2012. július 17. Közélet

Alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság hétfőn. A Jobbik üdvözli a döntést.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz (62 év) igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Az idén a mintegy 2900 fős bírói karból 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy az idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlóira, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra.

A korhatár idei leszállítása többségében a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát. Lövétei István alkotmányjogász korábban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.

Jobbik: Helyes döntés született?

"A Jobbik üdvözli az Ab döntését, nem véletlenül szavaztunk nemmel az erről szóló parlamenti vita végezetével" - nyilatkozta megkeresésünkre Gyüre Csaba, a párt alelnöke. A Jobbik egyetért azzal az indoklással, hogy a most felülbírált törvény sérti a bírói függetlenséget, a bírák elmozdíthatatlanságának elvét ugyanis történelmi alkotmányunk is leszögezi. Gyüre Csaba úgy véli, a kormánynak vállalnia kell rossz döntésének következményét, és biztosítania, hogy a bírák felmentése "egyértelmű és előre kiszámítható legyen."

A Jobbik alelnöke szerint a most hatályon kívül helyezett törvény a Fidesz-KDNP arrogáns, át nem gondolt jogalkotási módszerének következménye. A kifogásolt passzus ugyanis nem szerepelt az eredeti törvényjavaslatban, ezt utólag "dobták be", és még a sajtájaik többsége sem értett vele egyet. Gyüre szerint ezt bizonyítja, hogy bizottsági szinten a kormánypárti frakció képviselői leszavazták a törvénymódosítást, ezért azt csak később, felsőbb nyomásra tudták elfogadtatni.

(MTI)

A Jobbik szerint tehát egy bírónak tulajdonjoga 70 éves koráig milliókat keresni. Még akkor is ha nem tudja a bíró mennyi évet él még (reméljük sokat.). Mert itt nem "bírói függetlenségről van szó", hanem emberi kapzsiságról, hiszen a 62 éves kor után a nyugdíj alacsonyabb. "Nekünk mint bíróknak ugyebár jár", váltság ide vagy oda.

Szabad Hirek