2011. december 21. Közélet

Magyarország kockázati megítélésének jelentős javulásához elengedhetetlenül szükség van az IMF–EU-megállapodásra – mondta Simor András jegybankelnök kedden a monetáris tanács döntését követő sajtótájékoztatón. Az alapkamat-emelés kapcsán elmondta: ha úgy alakul, további kamatemelés lehet szükséges.

Két javaslatot tárgyalt a monetáris tanács keddi ülésén, az 50 és a 25 bázispontos alapkamat-emelést. A tagok jelentős többsége szavazott az 50 bázispontos emelésre – ismertette sajtótájékoztatón Simor András. Hozzátette: amennyiben az inflációs kilátások érdemben romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé.

Simor András szerint 2013 első felében elérhető a 3 százalék alatti inflációs cél, de ehhez a szigorú kamatpályát fenn kell tartani. Az MNB elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a csütörtökön megjelenő inflációs jelentést összeállító stáb a következő negyedévben tovább emelkedő alapkamat feltételezése mellett készítette a jelentést. A jövő évi indirekt adóemelések és az árfolyamgyengülés kifutása után a gyenge belső kereslet dezinflációs hatású lesz, és ez erőteljesen hat majd az infláció alakulására – mondta.

Video ITT.

Magyarország kockázati megítélésének jelentős javulásához elengedhetetlenül szükség van az IMF–EU-megállapodásra – jelentette ki Simor. Kérdésre válaszolva megismételte a gazdasági bizottságban hétfőn elmondottak lényegét: az MNB-törvény elfogadását nem lenne szabad siettetni, a „törvény gyors átnyomása hazárdjáték Magyarország pénzügyi stabilitásával”. „Számomra, mint ahogy az EKB számára sem értelmezhető, hogy miért szükséges a monetáris tanács tagjainak számát, illetve az alelnökök számát növelni” – fogalmazott a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi két alelnökkel az MNB működése optimális.

Szembe megy az uniós folyamatokkal

A kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését – olvasható az MNB döntéséről a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Az NGM szerint a kamatemelés – azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést – szembe megy az Európai Unió (EU) országaiban zajló folyamatokkal.

Az Európai Központi Bank (EKB) mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek, ezzel is elősegítve hazájuk gazdasági növekedését – közölte a szaktárca, és úgy vélekedett, hogy a jegybanki kamatemelés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, növelve azok versenyhátrányát, és akadályozva őket növekedésük és a GDP-növekedés előmozdításában.

Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító állama legyen. Ezért konzultált a nemzetgazdasági miniszter korábban már Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, az Európai Központi Bankhoz, a Fed-hez vagy a Bank of Englandhez hasonlóan – írta a gazdasági tárca. (MTI)

Szabad Hirek