A dicstelenül távozó elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai Györg 

Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! Közeli ismerői mondják: szorgos, lelkiismeretes ember, hajnalonta tükör előtt gyakorolja, tanulja a megírt mondandóját, - hangzatos szép szavaira, ígéreteire jó emlékezni, és emlékeztetni is!

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint, a „jóból is megárt a sok!” Helyette a

Központi Statisztikai Hivatal és az kormánytól nem független, de jelentős

tudományos műhelyeként ismert, a gazdaság és a társadalom folyamatait elemző, a bársonyszékek retorikusainál sokkal, de sokkal megbízhatóbb, hiteles, a szakmájuk iránt elkötelezett tudósok, kutatók, szakemberek, akadémikusok, közgazdászok, statisztikusok, egyetemi tanárok, gazdasági elemzők alkotta, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb jelentését ismertetjük.

Hazai folyamatok

A Központi statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint 2009-ben a

kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek, illetve vendégéjszakák száma egyaránt

8 százalékkal maradt el az előző év értékétől. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 10 százalékkal mérséklődött.

Decemberben is – akár a megelőző hónapok mindegyikében – alacsonyabb vendégforgalmat regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek, mint 2008-ban.

A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemzi. 2009-ben 3,2 millió külföldi vendég 9 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyformán 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország) csak az osztrák vendégek által eltöltött éjszakák

száma emelkedett az előző évhez képest, míg a többi országból érkezőké csökkent.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban minden

kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 3,8 millió belföldi vendéget és

9,3 millió belföldi vendég-éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt 7 százalékkal csökkent. A belföldi vendég-forgalom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhető meg az éjszakák számában

2008-hoz viszonyítva, panziók esetében 14 százalékos elmaradás következett be.

A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezők együttes aránya 29 százalék ennek a piaci szegmensnek a vesztesége nagyobb az átlagnál. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsődleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetően 2009-ben a szállodai vendégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták.

Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig

49 százalékos foglaltságot értek el. 2009-ben a legnagyobb kihasználtsági arány

a gyógyszállodáknál figyelhető meg (57 %), bár kapacitáskihasználtságuk 4  százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttől. A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.

A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 128 milliárd forint volt.

Az összes bevétel – 2 százalékos infláció mellett – folyó áron 10 százalékkal

maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára

14 944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 6423 forint volt.

Az átlagárak alakulása a külföldivendég-forgalom jelentős súlya következtében erősen függött a hektikusan (264–316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól. A forint az utóbbi négy évben az év nagy részében és éves átlagban is 2009-ben

volt a leggyengébb.

A turisztikai főidényben (július) a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2830 volt, kiadható férőhelyeinek száma 4 százalékkal elmaradt az előző évitől, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férőhellyel bővült. Decemberben az idényszerűen működő szálláshelyek zárva tartása miatt ennél kisebb kapacitás állt rendelkezésre.

***

Az A foglalkoztatottak száma 2009. negyedik negyedévének átlagában

3 782,8 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 97,9 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy

évvel korábban. A nyár végi hónapokban még közel 141 ezer fő volt az éves szintű visszaesés. Nem a munkaerőpiaci helyzet javult az év utolsó hónapjaiban, hanem 2008 őszén már csökkent a foglalkoztatás, így az alacsony bázis tompítja az éves visszaesés mértékét. A következő hónapokban a foglalkoztatás éves szintű

visszaesése meredeken csökkenni fog. A munkanélküliek száma 442,1 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig, 10,5 százalék, ami éves szinten 2,5 százalékpontos növekedést jelent. A munkaerőpiaci helyzet év végére döntően szezonális okok

miatt romlott.

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt minimálisan csökkent

az előző hónaphoz képest, miközben az inaktívak száma emelkedett. A következő hónapokban az befolyásolja a foglalkoztatás tendenciáit, hogy milyen mértékben folytatódnak az elbocsátások, illetve milyen ütemben lépnek ki a

munkaerőpiacról az idényjellegű foglalkoztatottak és a közmunkások. A közfoglalkoztatottak és az idénymunkások számának kb. februárig várható csökkenése az aktivitási arány romlásában mutatkozik majd meg.

Összességében 2010 első hónapjaiban további visszaesésre kell számítani. A foglalkoztatás mélypontja 2010. február-márciusa lehet. Innentől kezdve az újrainduló szezonmunkák valamint a nagy valószínűséggel a 2009-hez hasonló (vagy annál kissé nagyobb) volumenű közfoglalkoztatás emelheti a foglalkoztatottság rátáját. A vállalati szektorban dolgozó nem idényjellegű alkalmazottak száma a tavaszi hónapokban is csökkenhet, mivel a munkahelymegtartó támogatások addigra kifutnak, és a vállalkozások

munkaerő-tartalékoló képessége az addigra már másfél éve tartó recesszió után egyre rosszabb lesz.

