2010. május 24. Közélet

Nem szokásunk a bombahirről átvenni írást. Most megtesszük. Ugyanis készítettek egy felmérést, melyben egyetemi hallgatóknak tesznek fel elemi műveltséget firtató kérdéseket és a válaszok le sújtóak voltak. Ez a gond. Ezt elemzi az alábbi írás. Ezért mellékeljük TomCat írását, azért, mert a szemlélet, amit a válaszok tükröznek, valóban lesújtó. Alább TomCat írása:

Páran talán meglepődtek, hogy egyesekből milyen reakciót váltott ki e heti videóriportunk, én nem annyira. A butaságkutatás szakértői tudják, hogy a droidoknak van egy speciális önvédelmi rutinjuk, amely arra utasítja őket, hogy ha egy másik droid szikrázva-füstölve égni kezd, gyorsan odarohanjanak, és egységfrontot alkossanak vele, mintegy véd- és dacszövetséget alkotva a józan gondolkodással szemben.

Nem szeretném idekeverni a politikát, de ott például elég sok formációt, népfrontot, mozgalmat és hasonlót eredményezett ez a mechanizmus, melynek lényege, hogy ha bunkók vagyunk, verjük meg, aki ezt észreveszi - hogy fizikailag vagy verbálisan, korszakja válogatja - illetve legyünk büszkék rá, hogy mi hülyék vagyunk, mert valójában az a normális, és voltaképpen sokkal okosabbak vagyunk mindenkinél, csak ez a bunkó akadékoskodik itt, aki ezt a szemét kérdést feltette. No, hát ebben foglalható össze egynéhány heves fiatal titán gyorsan begépelt, helyesírási hibáktól hemzsegő véleménye, amit a Nagy Egyetemista-teszt első része alá bátorkodott odaokádni, és ehhez mást nem is kell hozzátenni. Ezek ilyenek.

Mert nem fogja fel a baromállatja, hogy vannak dolgok, amiket egy európai embernek tudnia kell. Kell és kész, ha tetszik, ha nem. Mint ahogy az autóban sem azért van a mentőláda, mert különben az a hülye rendőr cseszeget, hanem mert célja van. Lehet, hogy sosem kell, de ez nem jelenti, hogy felesleges. Ilyen mentőládát jelent az az alapműveltség, amelyet az általános iskolában, gimnáziumban szedhet össze az ifjú titán, hogy aztán - szerencsés esetben - a nemzet szellemi elitjévé emelkedjen, amikor kezébe nyomják azt a darab keménypapírt, amely igazolja, hogy már eleget szívott ahhoz, hogy a neve elé biggyeszthesse a " dr." szócskát. S hogy értsük: ez nem a droid rövidítése.

Miért kell tudni, mikor volt a második világháború? Mert Európában élsz, kedves droid, ahol ez az esemény határoz meg ma, hatvanöt évvel később nagyjából mindent. Országhatárokat, népek sorsát, politikai pártok felemelkedését és lesüllyedését, viszonyulást más népekhez, viszonyulást bizonyos eseményekhez és értékrendekhez, annak tudását, hogy mi volt és hogy volt. Nemcsak azért, nehogy megismételjük, hanem azért is, hogy értsük, miről van szó ma. Hogy ehhez miért kell a mikor? Mert az is hozzá tartozik. Ha tetszik, ha nem. Azért tanítják az iskolában, és nem azért, hogy elfelejtsd, hülye gyerekem.

Mert lehetséges, hogy egy mai tizenévesnek sokkal érdekesebbek a legújabb mobiltelefonok, a legmenőbb autómárkák, az együttesek és popsztárok, továbbá annak megtanulása, hogyan legyen minél gizdább, nehogy kinézzék a társaságból, ám egy normális társadalomban a jampeckodás csak egy bizonyos korig divat. A felnőttkor határáig azonban nem csak ezt kellene megtanulni, hanem azt is, hogy például a leendő értelmiségi hogyan viszonyuljon másokhoz, hogy ne nézze le a melóst, akinek nincs diplomája. Én is megkaptam itt valamelyik felforrt okostojástól, hogy majd figyeljem, amikor ő fog engem dirigálni a betonozásnál, hú de jó lesz az, mert ő valaki lesz ám, én meg sose leszek építőmérnök, sőt, én biztos börtönbe is fogok majd kerülni. Hogyne. Valamikor arra is jó volt a sorkatonaság, hogy az ilyen elszállt főokosokat jól tarkón vágják mondjuk pont egy betonozólapáttal, ha magas lóról beszélnek az alsóbb néposztályokkal, no nem azért, mert azok ilyen agresszív néposztályok, hanem mert a bunkó fogalma univerzális, és a parasztgyerek sem szíveli azokat, akik túl sokat képzelnek magukról. Pláne, ha még a cipőjüket sem tudják bekötni, mert az nem szerepelt az egyetemi tananyagban.

