2010. február 10. Közélet

Egyszer, még 1995. nyár végén tárgyaltam Bognár Józseffel, a Lónyay utcai Református Gimnázium akkori igazgatójával, hogy a szeptemberi, szigetvári Szulejmán-szobor elleni tüntetésemhez adjon cserkészeket, akiknek betanítanám a Zrínyiász utolsó énekét.

Beszéd közben szóba hozta Bokros Lajos akkori pénzügyminisztert, akiről két hónappal azelőtt jelent meg a Reform című hetilapban egy cikk, és benne a Panamai Egyetem spanyol nyelvű válaszlevelének fénymásolata, melyben közlik, hogy Bokros Lajos a levéltáruk adatai szerint nem járt arra az egyetemre, és persze nem is szerzett ott semmiféle címet. Bokros ugyanis az önéletrajzában, amelyet a Parlamenti Almanachban olvashattunk, azt állította, hogy Panamában doktorált.

Idézem Bognár igazgató urat:

„Jól ismerem Bokros Lajos apját, őt is ugyanúgy hívják, és ő is közgazdász, de református presbiter is. Jó barátom. Csinált egy alapítványt is szegény erdélyi diákok számára. Bokros édesanyja viszont egészen más beállítottságú, erősen neoliberális nézeteket vall. A fiuk az 1972-es érettségi után egy évig katona volt, majd a szovjetunióbeli Rosztovba ment a hároméves Pénzügyi Főiskolára, ahol Horn Gyula is végzett régebben. Minden évben elmesélte nekem az öreg Bokros, hogy jól sikerült a fia vizsgája, végül pedig azt mondta, hogy lediplomázott! 1973-tól tanult kint, és – vagy 1976-ban vagy 1977-ben végzett, nem emlékszem pontosan, hogy járt-e előtte egy évig orosz nyelvtanfolyamra” – magyarázta nekem. „De három évig járt a főiskolára, amely nem egyetem, az biztos! Most meg azt írja a Parlamenti Almanachban, hogy 1973-tól 1978-ig, vagyis öt évig a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre járt! Meg, hogy az 1978-79-es tanévben posztgraduális képzésben vett részt a Panamai Egyetemen, és ott írta meg a doktori disszertációját is. Hát én erről sose hallottam az apjától!” – tette hozzá Bognár igazgató úr. Aztán így folytatta: „és ha mondjuk még különbözetit tett Budapesten, s 1978-ig befejezte a magyar egyetemet a népgazdaság-tervezési szakon, mint ő írja, akkor azt becsületesen le kell írni, Rosztovval együtt. De állítólag nem találták Budapesten a disszertációját, és egy erre irányuló kérdésre azt felelte – majd le is írta,– hogy azt Panamában vetette papírra, és ott is doktorált. Ezért írtak az ottani egyetemre, és az a válasz érkezett, hogy »ni ha obtenido titulo alguno«, azaz: semmiféle címet sem szerzett. A parlamentben Torgyán József feltette neki a Panamával kapcsolatos kérdést, arra pedig szemtelenül ezt válaszolta: tehetek én róla, hogy olyan rendetlen a Panamai Egyetem, hogy nem találják? Bokros egy hosszú spanyol mondattal zárta parlamenti válaszát, mutatva nyelvtudását. Nagy taps fogadta az MSZP és az SZDSZ frakció részéről. Nem értem, miért tesz ilyet… Egy presbiter fia” – fejezte be Bognár úr.

Én ezek után hamarosan feljelentettem Bokros Lajost a legfőbb ügyésznél Bognár úr információjára hivatkozva, hogy miniszter létére valótlan adatokat közöl az önéletrajzában, félrevezeti a parlamentet és a magyar népet.

Jó egy hónap múlva jött a válasz: feljelentésemet áttették a budapesti főügyészséghez. Hat hét múlva értesítettek, hogy – mivel a Parlament és a Pénzügyminisztérium is a főváros V. kerületében van, és Bokros Lajos mindkét intézmény tagja, ezért – áttették az ügyet a kerületi ügyészségre. Onnan már válasz se jött, elaltatták a rosztovi ügyet.

Gondolható, hogy ha nem lett volna igazam, Bokros azonnal ellenvádat emelt volna, és rágalmazásért hatalmas összeget kért volna tőlem, amelyet a mai napig fizetnék nyugdíjam 33 százalékos levonásával.

Bokros Lajos nyilván a későbbi nyugati és amerikai orientációja miatt tagadta le szovjetunióbeli éveit és a valószínűleg Rosztovban megírt orosz nyelvű, és persze kommunista szellemű vizsgatanulmányát. Egy-két adat a karrierjéből: az 1980-as években már fél évig Washingtonban tanult az IMF tanfolyamán, mint a Pénzügyminisztérium munkatársa, és a mai napig az IMF egyik kulcsemberének számít.

Tanácsokat adott Horvátországnak és Ukrajnának valutaalap ügyekben. Már 1989 márciusában, a rendszerváltás hajnalán az MNB ügyvezető igazgatója lett. Majd később a Budapest Bank élére került, erről a tisztségéről azonban lemondott a 12 milliárdos állami tőkejuttatási botrány kipattanásakor.

Horn Gyula mint kormányfő, az „öreg rosztovi diák” 1995-ben kinevezte Bokros Lajost pénzügyminiszternek, aki, mint a Nemzetközi Bankárképző Központ óraadó tanára, nyilván arra oktatja a globalista bankárcsemetéket, hogy milyen hiteleket és megszorító csomagokat kell rázúdítani a magyar népre.

Almássy Kornél korábban azt mondta az Echo Tv-ben Obersovszky Péternek, hogy Bokros mögött a Közép-európai Egyetem (CEU) és Soros György áll, s nagy pénzzel, illetve nagy pénzért tuszkolták be őt az MDF-be.

És ma ezt az embert akarja felépíteni a baloldal miniszterelnök-jelöltként Orbán Viktorral szemben.

  ( Magyar Hirlap online alapján szerk.)