2011. július 29. Közélet

Dore Gold izraeli diplomata szerint "bátorítani kell a palesztinokat arra, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz", mert "ez az egyetlen lehetséges megoldás a helyzet rendezésére". (Ez magyarul azt jelenti: a zsidó terrorállam semmilyen más lépést nem fog eltűrni, csak azt, hogy tovább játsszák az üres párbeszédeseit - melynek keretében Izrael persze semmilyen engedményre nem hajlandó -, mialatt ők tovább építik a telepeiket Ciszjordániában, hogy pár év múlva már ne lehessen palesztin államról beszélni, hiszen jelentős zsidó közösség lakik majd ott is, s így be lehet kebelezni, mint Kelet-Jeruzsálemet. S hogy mit jelent az, hogy nem fogják eltűrni: ebből ízelítőt kaptak a gázai nők és gyerekek 2008 karácsonyán...Csak két szabad tud kompromisszum útján békét kötni. Bár Izrael továbbra is rabszolgaként kíván tárgyalni a palesztinokkal.)

Izrael egykori ENSZ-nagykövete, aki Harc Jeruzsálemért című könyvének csütörtöki bemutatójára érkezett Budapestre, az Izraeli Kulturális Intézetben azt mondta: az izraeli–palesztin kérdés rendezésére a tárgyalás "az egyedüli megoldás", ami persze nem egyszerű, hiszen "immár tizennyolc éve folyik a párbeszéd", amely még mindig nem vezetett eredményre. Úgy látja, Palesztina a tárgyalások helyett nemzetközi fórumokon próbál nyomást gyakorolni Izraelre. Mint mondta, ha a palesztinok az ENSZ-hez fordulnak, hogy az vegye fel Palesztinát a tagjai közé, azzal nem kerül közelebb egymáshoz a két fél, sőt az "még bonyolultabbá tenné a megoldást".

Dore Gold szerint a palesztinok három lehetőség közül választhatnak. Az első, hogy Rámalláhban kiáltják ki az államukat – mondta, hozzátéve: "az államokat nem az ENSZ-ben szokták kikiáltani". Utalt arra, hogy sok esetben a helyi politikai vezetés egyszerűen deklarálja a függetlenségét, ahogyan ez például Koszovóban is történt.

A második lehetőségként azt említette, hogy a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) fordulnak jóváhagyásért, majd az ügy az ENSZ közgyűlése elé kerül. Dore Gold szerint azonban "ez nem működhet, hiszen Barack Obama amerikai elnök világossá tette, hogy nem támogatja Palesztina felvételét az ENSZ-be", amíg nem születik megoldás az Izraellel folytatott tárgyalásokon.

A diplomata a harmadik lehetőségnek azt nevezte, hogy a közgyűléssel elfogadtatnak egy határozatot Palesztina államiságáról, de ez a dokumentum szerinte nem lenne jogerős, és "súlyos következményekkel járna": túlzott elvárások alakulhatnának ki a palesztin közvéleményben, "ma elképzelhetetlen mértékben" megromolhatna a helyzet.

Kitért arra, hogy Palesztina a közgyűlésben megtartandó esetleges szavazáson "minőségi többséget" szeretne elérni, azaz nemcsak az számít, hány ország állna a kezdeményezése mellé, hanem az is, mely országokról lenne szó. Ezért sem mindegy, hogyan voksolnak majd az európai államok – hangsúlyozta Dore Gold.

Dore Gold több izraeli miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójaként dolgozott, az első Netanjahu-kormány idején, 1997 és 1999 között Izrael ENSZ-nagykövete volt. Több könyvet is írt, a Szaúd-Arábiáról szóló Kingdom of Hatred (A gyűlölet királysága) 2003-ban jelent meg, míg az ENSZ-ről írt, Tower of Babble (A fecsegés fellegvára) című munkáját 2005-ben adták ki. A Harc Jeruzsálemért című, 2007-ben megjelent könyve a The New York Times sikerlistáján szerepelt. A legutóbbi kötetét 2009-ben adták ki, The Rise of Nuclear Iran (A nukleáris Irán felemelkedése) címmel.                                                                                          (MTI)

Kommentál

A szeptemberi ENSZ szavazás komoly károkat okozhat országunknak. Ha a kötelező zsidó vonal szerint a Palesztin állam elismerése a 1967-es határok alapján NEM vagy Tartózkodással szavaz Magyarország. Mert az arab világ számon tartja. Mivel energia szegény ország vagyunk, egy ilyen szavazással alávágtunk önmagunknak. Azaz közérdeket sértene vele a magyar kormány.

Mert a zsidók nem adnak semmit, csak újabb és újabb megélhetési perre számolhatunk holokauszt kárpótlásért, mert szerintük a magyar új nemzedék is náci.

Szabad Hírek