2010-03-24. Közélet

A Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik tudott csak minden egyéni választókerületben jelöltet állítani. Rajtuk kívül csak az LMP-nek lesz mindenütt területi listája. Az MDF Somogyban és Vasban nem tudott listát állítani. A Civil Mozgalomnak 9 megyei listája lesz, a szociáldemokratáknak és a Munkáspártnak 4-4, a MIÉP-nek 3. Soha nem volt még ilyen kevés jelölt 1990 óta.
Csak kevéssel több, mint nyolcszáz egyéni jelölt indulhat, és hat párt állíthat országos listát az idei parlamenti választásokon – vált bizonyossá hétfő délután, amikor lejárt a listaállítási határidő. Ekkorra döntöttek a választási bizottságok az egyéni körzetekben induló jelöltek többségéről is.
Teljesen biztos adatok még jóval a jelöltállítás befejezte után sincsenek. Az Országos Választási Bizottság honlapján [1] egymásnak teljesen ellentmondó adatok vannak, még az egyéni jelöltekről is, holott már péntek délután lezárult a jelöltállítás. Hétfő délutánig a területi listákat is le kellett adni, de a hivatalos választási oldalon ennek állásáról is csak elévült adatok olvashatók. Az alábbi összesítésünkben ezért a pártok, illetve a területi választási bizottságok közleményeit is felhasználtuk.

Négy pártra szavazhat csak mindenki

Az országos lista állítására jogosult hat szervezetből négy állíthat minden megyében és a fővárosban is területi listát, tehát csak a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika listája versenghet mind a nagyjából nyolcmillió (jelen állás szerint 8 069 970) választópolgár támogatásáért. Ez azt valószínűsíti, hogy legfeljebb négypárti parlamentünk lesz idén áprilistól. Az elmúlt húsz év választásain ugyanis mindössze egyszer, 1990-ben sikerült úgy bejutnia egy pártnak a parlamentbe, hogy nem volt mindenhol listája (a KDNP-re akkor a fővárosban és 16 megyében lehetett szavazni).
 

Az MDF-nek nincs listája Somogyban és Vasban

Az országos listát állító pártok közül kettő biztosan elveszíti potenciális szavazóinak egy részét. Két megyében nem lesz ugyanis MDF-lista, bár a párt számára szerencsés módon ezek – Somogy és Vas – a kisebb lélekszámúak közé tartoznak. Összesen mintegy 480 ezer szavazó lesz, aki nem választhatják a Demokrata Fórumot, ami azt jelenti, hogy a parlamentbe jutáshoz szükséges országos 5 százalékos szint eléréséhez az MDF-nek ott, ahol elindul, 5,35 százalékot kell szereznie.
 

1 százalékra hajthat a CM

Ügyes taktikázással – kevesebb, mint 30 egyéni jelölt elindításával, de azok megfelelően sok megyében elindításával – szintén jogosult lett országos lista állítására a Civil Mozgalom (CM). A Seres Mária nevével fémjelzett szervezet legfeljebb az 1 százalékos küszöb elérésében, és így a pártoknak járó állami támogatás megszerzésében reménykedhet.
A szervezet mindössze kilenc megyében indíthat listát, de például az önmagában 1,3 millió választót jelentő Budapesten nem (a második legnagyobb lélekszámú területen, Pest megyében igen, a harmadik helyen lévő Borsodban viszont szintén nem). Így összesen mintegy 3,8 millióan szavazhatnak a Civil Mozgalom listájára, tehát nekik ott, ahol jelen vannak, 10,5 százalékos eredményt kellene elérniük a parlamentbe jutáshoz. És még az 1 százalékos küszöb átlépéséhez is 2,1 százalék fölött kell szerepelniük ebben a kilenc megyében.

