Újabb súlyos vereségbe szaladhat bele az Angela Merkel vezette kormány a berlini választásokon, amely könnyen lehet, hogy végképp padlóra viszi a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szabad Demokrata Párt (FDP) koalícióját. Az egyre súlyosabb euróválság árnyékában a belső viták is kiújultak, amely egyértelműen a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek (Die Grüne) malmára hajtja a vizet. Berlinben 2001 óta magabiztos „vörös” vezetés van, amelybe a választásokat követően vélhetően az ökopárt is beleszól majd.

Berlinben vasárnap fejeződik be az idei választási „szuperév”, amelynek során a jobbközép–liberális kabinet alatt egyre forróbb lett a talaj, és úgy tűnik, nem is várható teljes megnyugvás. A CDU–FDP-kormány az év során sorozatos választási vereségeket szenvedett el, amelyek közül az egyik legsúlyosabb Baden-Württembergben érte az alakulatot. A délnémet tartományban 53 év után veszítette el a hatalmat a CDU. Két héttel ezelőtt Mecklenburg–Elő-Pomerániában arattak elsöprő sikert az SPD és a Zöldek jelöltjei.

Az eddigi választások legfőbb tendenciája a Zöldek előretörése, ami nagyrészt a fukusimai atomerőműben történt balesetnek köszönhető. Az ökopárt egyértelműen a nukleáris létesítmények bezárása mellé állt, így népszerűsége jelentős mértékben megemelkedett. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy az SPD-nek is sikerült fölállnia a 2009-es súlyos vereség után, és Rajna-Pflazot leszámítva mindenhol jól szerepeltek. A mérleg másik serpenyőjében az FDP található, amely több tartományban is elveszítette a képviseletét, és várhatóan Berlinben is ez vár rájuk.

Közel a szétbomlás

A német politikai életet jelenleg a görögországi válság határozza meg, és az ahhoz való viszonyulás. Merkel attól tart, hogy az ország esetleges magára hagyása az egész eurózóna végét jelentené, míg mások szerint ez lenne a megoldás. Mostanáig a kormányon belül egység mutatkozott abban, hogy a görögökön segíteni kell, de Philipp Rösler alkancellár, egyben a szövetségi kormány gazdasági minisztere hétfőn arról beszélt, hogy a „rendezett fizetésképtelenség” lehetne a megoldás Görögország hatalmas államadósságára. Az FDP elnöke ezzel nyíltan szembement az eddig hivatalos véleménnyel, valamint pártján belül is aláírásgyűjtés indult a bajba jutott országok megsegítése ellen.

A vita azért is okozott problémát, mivel szeptember 29-én el kell fogadtatni a parlamenttel az eurózóna megmentését célzó ideiglenes mentőalap (EFSF) jogköreinek kibővítését, és ha nem sikerül a kancellárnak biztosítania a többséget, vélhetőleg új választásra kerül sor. Merkel helyzetét könnyíti, hogy az SPD és a Zöldek támogatják a mentőcsomag megszavazását. Azonban ha „ránéznek” arra a felmérésre, miszerint a németek több mint 70 százaléka helyeselné, ha a takarékossági vállalásokat nem teljesítő Athént kizárnák az eurózónából, akkor lehet, hogy az utolsó pillanatban megváltoztatják a véleményüket.

A „kalózok” is bejuthatnak

A berlini tartományi választáson a tét az, hogy változik-e a 2001 óta hatalmon lévő SPD–Die Linke-koalíció. Öt évvel ezelőtt az SPD 30,8, a CDU 21,3, a Die Linke 13,4, a Die Grüne 13,1, míg az FDP 7,6 százalékot ért el. A 149 fős parlamentben a szociáldemokraták 53, míg a Baloldali Párt 23 helyet szerzett, így 76 fővel alakítottak koalíciót. A legfrissebb felmérések szerint az SPD 30-32, a CDU 20-23, a zöldek 19-20, a Die Linke 10-11, míg legnagyobb meglepetésre a Piraten nevezetű, a szabad fájlcserélésért küzdő párt 5-6 százalékot szerezne. Az FDP egyelőre a bejutási küszöb alatt található, de a görögök ügyében megváltoztatott álláspontjuk miatt könnyen lehet, hogy vasárnap este már 5 százalék fölött lesznek. (reuters.com)

Szabad Hírek