2010. október 15. Közélet

Hurrá, menthetem a vagyonomat! Megúszom...

A Veszprém Városi Bíróság szerdán elrendelte Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatójának azonnali szabadlábra helyezését. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Utánajártunk, mik a vádak, és kinek milyen bizonyíték lehet a kezében.

Orbán Viktor még hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte előzetes letartóztatását. Bakonyi Zoltánt az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsították meg. Mára viszont semmi sem korlátozza Bakonyi szabad mozgását (cikkindító fotónkon az álcázott vezérigazgató elhagyja a bíróság épületét).

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az összebeszélés veszélye miatt kezdeményezte a vezérigazgató előzetes letartóztatását - közölte még hétfőn az ORFK szóvivője. Bényi Mónika azt is elmondta: "a nyomozás eddigi adatai maximálisan megalapozzák a nyomozó hatóság döntését és a gyanúsítás tényét is."

A Mal Zrt vezérigazgatójának azt róják fel, hogy aláírta a cég katasztrófavédelmi tervét, amely a hatóság szerint hiányos volt, mert nem rendelkezett akciótervvel a mostanihoz hasonló baleset kezelésére. Továbbá, hogy nem alakíttatott ki megfelelő védműveket és jelző-riasztórendszereket - adta hírül az Index.

A TV2 Tények c. műsora hétfőn este arról számolt be, hogy a cégvezető meggyanúsításának alapja a következő: "egy 2009-ben Bakonyi Zoltán által is aláírt katasztrófavédelmi tervben nincs benne, hogy mit kell csinálni ilyen esetben, vagyis ha átszakadna gát". A cégvezető ez ellen viszont panasszal élt és azzal érvelt, hogy soha nem kérte tőle egyik cégvezető vagy hatóság sem, hogy ilyen vészforgatókönyvet dolgozzon ki.

Az iszapkatasztrófa a rendőrség gyanúja szerint azért következett be, mert a Mal Zrt. vezetésének nemcsak kidolgozott akcióterve nem volt, de arról sem bizonyosodott meg, hogy a gát állapota megfelelő-e. Azonban tény az is, hogy a közép-dunántúli regionális környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság illetékes vezetőjének aláírásával és pecsétjével ellátott papír bizonyítja, hogy kilenc nappal a tragédia előtt a szakhatóság mindent rendben talált.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár erre reagálva azt mondta: az ipari katasztrófát okozó Mal Zrt. hazudott, amikor azt állította, hogy a gátszakadás előtt két héttel a környezetvédelmi főfelügyelőség ellenőrizte a cég tevékenységét, és mindent rendben talált. Csak a technológiával kapcsolatban és a szennyvíz, valamint a kommunális hulladék kezelését illetően nem találtak hibát, a gátak állagát nem ellenőrizhették - jelentette ki a szakpolitikus. Mivel a jegyző képtelen ellenőrizni például a zagytározó gátjának állagát, azt az adott cégnek kell megtennie, hiszen az ő területéről, anyagáról van szó - tette hozzá.

 

Memento.

A környezetvédelmi államtitkár leszögezte: 2002-ben buzgárok, repedések keletkeztek a tározó oldalfalán, de akkor sikerült megakadályozni a katasztrófát. Most, nyolc évvel később viszont elmaradt a javítás, ezért csúszhatott meg az alap nélküli tározó gátja. Az államtitkár kijelentését megerősítette a gáton tartott sajtótájékoztatón megjelent volt Mal-vezérigazgató, Baksa György is, aki 2002-ig irányította a céget.

A Blikk rendőrségi információkra hivatkozva azt írja, hogy pár nappal a gát átszakadása előtt szivárgásra hívták fel az illetékes vezetők figyelmét az ellenőrök. Ezt az akkor készült műholdképek is alátámasztják.

Bakonyi szabadlábra helyezésének fő indoka az, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja sem állapítható meg az eljárás ezen kezdeti szakaszában - állítja Bánáti János. A vezérigazgató ügyvédjének szavai szerint másodlagos indokként tért ki a bíróság arra, hogy az előzetes letartóztatásba helyezésnek a "különös indoka" sem áll fenn, azaz nem kell attól tartani, hogy a gyanúsított iratokat elrejt, megsemmisít, tanúkat befolyásol, s ez "még csak nem is valószínűsíthető".

Az ügyvéd úgy fogalmazott: a bíróság "nem azt mondta ki, s azt nem is mondhatja, hogy az eljárás későbbi szakaszában, mi lesz, azaz lesz-e gyanú, vagy nem lesz, bűnös avagy nem bűnös, hanem azt mondta ki, hogy most, 2010. október 13-án a bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn".Mint mondta: lehetetlen megjósolni, hogyan fog folytatódni védence büntetőügye, egyelőre azt kell tisztázni, mi miatt szakadt át a gát.

Bánáti kitért arra is, nem tudja, vannak-e terhelő vallomások a védence ellen, ugyanis - mint mondta - a hatályos eljárási szabályok szerint a védővel csak az eljárás lezárásakor kell közölni a vallomásokat.

"A lefoglalt adatok elemzése még folyamatban van, ezzel párhuzamosan a tanúkihallgatások is zajlanak, de annyit elárulhatok, hogy valóban vannak olyan terhelő tanúvallomások, amelyek szerint a cég felső vezetésének volt tudomása a gáttal kapcsolatos műszaki problémákról. Annak elhárítására csak látszatintézkedéseket tettek" - mondta el a Blikknek egy illetékes rendőri vezető, aki hozzátette: az előzetes letartóztatást az tette volna indokolttá, hogy információk szerint megpróbáltak több panaszos dolgozót megfélemlíteni. Kilátásba helyezték azonnali elbocsátásukat, amennyiben bárkinek említést tesznek a felmerült problémákról.

Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője azt közölte az MTI-vel, hogy a bíróság "nem látott bizonyítottnak olyan okot", hogy a gyanúsított befolyásolhatja a tanúkat, a bizonyítási eljárást vagy bizonyítékokat tüntethet el. Az ügyészség ugyanis erre alapozta az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát - tette hozzá.

Gulyás Ildikó, a Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője azonnal bejelentette, hogy az ügyészség fellebbezett a bíróság döntése ellen, a másodfokú döntés leghamarabb pénteken születhet meg.(Forrás: hetivalasz.hu)

Kommentál

Ennyit a balliberális törvényekről, ami szerint működik a „társadalomtól független bíróság”. Mit számít, hogy kilenc ember meghalt. Mert a gyilkosság attól függ ki követi el ?

JOBBIK GONDOLAT