A kommunistáknak befellegzett

A rendszerváltás óta most először nem lesz országos listája a Munkáspártnak. A Thürmer Gyula vezette kommunisták csak négy megyében jogosultak területi lista állítására, és miután csak 1,5 millió szavazóhoz jutnak el, minden bizonnyal jóval 1 százalék alatt maradnak (már négy éve is csak 0,41 százalékra volt jó a nekik leadott 21 ezer szavazat, ami százezerrel volt kevesebb a 2002-es, akkoriban több mint 2 százalékra jogosító eredménynél).

Futottak még

A MIÉP-nek három, és a Kapolyi László-féle szociáldemokratáknak négy megyei lista jöhet össze. A MIÉP azzal bukta el Bács-Kiskunban a listaállítás lehetőségét, hogy nyolc perccel lekésték a bejelentési határidőt, holott ott is volna elég egyéni jelöltjük az induláshoz. Ha akart volna, két megyében állíthatott volna listát a Földesi-Szabó László [2] fémjelezte MESZ, egyben a Somogyért. Szintén egy megyében indulhatott, és ott le is adta listáját a monoki polgármester, Szepesi Zsolt László [3] vezette Összefogás Párt (amely pártlista hatodik és hetedik helyén is a Szepesi-család tagjai vannak).

46 új egyéni képviselő biztosan lesz

A 176 egyéni választókerület több mint negyedében, 46 körzetben biztosan új képviselő lesz, a négy évvel ezelőtti győztes ugyanis nem indul újra a mandátumért (jelenleg 175 egyéni képviselő van, Toller László pécsi képviselői helyét több időközi választáson sem tudták betölteni). Két további körzetben a mandátum jelenlegi birtokosa indul ugyan, de nem a 2006-os pártszínekben: az edelényi Molnár Oszkár és Lentiben Nógrádi László is független képviselőjelölt lett (négy éve mindketten a Fidesz-KDNP jelöltjei voltak).
Az egyéni mandátumának megvédéséért nem induló 46 képviselő többsége, 34 politikus a búcsúzó országgyűlésben az MSZP-frakcióban ült, köztük van Lendvai Ildikó pártelnök, Baráth Etele, a Medgyessy-kormány, valamint Csiha Judit és Szabó György a Horn-kormány volt miniszterei (persze az, hogy nem indulnak egyéniben, nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesznek képviselők, Lendvai például a budapesti lista első, az országos második helyezettje).
A maradék tizenként politikusból nyolcat fideszes jelöltként választottak meg, egyikük az időközben függetlenné lett Lengyel Zoltán, de nem indul egyéniben Gógl Árpád, az Orbán-kormány volt egészségügy minisztere sem, aki négy éve Székesfehérváron szerzett mandátumot. A többi négy nem induló képviselő a négy éve SZDSZ-esként vagy SZDSZ-MSZP közös jelöltként parlamentbe jutott Hankó Faragó Miklós, Kuncze Gábor, Pető Iván és Sándor Klára.
A legtöbb változásra a Fejér és Komárom-Esztergom megyeiek készülhetnek fel. Mindkét megyében csak egy-egy körzetben ismétlődhet meg a négy évvel ezelőtti eredmény; előbbiben a dunaújvárosi Kálmán Andrásnak (MSZP), utóbbiban a kisbéri Keleti Györgynek jöhet össze az újrázás. Komárom-Esztergomban az MSZP csinált nagytakarítást, mind a négy nem induló képviselő (Schvartz Tibor, Tatai-Tóth András, Zatykó János és Tittmann János) a szocialista frakcióban ült, míg Fejérben a Fidesz váltott négy helyen (a már említett Góglon és Lengyelen kívül Schmidt Ferenc és Kelemen András sem indul).
Szintén jelentős változások lesznek a fővárosi és a Pest megyei egyéni képviselők között. A budapesti 32 egyéni mandátumból kilencért nem száll versenybe annak jelenlegi birtokosa, míg a 16 Pest megyei körzetből hétben fognak biztosan új képviselőt választani. A fővárosban a már említett Pető Ivánon kívül nyolc szocialista képviselő nem indul újra egyéniben (Donáth László, Kékesi Tibor, Filló Pál, Hárs Gábor, Hajdu László, továbbá Baráth, Csiha és Lendvai). Pest megyében is csak a szocialisták váltottak – valamint nem lesz képviselő Kuncze –, mások mellett Tóth András, Gál Zoltán és Jánosi György nem indul a parlamenti helyért.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében három-három képviselő nem indul újra a mandátumáért, köztük Botka Lajosné (MSZP) volt szolnoki polgármester, Gyárfás Ildikó (MSZP) volt Borsod megyei elnök és Medgyasszay László (Fidesz-KDNP), aki még a Boross-kormányban volt politikai államtitkár. Baranyában is három új képviselő lehet, Toller László betöltetlen mandátuma mellett a komlói polgármester, Páva Zoltán (MSZP) és a szigetvári Paizs József. Bács-Kiskun megyében négy éve mindent a Fidesz nyert, most két helyen mégis cserélnek, Nyitray András és Szabó Erika nem indul egyéniben, két új képviselő biztosan lesz Csongrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.
Zalában, Vasban, Tolnában és Békés megyében csak egy-egy helyen választanak biztosan új képviselőt, utóbbiban Varga Zoltán, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere indul Fetser János (MSZP) volt polgármester helyett, Nagykanizsán Göndör István (MSZP) parlamenti frakcióvezető-helyettes nem indul újra. Öt olyan megye van, ahol minden jelenlegi képviselő ringbe száll egyéni mandátumért, ezek: Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy és Veszprém.