A munkaerőpiac állapota az idei év első felében sem lesz jobb, mint 2009-ben. 2009-ben éves átlagban a foglalkoztatottak száma 3 782 ezer fő volt, ami 97,6 ezerrel alacsonyabb, mint az előző évben. Az éves munkanélküliségi ráta 10 százalék. 2010-ben a foglalkoztatottság további kb. 30 ezer fős csökkenése valószínűsíthető.

***

Az MNB 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az ülésen az elfogadott javaslat mellet az 50 bázispontos csökkentés is napirendre került, azonban a tanácstagok túlnyomó többsége a negyed százalékos enyhítésre szavazott. Az elmúlt hónapban a hazai gazdasági folyamatok érdemben nem változtak, és bár a fogyasztói árindex emelkedett, ez jórészt a bázishatással magyarázható. A jegybanki előrejelzés alappályáján az infláció 2010 második felében alacsonyabb lesz, mint a három százalékos cél, a kibocsátás pedig a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciális szintjétől. A kamatvágások lépésközeinek a csökkenését a Monetáris Tanács befektetői hangulat megingásával indokolta.

***

2009 novemberében a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest 7,8 százalékkal, az év első tizenegy hónapjában átlagosan 5,0 százalékkal volt kevesebb. A várakozást alulmúló forgalmi adatok a lakossági vásárlások folytatódó zuhanását jelzik, s ez különösen szembetűnő a válság első

jeleit már magán viselő, magas bázisadat tükrében.

Árufőcsoportos bontásban az élelmiszer boltok forgalma változatlan áron novemberben 6,6 százalékkal, a január-novemberi időszakban 4,0 százalékkal csökkent. A nem élelmiszerekhez sorolt termékek csoportján belül egy hónap

alatt a legjelentősebb, 21,7 százalékos visszaesést el, de az iparcikkeket értékesítő üzletek szenvedték el, de jelentősen, 15,4 százalékkal zuhant a bútor-, háztartásicikk, építőanyag eladás is. Az előző hónapokhoz képest erőteljesebben, több, mint tíz százalékkal mérséklődött novemberben a textil-, ruházati szakma teljesítménye. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma az előző két hónapban regisztrált mértékben, 1,5 százalékkal esett vissza novemberben. az év első

tizenegy hónapjában a bázis szintjén maradt. A gépjármű és járműalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzlethálózat forgalma tizenegy hónap alatt 40,7 százalékot, novemberben 46,4 százalékot zuhant vissza az előző év azonos időszakához képest.

***

Az ipar termelői árai az előző hónaphoz viszonyítva alig változtak, az ármozgás

éves viszonylatban is minimális volt, lényegesen alacsonyabb, mint az előző években, így minimális mértékben hatottak a fogyasztói árakra. A termelői árak hazai viszonylatban és export relációban közel azonos mértékben, kissé eltérő ágazati szerkezetben módosultak. Az ipar belföldi értékesítési árai 2009. decemberben az előző havihoz viszonyítva nem változtak, a 2008. decemberivel összehasonlítva 0,7 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai 2009 decemberében átlagosan 0,2 százalékkal haladták meg

az előz havit.

Áremelkedés következett be a kőolaj-feldolgozásban (1,8 %), a vegyi anyag,

termék gyártásában (0,4 %), a fa-, papír- és nyomdaipariban, a gumi-,

műanyag- és építőanyag-iparban (0,3%), valamint a villamos berendezés gyártásában

(0,1 %). A gyógyszergyártás és a kohászat, fémfeldolgozás árai nem változtak; a többi feldolgozóipari ágazatban 0,2 és 0,5 százalék közötti árcsökkenést mértek decemberben.

Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súly képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai decemberben 0,4 százalékkal alacsonyabbak voltak a novemberinél. A vízellátás díjai 2009 augusztusa óta változatlanok, tavalyhoz képest viszont 7,7 százalékkal emelkedtek. Tavalyhoz viszonyítva a legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozásban nőttek az ipari termelői árak (14,3 %).

A 2008. decemberihez viszonyítva árcsökkenés mutatkozott a kohászat, fémfeldolgozásban (3,4 %), az ipar belföldi értékesítésében jelentős súly képviselő élelmiszeriparban (2,5 %), a textil- és bőriparban, a fa-, papír és nyomdaiparban (1,6 %), valamint a gép, gépi berendezés gyártásában (0,3 %). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 1 és 3 százalék között mozgott.

A feldolgozóipar egészében az elmúlt 12 hónapban 2,6 százalékkal nőttek az árak.

Az exportárak változása valamivel erőteljesebb volt, amelyben jelentős szerepet játszott a forintárfolyam évközi változása. Az ipar forintban mért

exportértékesítési árai decemberben az előző hónaphoz képest 0,2, éves összehasonlításban 1,7 százalékkal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés árai a 2009. novemberinél 0,2, a 2008. decemberinél 1,7 százalékkal magasabbak voltak. A belföldi- és az export-árváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az

előző havihoz képest 0,1, az egy évvel korábbihoz mérten 1,3 százalékkal nőttek. A kettő eredőjeként éves összevetésben az ipari termelői árak 4,9 százalékkal emelkedtek. Az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónapban, decemberben nem változtak. Az ipari termelői árak emelkedése decemberben megegyezett az elemzői várakozásokkal. Jelentős termelői-árváltozás januárban sem várható. Nemzetközi viszonylatban az ipari árak változása a hazaihoz hasonlóan lanyha, havi

bontásban meglehetősen változékony volt az elmúl 12 hónapban.

Nemzetközi folyamatok

Az olaj árfolyama 72,44 és 75,42 dollár között mozgott. Jegyzése előbb emelkedett az amerikai jegybank kamatdöntésével kapcsolatos pozitív befektetői várakozásoknak köszönhetően, majd ismét csökkent az árfolyam. A gyengülés a részvénypiacok esésével és a dollár erősödésével magyarázható. Kedvezőtlen amerikai munkaerő piaci adatok is napvilágot láttak, amelyek hozzájárultak

az olaj árfolyamának csökkenéséhez.

A dollár erősödése nyomán az arany árfolyama csökkent, a sárga fém unciánként 1080,2 dolláron zárt, 11,3 dollárral alacsonyabban, mint egy héttel korábban.

Előzetes becslés alapján januárban az euróövezetben 1 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A drágulás mértékét alapvetően a bázishatások mozgatják, mivel a gyenge belső kereslet nem ad lehetőséget érdemi áremelésre. Az inflációs várakozások emellett továbbra is konzisztensek a két százalékos inflációs céllal. A német Ifo intézet konjunktúra indexe januárban a várakozásokat meghaladó mértékben emelkedett, 95,8 pontra nőtt a decemberi 94,6 pontot követően. Az alindexek jól tükrözik, hogy a megkérdezett vállalatok

az év első felét még borúsan ítélik, a gazdasági élénkülésére csak a második

félévtől kezdődően számítanak. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 91,2 ponton áll, a jövőbeni várakozásokat tükröző mutató viszont 100,6 pontot ért el.

Az alindex az amerikai pénzügyi válság kitörése óta (2007. augusztusa óta) először haladta meg a növekedés és zsugorodás határát jelző 100 pontot.

A Lengyel Nemzeti Bank nem változtatott az irányadó rátán, ami így továbbra is 3,5 százalékon áll. A kibocsátás lassú dinamizálódása mellett a munkapiacról vegyes adatok érkeztek: bár a munkanélküliségi ráta tovább emelkedett, a foglalkoztatottság szintje stabilizálódni látszik. A hitelezési aktivitás változatlanul visszafogott, ami szintén csökkenti a kibocsátás növekedésének a rátáját. A fogyasztói árindex decemberben 3,5 százalékra gyorsult, mindeközben a maginfláció 2,6 százalékkal csökkent. Ez az ellentétes mozgás az üzemanyagárak bázishatásával magyarázható, ami érdemben meglökte a headline inflációt, azonban a maginflációra nem volt hatással. Mindemellett a gyenge kereslet miatt vélhetően mérsékelt marad az áremelkedés éves rátája. Az első becslés alapján a lengyel GDP 2009-ben 1,7 százalékkal haladta meg az előző évit. 2008-hoz viszonyítva a végső fogyasztás 2 százalékkal nőtt. A készletváltozást is tartalmazó bruttó felhalmozás 10,8 százalékkal csökkent, ezen belül a bruttó állóeszköz felhalmozás 0,3 százalékkal maradt el az előző időszakitól. A feldolgozóipar 1,1 százalékkal zsugorodott, az építőipar 4,7, a szolgáltatói szektor 2,5 százalékkal bővült.

A várakozásoknak megfelelően az amerikai jegybank, a FED nem változtatott az alapkamaton, a várakozások szerint 2010 második felében kerülhet sor 25 bázispontos kamatemelésre. Egyúttal bejelentette, hogy március 31-ével lezárja egyik, 1,25 milliárd dolláros, jelzálogpapírok vásárlására vonatkozó programját.

Az amerikai Szenátus a következő négy évre is Ben Bernanket választotta meg a FED elnökévé, így törés nem várható az amerikai monetáris politikában.

Az első becslés szerint az Egyesült Államok bruttó hazai terméke évesített negyedéves alapon 5,7 százalékkal emelkedett 2009 utolsó három hónapjában.

Az elemzők némileg alacsonyabb, 4,8-5,4 százalékos bővülést vártak. A harmadik negyedévben 2,2 százalékkal emelkedett a GDP. A hatéves rekordot jelentő negyedik negyedéves adat a fogyasztásnak, a magánberuházásoknak és az exportnak köszönhető. Hangsúlyozni kell, hogy az első becslésről van szó, a tapasztalatok szerint a végső szám ettől jelentősen eltérhet. Éves szinten tavaly

2,4 százalékkal esett a GDP, a 2008-as szerény 0,4 százalékos bővülés után.

Az IMF januári előrejelzésében jelentősen felfelé módosította az idei növekedési kilátásokat, így 2010-ben 2,7 százalékos bővülést prognosztizál, míg jövőre 2,4 százalékot jelez előre az Egyesült Államok vonatkozásában.

(gondola.hu alapján szerk.)