Svájcban egyébként addig nem mehet senki műszaki egyetemre, amíg le nem tett egy szakmunkás-vizsgát az adott témában. Ott tehát nem lesz építőmérnök olyanból, aki legalább egy évet nem robotolt hegesztőként vagy kőművesként egy építkezésen. S erre nem azért van szükség, hogy biztosan tudjon hegeszteni, hanem azért, hogy lássa, milyen a munkás. Közelről.

A bunkók ma még csak azon háborodnak fel, ha a második világháborút kellene tudniuk, vagy azt, merre esik egy toll a Holdon. Ha nem tudják, vagy a hozzá hasonszőrűek bukják a kérdést, máris kész a magyarázat: szemét kérdés, hogy lehet így összezavarni, hiszen ő magasztos feladatra készül, hídszerkezetet meg művelődési házat fog tervezni rövidesen, mit neki az a hülye történelem, meg különben is, az a tahó kamerás se tudja, csak játssza az eszét. Sőt, a kérdést is más mondta neki, valami központból küldték, ő se tud gondolkodni, csak égetni akarja a leendő elitet, mert irigy rá, mert neki nem lehet bölcsész vagy építész diplomája.

Egy társadalomra a legveszélyesebb pedig nem a járvány, a háború vagy a természeti katasztrófák, hanem az ostobaság. Hiába bombázzák porig országunkat, ha utána előjönnek a pincéből az emberek, és tudják, mit kell csinálniuk. Pláne, ha még azt is tudják, mindez miért történt, és jól megjegyzik. Hiába tör ki a vulkán, ha képben vagyunk, és nem csak garázst építeni tudunk, hanem arra is emlékszünk, mit tettünk legutóbb, amikor ilyen történt. S az sem mindegy, hogy amikor a szavazóurnákhoz járulunk négyévente, tudjuk-e egyáltalán, kik azok a nevek ott a papíron, honnan bújtak elő, mi az előzményük, kinek az örökségét hozzák.

S a Hold? Na jó, az tényleg nem fontos. Átlagember tényleg ritkán dobálja a golyóstollát a Nyugalom Tengerébe. Az egyetemeken viszont állítólag a szellemi elitet képzik. Ahhoz pedig nem csupán nagy arc tartozik - hallotta-e valaha is bárki, hogy báró Eötvös József, Kármán Tódor vagy Bolyai Farkas lenézően beszélt volna másokkal? - hanem annak megalapozása is. Anélkül pedig csak egy közönséges bunkó a T. Diplomás, már ha egyáltalán eljut odáig, hogy az legyen. És ezen mit sem változtat, hogy azt hiszi, ő is tudna nehezet kérdezni a riportertől, főleg mivel a riporter nem is kérdezett nehezet.

Eredményes volt a balliberális oktatás politika az el múlt nyolc évben. Meg van a balliberális értelmiségi utánpótlás. Droidok akik majd lelkesen antifasisztáznak, antiszemitizmust kiáltanak stb. Küzdenek a liberális antimagyarkodásért.

( Közkívánatra végignéztem a vágatlan nyersanyagot, és megszámoltam, milyen arányban kaptunk jó és rossz válaszokat. Az ELTE-n a holdas kérdésre 11 helyes és 18 rossz választ kaptunk. Eötvös Lorándot 4 tudta, 6 nem tudta, 2 valamit nyögött, de nem nevezhetjük érdemi válasznak. A BME-n a holdasra 17 jó és 18 rossz választ kaptunk. A második világháborút a BME-n 20 diák tudta, 17 nem. Összesen 75 diákot kérdeztünk a két egyetemen.)

(bombahir.hu alapján szerk.)