Nem volt joga az egyszerűsített honosítási eljárás ügyében hozott döntéshez a monoki polgármesternek és képviselő-testületnek - mondta el Wetzel Tamás miniszteri biztos hétfőn az MTI-nek.

A monoki polgármester az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény életbelépésének napján, augusztus 20-án közölte az MTI-vel, hogy a település képviselő-testületének döntése alapján a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be.

Wetzel Tamás leszögezte: a polgármesternek és a képviselő-testületnek a döntéshez nem volt joga, hiszen a személyi és lakcímnyilvántartásról szóló 1992. évi törvény a jegyző felelősségébe utalja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköröket. A jegyző ebben az esetben tipikus államigazgatási hatáskört lát el, és kötelezettsége a lakcím valódiságának ellenőrzése - mondta.

Hozzátette: a személyi- és lakcímnyilvántartás alapnyilvántartás, ennek megfelelően nagyon fontos, hogy pontos adatokat tartalmazzon. Jogi szempontból tehát ez nonszensz, ahogyan a józan ész szempontjából is, hiszen a kezdeményezés azt jelenthetné, hogy egyik pillanatról a másikra Monok megyei jogú várossá válhatna, vagy ha az előrejelzések alapján sokan kapnak állampolgárságot a jövő évben, akár még a megyeszékhelyi címért is bejelentkezhetne - fejtette ki.

A miniszteri biztos rámutatott: a törvény elég egyértelműen azt mondja ki, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ. Ezt a bejelentkezéskor és később is a jegyzőnek kell ellenőriznie. Önkormányzati választások előtt korábban voltak olyan hírek, hogy tömeges átjelentkezések történtek, és egy kis lakásban egyszer csak 150 fő bejelentkezett. Az ilyen jogsértések kivizsgálása a jegyző feladata - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Wetzel Tamás egy konkrét példával érzékeltetve álláspontját. Mint mondta, "ha például valaki az V. kerületi önkormányzatnál megjelenik, hogy a Szent István Bazilika egyik kápolnájában szeretne lakni, vagy éppen a Parlament Kupolatermében, meg fogják mosolyogni, de esetleg még a gondnokság alá helyezését is kezdeményezni fogják".

Magától értetődő, hogy 20 ezer ember nem lakhat egy múzeumi célra használt emlékházban - fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint további hasonló döntések nem várhatók, hiszen a jegyzők teljes mértékben tisztában vannak kötelezettségeikkel.

Ezek megsértése fegyelmi eljárás, illetve a jogszabálysértés megszüntetése érdekében felügyeleti eljárás megindítását vonja maga után. Tekintettel arra, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abba tett bejegyzés és az annak alapján kiadott kivonat, hatósági bizonyítvány és igazolvány közokiratnak minősül, figyelemmel kell lenni a közokirat-hamisítás bűncselekményre vonatkozó rendelkezésekre is - jegyezte meg Wetzel Tamás.

Korábban írtuk:

Kossuth Lajos szülőházában lehet magyarországi lakcíme a kettős állampolgároknak, miután a monoki képviselő-testület felajánlotta ezt a lehetőséget.

Kossuth Lajos szülőháza 1780-ban épült Monokon; az egyszintes U-alakú épületben ma egy hat szobából álló emlékmúzeum működik. Ide jelenthetnék be állandó lakcímüket a kettős állampolgárságot igénylő határon túli magyarok - döntött a monoki önkormányzat. Szepesi Zsolt polgármester szerint magyarországi lakcímmel minden magyar állampolgár egyenrangú lenne. Sietett azonban hozzáfűzni, döntésük szimbolikus értékű. Gesztusértéke van annak is, hogy Kossuth Lajos szülőházát jelölték ki, és az épület ezáltal minden magyar otthona és oltalma lehet. Azt, hogy életvitelszerűen ott tartózkodjanak, erre nem is gondoltak - de valószínűleg ők se erre vágynak – tette hozzá Szepesi Zsolt.

Márpedig így a rendelkezés ellentmond a törvénynek. A szabályok szerint ugyanis állandó lakcímet akkor lehet bejelenteni, ha életvitelszerűen él ott az állampolgár. Tehát ha több ezren, több tízezren jelentkeznének be Kossuth szülőházába, a jegyzőnek a törvény szerint ellenőriznie kellene, fiktív-e a bejelentés. Szepesi Zsolt azt mondja, rossz a törvény, amit Monokon nem fog alkalmazni. Úgy érvelt: olyan törvényeket, ami a magyarság ellen van, nem szabad alkalmazni, meg kell szüntetni. Nincsenek ezek a törvények kőbe vésve, meg kell változtatni őket.

Ha a monoki hivatal valóban bejegyezne több ezer állampolgárt Kossuth Lajos szülőházába, Monok egy csapásra az ország egyik legnagyobb választókerületévé válna. Az állandó magyarországi lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok ugyanis itt szavazhatnának. Kérelem esetén megilletné őket a családi pótlék, a gyes, a gyed, és szociális segélyt is kérhetnének. Szepesi Zsolt egyáltalán nem foglakozik azzal, mit csinálna az önkormányzat, ha tömegesen jelentkeznének náluk segélyért. Szerinte a Kossuth-házba jelentkezők nem támogatásért jönnek, hanem „itt szeretnék megélni a magyarságukat”.

Jó gondolat, rossz gondolat? Ki dönti el? Egy dolog viszont több mint érdekes - miért éppen a választások előtt kellett a baloldal által többször kritizált állampolgársági törvény kiskapuira ily módon felhívni a figyelmet? Hisz ezt a lehetőséget sajtóhírverés nélkül is mindannyian tudtuk. Most már viszont indulhat a média-mizéria - reklámozva Szepesit, aki azt se felejtsük el, a Civil Összefogás nevű formáció mellett szorgoskodott, miközben előtte majd mindegyik oldalon, mindegyik párt támogatói körében megjelent. Qui prodest? Kinek használ? Ez az egyetlen kérdés. Mert hogy a trianoni határokon kívül rekedteknek nem, az előre borítékolható.

(Magyar Rádió  MTI alapján JOBBIK GONDOLAT)