2010. március 29. Közélet

 Szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Nemzeti Kávézóban mutatta be Vona Gábor elnök, miniszterelnök-jelölt a Jobbik pénzügyminiszter-jelöltjét, dr. Nyikos László egyetemi docenst. A jelölt tanácsaival 2002 óta segíti a Jobbik szakmai munkáját.

Dr. Nyikos László 1943-ban Kassán született. Közgazdasági egyetemi végzettséggel, kandidátusi fokozattal rendelkezik, 1989-2001-ig az Állami Számvevőszék alelnöke volt. Azt megelőzően dolgozott a Pénzügyminisztériumban vezető beosztásban, majd az APEH jogelődjének helyettes vezetőjeként, illetve SZOT vonalon. Több egyetemen oktatott, jelenleg a PTE doktori tanszékén. Szakterülete a pénzügyi ellenőrzés, közpénz ügyek és az EU költségvetése. Nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. Az MSZMP-nek tagja volt. Az Országos Doktori Tanácsnak tagja. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2002-ben megkereste a Jobbikot, és felajánlotta szakmai segítségét. A párt pénzügyi programjának kidolgozásában aktívan részt vett.

Legnagyobb probléma a jelenlegi helyzetben, hogy a Magyar Köztársaság vagyona nem ismert. 1990-ben az akkor még létező állami vagyont úgy privatizálták, hogy nem tudták, mi mennyit ér. Húsz év alatt a mindenkori kormány által benyújtott állami zárszámadást az Országgyűlés többsége úgy fogadta el, hogy az állami vagyonról gyakorlatilag nem készült kimutatás. Ez olyan, mintha egy társaság pénzügyi beszámolót készítene, amelyben nem szerepel az eszköz-, forrás-, és vagyonmozgás. A legnagyobb megdöbbenést számára az 1997-es adósságcsere jelentette. Akkor úgy vett át 1700 milliárd forintnyi nemzeti banki adósságot a költségvetés, hogy nem mutatták ki, és a Számvevőszéknek nem is engedték megvizsgálni, hogy mi is szerepel pontosan ebben az összegben. A Parlament ez irányú ellenőrzése gyakorlatilag nulla a Kormány vonatkozásában.

Dr. Nyikos Lászlótöbb javaslata is bekerült a Jobbik programjába. Javaslatait a tények ismeretében dolgozta ki.

Ezek a következők:

• A legelső és a legszükségesebb, a Nemzeti Vagyonleltár, a vagyonkataszter elkészítése, amely megmutatná, hogy hány hektár rétje, földje, nemzeti parkja és mennyi ingatlana van az államnak Magyarországon és külföldön. Fontos lenne leltárt készíteni az államadósságról is. Ezeket a jelentéseket az Állami Számvevőszéknek kellene hitelesíteni.

• Az állami kiadások tételes felülvizsgálatára van szükség. Egyrészt sok felesleges közigazgatási szerv van, melyeket báziselven finanszíroznak. Ugyanakkor nincs érdemi, fontossági sorrend a finanszírozás kérdésében. Ezért szükségesnek tartja, hogy értékelhető mutatókkal dolgozhassanak.

• Az adózási kérdésekről csak ezek után lehet érdemben tárgyalni, miután egyértelműen kimutatható, hogy a közfeladatok ellátására mennyi szükséges. Ma mindenki adózik Magyarországon, mert áfát mindenki fizet.

• Áttekinthető költségvetésre van szükség. A képviselők a költségvetési jogról nem kellően tájékozottak. A kormány elszámolásáról a Számvevőszék elmondja a véleményét. A politikai felelősség kérdése pedig érdemben fel sem vetődik.

• A jelenlegi zárszámadási gyakorlat az állami alapok, vállalatok és intézmények esetében is tarthatatlan. Ezek éves beszámolóit erre szakosodott külső cégek ellenőrzik. Az auditálás kérdésében is változásra lenne szükség. Ezt a Számvevőszékkel volna célszerű elvégeztetni. Ezzel jelentős eredményt lehetne elérni nemcsak anyagilag.

• A fiskális és monetáris ágazatnak szinkronba kell kerülnie.

Sürgősen, törvények meghozatalára van szükség. Egyértelművé és átláthatóvá kell tenni az ország vagyoni és pénzügyi helyzetét. Nem lenne szerencsés, ha a választások után a képviselők nyári szabadságra mennének, mert tevékeny Parlamentre, munkára van szükség.

Deák Ferenc szavaival zárta bemutatkozását a pénzügyminiszter-jelölt:

„Néha, a siker reménye nélkül is kell dolgozni.”

(szebb.jovo.hu alapján szerk.)