2013. június 19., Közélet     InfoRádió / MTI

Nem változott a pártok erősorrendje az Ipsos június első felében végzett közvélemény-kutatása szerint. A biztos pártválasztók közül minden második Fidesz-szavazó, minden negyedik szocialista párti, a teljes népességben az MSZP tíz százalékponttal van lemaradva a kormánypárt mögött, míg a baloldali ellenzék együttes matematikai támogatottsága öt százalékkal kevesebb a Fideszénél. A valóság szerint a DK-LMP- Egyött Bajnai nem jutna be a parlamentbe.) Az Ipsos 800 ezerre teszi azok számát, akik részt vennének a választáson, de még nem döntötték el, kire szavaznak.

A közvélemény-kutató az MTI-nek kedden küldött ismertetése szerint négy pártnak is változott a támogatottsága az előző hónaphoz képest, de a változások kicsik és tendencia sem rajzolódik ki belőlük. Leginkább a Jobbik esetében érzékelhető mérsékelt visszaesés: áprilisban 8, májusban 7, most 6 százaléknyi szavazópolgár támogatta.

A Fidesz az elmúlt hónapban 24, most  nőt,  25 százalékon állt. Az MSZP mögött legutóbb a választókorú népesség 14, most 15 százaléka sorakozott fel. Az Együtt-PM szövetség támogatottsága májusban 3, júniusban 4 százalék volt, míg az LMP maradt a 2, a Demokratikus Koalíció (DK) az 1 százalékon.

A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya 47 százalék, ebből 23 százaléknyian teljesen passzívak, 17 százalék bizonytalan és 7 százalék titkolja pártszimpátiáját. Ezek nem vennének részt a választásokon.

A biztos pártválasztók közül minden második (nőt 49 százalékra) a Fidesz híve, minden negyedik (27 százalék) a szocialista párté. A Jobbik 12, az Együtt-PM szövetség 8, az LMP és a DK 2-2 százalékon áll az aktív szavazók között.

Az elemzés szerint szűk egy évvel a parlamenti választások előtt az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ellenzéki erők képesek lesznek-e befogni az egész ciklus során magabiztosan vezető Fideszt. Eddig kétszer fordult elő, hogy a voksolás előtt 10-11 hónappal a közvélemény-kutatásokban élen álló párt nem tudott győzni a választáson: 1997 júniusában az MSZP, 2005 nyarán a Fidesz állt nyerésre.

Az MSZP a teljes népességben jelenleg 10 százalékponttal van lemaradva a Fidesztől. A szocialisták, az Együtt-PM hívei és a DK támogatói összesen 20 százalékot tesznek ki, ami 5 százalékponttal kevesebb a kormánypárt támogatottságánál.

Az Ipsos arra hívja fel a figyelmet, hogy a pártok táborainak mechanikus összeadása általában nem célszerű, csak a választói viselkedés megismerése után lehet eldönteni ennek valószerűségét. Ám ebben az esetben erős az egymás iránti elfogadás: bármely párt hívei körében szinte kizárólag a másik kettő felé mutatnak a másodlagos preferenciák. Közös bennük a kormányváltó szándék és annak a megítélése is, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban.

A Fidesz a parlamenti választások után csaknem másfél millió szavazót veszített, ebből azóta - köszönhetően a rezsicsökkentés elsősorban az alsó középosztály körében kedvező fogadtatásának - félmilliót visszaszerzett - olvasható az Ipsos elemzésében. E szerint az elmúlt négy hónapban a kormánypárt stabilizálni tudta táborát, tartósan kétmillió támogatóval rendelkezik.

A fideszeseket összeköti, hogy szinte egyöntetűen az Orbán-kormány további működését szeretnék 2014 után, másfelől, hogy háromnegyedük szerint jól mennek a dolgok az országban. Harmadsorban közös bennük a győzelembe vetett hit: 91 százalékuk szerint a Fidesz nyeri a következő parlamenti választást. Náluk 82 pontos Orbán Viktor népszerűségi mutatója a százfokú skálán.

Az Ipsos szerint a versenyt a pártpreferenciával nem rendelkező csoportok fogják eldönteni.Kérdés ezek közül hányan vesznek részt. Azaz ez a gondolat azt feltételezi, hogy vagy alacsony (35%) vagy nagyon magas (90%) lesz  a választási részvétel
Szabad Hirek