbizottság alaposan megvizsgálja

majd a McCreevy-féle javaslatok „kumulatív hatásait”.

Martin Schulz, az Európai Szocialisták Pártjának parlamenti frakcióvezetője

szerint szigorú felügyeleti tevékenységet ellátni képes új hatóságokra van

szükség. „Komoly monitoring-tevékenységet akarunk európai szinten (...),

nem csupán üres kirakatintézményeket” – szögezte le Schulz, aki szerint fontos,

hogy az új szervezetek ne csupán a tagállami felügyeleti szervek klubjaként

működjenek, hanem önálló hatáskörük is legyen.

Mint látható nem a magyarországi balliberális kodexel kiván szabályozni,

hanem egységes törvénnyel. Figyelembe véve az európai állampolgárok jogait

is.

(Buxinfo.eu alapján szerk.)