2011. október 4. Közélet

Gyanúsítással élt Gyurcsány Ferenccel szemben a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben a Központi Nyomozó Főügyészség - közölte az MTI-vel a főügyészség vezetője hétfő kora délután. A volt szocialista kormányfő együttműködést nem mutatott, valamint egy érdemi szó sem esett a többek közt lapunk által is korábban megírt, nyilvánosság bevonására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegésével, hivatali visszaéléssel, a menet közben megfeneklett velencei-tavi fejlesztés „túlolajozásával" kapcsolatos ügyekről.

A Keresztes Imre főügyész által hétfőn kora délután jegyzett közlemény szerint „ Gyurcsány Ferenc a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be és tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését”. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő a HírTV kérdésére Keresztest kiegészítve hozzátette, a volt miniszterelnök személyeskedő, sőt azon is túlmenően politikai jellegű nyilatkozatot tett az ügyészség előtt, majd megtagadta a további vallomástételt.

Schiffertől a Zichy utcáig

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán.

Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezt csatolták a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz. Miután az Országgyűlés szeptember 12-én a volt kormányfő, jelenlegi országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött, a politikust hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki.

A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében egyeztetést történt a beruházásról, amelyet Gyurcsány Ferenc vezetett. A Heti Válasz korábban megírta: a zárt ajtós tárgyalással a kormányfő figyelmen kívül hagyta a nyilvánosság bevonására vonatkozó törvényi kötelezettségét, ráadásul Gyurcsány elvileg abban sem lehetett volna biztos, hogy az elé felvonuló üzletemberek „igaziak”, a King's City magyarországi projektcégei ugyanis beazonosíthatatlan ciprusi offshore-tulajdonosok kezén voltak.

Láthatatlan kezek?

A gyanú szerint az említett megbeszélésen Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek. A főügyészség szerint a volt kormányfő ténylegesen előírta, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők haladéktalanul hajtsák végre. Az ügyészség érvelését kiegészíti a szintén lapunk által megvilágított tény, az események gyanús egymásutánja, mely alapján feltételezhető az ügyben egy láthatatlan kéz, amely a presztízscél érdekében jogszabályokat íratott át, illetve törvénysértő eszközöket szentesített. Az említett eseményekben az első stáció a kormány által 2007-ben elfogadott, a verseny nélküli földcsere lehetőségét biztosító vagyontörvény volt; később e kiskapu révén kerülhetett a sukorói telek a befektetőkhöz.

Beszédes azonban, hogy Joav Blum csak két hónappal a „nándorfehérvári paktum” után vásárolta meg azokat az olcsó pilisi területeket, melyeket az állam később becserélt neki. Mindezek után 2008 júniusában már arról döntött a parlament, hogy tágítja a kiemelt nemzetgazdasági ügyekről szóló jogszabály hatályát a koncessziós projektekkel (például a kaszinóüzemeltetéssel). A 2009-es kormányfőváltás előtt Gyurcsányék sebtiben határoztak is a King's City kiemeltté tételéről, holott az amerikai-izraeli fél nem rendelkezett érvényes (a pénzügyminiszter által aláírt) kaszinókoncessziós szerződéssel sem, azaz tilos lett volna kiemeltté nyilvánítani az élménypark-elképzelést. Az igenlő kormányrendelettel mégis felülírták a magasabb szintű jogszabályt, vagyis Gyurcsány stábja tudatosan sértett törvényt a beruházók érdekében.

A főügyészség aktuális álláspontja szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.

A volt miniszterelnök a meghallgatás után szónokként csatlakozott az érte demonstráló, mintegy 1000 fős tömeghez (ahol a tudósítások szerint megjelent többek között párbeli riválisa, Mesterházy Attila is), és kifejtette, gyanúsítói „ ocsmány, cinikus koncepciós perben” vesznek részt. A konkrét üggyel kapcsolatban úgy reagált: semmi sem támasztja alá az ügyészség gyanúját, a vádhatóság által küldött dokumentumok pedig egyenesen cáfolják azt. Gyurcsány kijelentette: a félelemre a jobboldal tanította meg az országot. Véleménye szerint nekik köszönhető, hogy „ma már nem lehet a metrón olvasni azt az újságot, amit szeretnénk. De nem akarunk kussban lenni” – mondta a volt kormányfő, aki szerint  „friss levegőjű országra van szükség, ahol a kormányerőket nem fűti bosszúvágy”.
(hetivalasz.hu)

Kommentál

Gyurcsány azt mondta Ő az alkotmány. Vagyis az ő elszámoltatása az alkotmány megsértése. Mindezt a többségében magas nyugdíjat élvezők, akik a szocializmus ingyenélői voltak, megtapsolták.

Szocialisták szerint törvényellenes, azaz demokrácia megsértése ha egy szocialistától megkérded "mennyit loptatok az adófizetők pénzéből"?

Szabad Hírek