Az MSZP – az egykori marxista párttitkárokból (a volt MSZMP KB vezetői akik milliárdossá váltak érdemtelenül) vad kapitalista népnyúzó milliárdosokká átalakultak pártja – végnapjait éli. Számukra az volt a „rendszerváltás”, hogy a munkások feje felől fillérekért leprivatizálták a gyárakat, lenyúlták a téeszeket, s összeépülve a nemzetközi nagytőkével nyomorba döntötték és kifosztották Magyarországot. Gondosan megszüntettek mindent, ami az előző rendszert sokaknak elviselhetővé tette – a munka biztonságát és a viszonylagos szociális biztonságot -, de meghagyták a hazudozást, a félelemben tartást és 2006-tól visszahozták a terrort.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom megerősödéséig nem volt olyan politikai erő, amelyik határozottan szembehelyezkedett volna velük, s megvédte volna a nemzeti vagyont, s a tisztességes munkából élő magyar emberek jogait, érdekeit. Az elvtársak szabadon garázdálkodhattak. Most páni félelem vett erőt rajtuk, mert látják, hogy egykori tömegbázisuk elfordult tőlük, s az új erő, a Jobbik mellé állt. Eljött a történelmi esély arra, hogy az áprilisi választásokon a népnyúzó MSZP barátai, az SZDSZ sorsára jut, s ordas eszméivel együtt a történelem süllyesztőjébe kerül. Választási programjuk az ún. „szélsőségesek” elleni harcra épül, mivel egyéb ígéreteiknek már senki nem dől be. A 2006. évi gyalázatos szemkilövetések és a több száz koncepciós büntetőeljárás után folyamatos emberi jogi krízis helyzetet teremtettek Magyarországon, szétzúzva a jogállamiságot, megtaposva a demokráciát. A folyamatos megfélemlítésekkel elérték, hogy a magyar emberek úgy érezzék: nem lehetnek formálói, alakítói saját sorsuknak.

Az áttörést az Európai Parlamenti választás sikere hozta meg: a Jobbik 15 %-os eredménye hitet és reményt adott Magyarországnak arra, hogy visszavehetjük a hazánkat azoktól, akik tönkretették és kifosztották. Az új erő, a Jobbik – radikális változást és a politikusbűnözők elszámoltatását ígérő – programjával egyre népszerűbb s egyre inkább kiszorítja a politikai térből Gyurcsányékat. A megrettent „szocik” az ország összeomlásáért való felelősséget – az ötvenes években bevált recept szerint – fantom ellenségekre, ezúttal „terroristákra” tolják át. Semmitől vissza nem riadva miniszterükkel hamis bizonyítékot koholtattak, s AVH-s módszerekkel végeztek házkutatásokat, lefoglalásokat az ún. Magyarok Nyilai ügyben. A jogszabályokkal köszönőviszonyban sem álló gyalázatos büntetőeljárás gyanúsítottjait egy éve úgy tartják börtönben, hogy meg sem szólalhatnak, nem is reagálhatnak a nyilvánosság előtt az ellenük felhozott hajmeresztő vádaskodásokra. Az eljárások e szakaszában még senkiről nem lehet tudni, hogy bűnös vagy ártatlan. Az azonban bizonyossággal tudható, hogy ha Magyarországon megengedjük az ehhez hasonlóan jogtipró, önkényes büntetőeljárásokat, akkor ártatlan emberek is bármikor bebörtönözhetők, elítélhetők.

Miután hivatásbeli kötelezettségemnek megfelelően vizsgálatot kezdeményeztem a nemzetközi emberi jogi normákat és a magyar jogszabályokat semmibe vevő büntetőeljárás jogtiprásainak kivizsgálására, s nyilvánosságra hoztam az ezt bemutató Guantanamo Magyarországon? cimű rövidfilmet (www.morvaikrisztina.hu), az önkény hívei nekem támadtak. Az elmúlt húsz évben soha senki által meg nem fegyelmezett egykori főcenzor, Lendvai Ildikó – s néhány más közéleti szereplő, akik szintén esküdt ellenségei a jogállami normák betartásának és a jogvédelemnek – lemondásomat követelik európai parlamenti képviselői tisztségemről. Sztálinista szemléletüknek megfelelően úgy próbálják beállítani, hogy ha egy jogász feltárja a terrorizmussal vádolt személyek elleni eljárásban elkövetett jogsértéseket, s jogállami eljárást követel, akkor az illető – s pártja – nem lehet más, mint „terrorista”.

Üzenem nekik: elmúltak azok a „régi szép idők”’, amikor a politikai ellenfeleket a nyilvánosságtól, a védekezés jogától, és a jogszabályi garanciáktól megfosztva jogtipró eljárásokban lehetett megsemmisíteni s ez ellen senki nem mert fellépni, mert maga is a diktátorok áldozatává vált. Azoknak pedig, akik jóhiszeműen azt szeretnék, hogy tényleges bűnelkövetőkkel szemben hatékonyan lehessen fellépni azt üzenem: tartsák, tartassák be a büntetőeljárás szabályait, s ragaszkodjanak ahhoz, hogy az esetleges büntetendő cselekmények feltárását a törvény keretei között, tisztességes eljárásban végezzék el. Meggyőződésem, hogy a Budaházy György és a – gazdasági bűnözés, a sukorói és egyéb korrupciós ügyek feltárásáért küzdő – Hunnia csoport tagjai elleni büntetőeljárásban olyan kirívó súlyú eljárási jogsértésekre került sor, hogy ezek a későbbiekben már nem orvosolhatók, ezért a nemzetközi emberi jogi normákkal egyedül az állhat összhangban, ha az eljárást haladéktalanul megszüntetik, s a gyanúsítottakat szabadon bocsátják.

Mint bírói szakvizsgával rendelkező büntetőjogász, s mint a Jobbik európai parlamenti képviselője bízom abban, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom hamarosan az elmúlt húsz év gazdasági és politikus bűnözőinek példáján fogja bebizonyítani: a bűnelkövetőkkel szemben tisztességes büntetőeljárásban, a jogszabályok kereti között is lehet felelősséget megállapítani és kellő súlyú büntetést kiszabni. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, kérem, hogy április 11-én minél több törvénytisztelő és hazaszerető magyar ember szavazzon a Jobbikra.

(Ki volt a MSZMP utolsó vezetője? Ki lett az első MSZP vezetője? Mindkettő azonos: Nyers Rezső. Micsoda véletlen? szerk)

(Morvai Krisztina.hu alapján szerk)