2011/01/17 Közélet
Az MSZP kormányzása alatt számtalan alkalommal akarta korlátozni a sajtószabadságot, most meg amnéziában szenvednek...Mert ahogy Lenin és Hitler mondta: a nép alapvetően buta....
A sajtószabadság mellett most oly vehemensen
kiálló MSZP 2002 és 2010 között négy alkalommal kísérelte meg - a
„gyűlöletbeszéd visszaszorítására" hivatkozva - a sajtószabadság
korlátozását.
A hazugság szimbólumaAz Alkotmánybíróság azonban a kezdeményezéseket
mindegyik alkalommal elutasította. 2010 februárjában az MSZP-kormány
elfogadta az úgynevezett holokauszt tagadását tiltó törvényt, mely
úgyszintén súlyosan sérti a sajtó- a véleménynyilvánítási és a kutatási
szabadságot. A holokauszt tagadását tiltó alkotmányellenes törvény
mellett felsorakozott számos magát „liberálisnak" nevező SZDSZ-es
politikus is. (Hack Péterrel és Gusztos Péterrel az élen.)
Egy szó mint száz: a fideszes médiatörvény
lényegében ugyanolyan módon korlátozza a szabad véleménynyilvánítást,
ahogyan az elbukott MSZP-s törvényjavaslatok korlátozták volna. Sok
esetben még a szóhasználat is hasonló. Úgyhogy ti, MSZP-sek, SZDSZ-esek,
„liberálisok", cionisták: most fogjátok be a pofátokat! Nektek most
kuss!
Az alábbi idézetekből kiderül, miképpen is
gondolkodtak az MSZP-s politikusok a sajtó- és véleményszabadságról az
elmúlt években:
Csak a szocialista képviselők támogatták a
gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Büntető törvénykönyv-módosítást az
Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában.
Mivel az ellenzék nem vett részt teljes létszámban az ülésen, szavazatuk elegendő volt az általános vitára való alkalmassághoz.
Fodor Gábor, a bizottság SZDSZ-es alelnöke
leszögezte: a gyűlöletbeszéd elleni fellépést támogatják, de az
előterjesztés szerintük értelmetlenül korlátozza a szólásszabadságot.
Répássy Róbert (Fidesz) pedig közölte: a
liberálisok és a rasszisták mellett az alkotmánytisztelők sem támogatják
a Btk-módosítást, amely kimondja, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt
valamely nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport,
vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos
cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Jogi Fórum, 2003. ok. 2.
A Magyar Szocialista Párt jogi és közigazgatási
tagozata szükségesnek tartja a gyűlöletbeszéd büntetendővé tételét -
olvasható Bárándy Gergelynek, a tagozat elnökének hétfőn az MTI-hez
eljuttatott közleményében. FN 2006. szept. 4.
Bárándy Gergely: "Egy kialakult és stabilizálódott
demokráciában - amilyen évek óta Magyarország - mindig jóval szűkebb
keretek között kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az
átalakulást követő időkben." A képviselő szerint most "irreálisan tág" a
szólásszabadság határa, akárcsak a gyülekezési törvényé. "Tizennyolc
éve túl vagyunk a rendszerváltáson, stabilizálódott a demokrácia, már
csak azon vitatkozunk, hogy ki hazudott és ki nem... Már nem indokolt
ilyen irreálisan tágan meghúzni a szólásszabadság határait." „Jelen
helyzetben nem lehet egyszerre irreálisan tág határt engedni a
szólásszabadságnak, és ugyanakkor megvédeni az emberi méltósághoz való
jogot." Zsindex, 2007. április 24.
Az Országgyűlés hétfőn 184 igen, 131 nem és 11
tartózkodás mellett fogadta el a törvénymódosítást. Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti
nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a polgári
törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai
kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben
lévő személyek védelmében. Az MSZP az alkotmányt is módosítaná, ha kell.
A módosítás szerint akkor is pert lehet indítani,
ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a
jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen - közölte Bárándy Gergely,
az MSZP képviselője, megjegyezve: a módosítás után nemcsak a sérelmet
szenvedettek, hanem az érdekeiket képviselő civil szervezetek is
indíthatnak pert. Hírszerző, 2007. október 31.
Két évet kaphatna, aki a lakosság egy csoportját
szóval, testmozdulattal megsérti. A javaslatot a kormány, az SZDSZ és az
ellenzék sem támogatta, és valószínűleg az Alkotmánybíróság előtt is
elbukik.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető
törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd
büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte
törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás
mellett fogadta el a Ház.
Bárándy Gergely (MSZP) és más szocialista
képviselők javaslata szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás,
amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak
becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy
testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja.
A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig
terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő. Sólyom László tavaly
decemberben kérte a módosító javaslat alkotmányos normakontrollját. Zsindex, 2008. febr. 18.
Az alkotmány módosításával lépne fel a
gyűlöletbeszéd ellen a kormány, az erről szóló javaslat vitája kedden
kezdődött meg az Országgyűlésben. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára szerint az alkotmánymódosítás
nem vezetne be új korlátozásokat a jogrendszerbe, csupán a Magyarország
által vállalt nemzetközi kötelezettségeket emelné be az alaptörvénybe.
Az alkotmánymódosítási javaslat többek között
rögzítené, hogy "az alapvető jogok gyakorlása során tilos a nemzeti,
etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése". Az alkotmány a kormány
szándékai szerint rögzítené azt is, hogy "a nemzeti, etnikai, faji vagy
vallási gyűlölet keltését, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a
fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztését a büntető törvény akkor is
szigorúan bünteti, ha az mások alapvető jogát vagy a köznyugalmat
közvetlenül nem sérti vagy nem veszélyezteti". Origo 2009. március 24.
Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik
azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen
színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit
a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László
köztársasági elnök szerdán aláírt.
Sólyom László köztársaság elnök szerdán aláírta a
holokauszt tagadásának büntethetőségéről szóló törvény módosítását, mert
szerinte a jogszabály nem alkotmányellenes, közölte a döntés indoklását
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az
MTI-vel.
JOBBOLDALI GONDOLAT
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát