2009. október 26. Közélet

Tizenhárom ok, ami miatt eleve kudarcra van ítélve Bajnai Gordon korrupcióellenes csomagja - ez is lehetne a címe a Heti Válasz alábbi összeállításának. Az utóbbi hét év hasonló, hamvába holt intézkedéseinek számba vételekor az is kiderül: a kormányfő elődje ötletének leporolásával akar vitézkedni a lopás ellen.

Korrupcióellenes törvénycsomag összeállításának bejelentésére használta fel az október 23-i nemzeti ünnep fémjelezte hosszú hétvégét Bajnai Gordon. A kormányfő tervei szerint szélesítenék, és Közérdekvédelmi Hivatallá bővítenék ki a Közbeszerzési Hivatal jogköreit, visszaélések esetén nagyobb, akár milliárdos bírságokat is ki lehetne szabni, megjutalmaznák a korrupciót bejelentőket, és a közbeszerzési eljárások nyerteseinek az eddiginél szélesebb körben kellene közzétenni adataikat.

A nagy elszánással bejelentett tervek értékét csökkenti, és a hatékonyságukba vetett bizodalmat aláássa, hogy a szocialisták és szabad demokraták 2002-es választási győzelme óta ez nem az első, de nem is a második ilyen intézkedés. A mostani törvénycsomag szükségességét nyilván az alapozta meg, hogy a korábbi hasonló nekibuzdulások nem vezettek eredményre - ezek után pedig nehéz elhinni, hogy pont most, a 2010-es választások előtt fél évvel lesz foganatja az újabb csomagnak.

A Heti Válasz összegyűjtötte, hogy 2002 óta milyen főbb korrupcióellenes intézkedések történtek - a mostani bejelentés fényében különösebb eredmény nélkül.

2002-ben a Medgyessy-kormány Keller László vezetésével létrehozta a Közpénzügyi Államtitkárságot. A szocialista politikus tevékenységének nagy része kimerült abban, hogy bírósági kezdeményezések sorát indította a korábbi Fidesz-kormány egyes tagjai ellen. A perek nagy részét elvesztette.

2003-ban az Országgyűlés elfogadta az üvegzseb-törvényt. Ezzel megszűnt az üzleti titok védelme a közpénzeket érintő ügyletek körében, kötelezővé vált az államháztartási adatok széles körének internetes közzététele. A kezdeményezés javította az átláthatóságot, de a törvény jobbára csak arra volt jó, hogy napvilágra kerültek bennfentes üzletelésre utaló ügyek - különösebb következmények nélkül.

2003-ban Medgyessy Péter miniszterelnök felállította a korrupcióellenes Köztársasági Etikai Tanácsot, hogy a testület korrupcióellenes jogszabályokra és a közszolgálati etikai kódexre tegyen ajánlást. A grémiumot egy évvel később megszüntették.

2005-ben közbeszerzési törvény módosítása megtiltotta a helyi önkormányzatoknak, hogy nyílt pályázat nélkül szerződéses jogviszonyt létesítsenek.

2006-ban életbe lépett a lobbitörvény. A jogszabálytól a kormány azt várta, hogy a lobbizás átláthatóbbá válik. A törvény szinte teljes kudarc volt: a lobbiigazolványt kevesen váltották ki, és a jogszabály egyetlen esetben sem járult hozzá a folyamat tisztulásához.

2007-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a „korrupcióellenes küzdelem újszerű megközelítésének jegyében" felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert egy hosszú távú korrupcióellenes stratégia kidolgozására. A dokumentumot a 2007 augusztusában létrehozott Antikorrupciós Koordinációs Testület el is készítette. Jótékony hatása nem ismert.

2007 áprilisában jelentős külföldi befektetőket képviselő kilenc budapesti nagykövet létrehozta az úgynevezett Transparency Working Group-ot. A munkacsoport központi és helyi szinten nyomást kívánt gyakorolni a döntéshozókra, hogy Magyarországon átlátható viszonyok között, tiszta versenyben működhessenek a hazai és külföldi vállalkozások.

2007 novemberében a kormány Antilop néven korrupcióellenes honlapot indított. A website-on bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanság, visszaélés jut a tudomására az uniós támogatásokkal kapcsolatban. Napjainkig 487 bejelentés történt. Az ügyek egy részében elutasító határozat született, és több tucat olyan eset is van, melynél a vizsgálat eredményénél az a megállapítás szerepel: „Intézkedés megtéve NFÜ hatáskörében." Hogy ez mit jelent, a bejelentések anonimitása miatt nem ismert.

2008 novemberében korrupcióellenes stratégia került a kormány elé. A munkát koordináló Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosa ez alkalomból kijelentette: „A pártfinanszírozás a korrupció melegágya, korszerűsítése elkerülhetetlen, remélem, hogy a pártok egy „tiszta pillanatban" konszenzusra jutnak és megegyeznek abban, hogy elvágják a politika és az üzleti világ közötti szálakat." Kondorosi azóta nincs a helyén, és reményeiben is csalatkoznia kellett.

2008. decemberben megszűnt a kormány által 2007-ben létrehozott Antikorrupciós Koordinációs Testület, mert a civilek és a szakértők - köztük Hack Péter jogász, a Transparency International, illetve a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai - kiléptek belőle. Távozásukat azzal indokolták: hiába dolgoztak, javaslataikat a kormány nem vette figyelembe.

2009 februárjában Gyurcsány Ferenc egyik utolsó bejelentése arról szólt, hogy a kormány - amerikai mintára - Közérdekvédelmi Hivatal néven korrupcióellenes intézményt tervez létrehozni. A miniszterelnök lemondása miatt az ügy ad acta került. Az akkori kezdeményezés nemigen különbözik a most bejelentett intézkedéssorozattól.

2009 júniusában a Népszabadság arról írt, hogy Bajnai Gordon azt tervezi: a korrupció visszaszorítására, a panamák leleplezésére külön vezető ügyész kinevezését javasolja a parlamentnek, aki kiemelt státuszban foglalkozna a hozzá érkező bejelentésekkel és venné magához a korrupciógyanús ügyleteket.

2009 májusában Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette: a kormány még az első félévben újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol: kialakítanának egy közérdekvédelmi bejelentési rendszert, és újra kezdeményezik a pártfinanszírozás átalakítását.

(gondola.hu alapján szerk.)