Ilyen kevés jelölt még sosem indult

Ha a parlamenti képviselők számának csökkentéséről szóló valamennyi ígéret beváltatlan is maradt az elmúlt kormányzati ciklusokban, a képviselőjelöltek száma húsz év alatt lefeleződött, 815 körülre csökkent. (A fellebbezések miatt nem pontos még ez a szám.)
Főleg a pártok által indított politikusok száma csökkent, a függetleneké, bár arányuk elenyésző, a rendszerváltozás óta most először nőhet a négy évvel korábbihoz képest (1990-ben még csaknem kétszázan voltak, négy éve tizenketten, most huszonegyen lehetnek).
A rendszerváltás évében 1623 egyéni jelöltnek sikerült begyűjtenie az indulásra feljogosító 750 ajánlószelvényt, ami nagyjából kétszerese volt a mostaninak, és még csak nem is ez jelentette a rekordot. Az 1994-es választáson 1878, tehát választókerületenként több mint tíz egyéni jelöltből választhattunk. A jelöltek számának csökkenése 1998-ban kezdődött, és azóta töretlen az a tendencia, hogy választásról választásra nagyjából húsz százalékkal csökken az egyéni mandátumért induló politikusok száma.
Jól érzékelteti az indulók számának csökkenését az is, hogyan alakult a választókerületek jelöltek száma szerinti sorrendje is. Húsz éve még több mint hetven körzetben, négy évvel később 128-ban indultak legalább tízen a mandátumért. A rekordot 1990-ben 14, a következő választáson 17 egyéni induló jelentette. Ami a másik végletet illeti: az 1994-es választáson egyetlen körzetben volt csak öt induló, háromban hat, a többiben legalább hét (négy évvel korábban két helyen csak négyen, további két körzetben öten szerepeltek a szavazólapon).
Ezzel szemben idén huszonnégy olyan körzet van, ahol csak három jelölt lesz, és csak néhány tucat azoknak a száma, ahol ötnél többen indulnak. A csúcsot hét egyéni jelölt jelenti, hat olyan körzet van, ahol ennyiből lehet választani (egy helyen lett volna egy nyolcadik is, de őt nem vették nyilvántartásba). És még egy árulkodó adat: 1998-ban még kilenc szervezet tudott legalább 100 egyéni jelöltet állítani, négy évvel később már csak hét, a legutóbbi választáson öt, most csupán három (bár az LMP csak néhánnyal maradt el ettől a számtól).

Kevesebb a lista is

Az egyéni indulók számának visszaesésével párhuzamosan jócskán, de nem töretlenül csökkent a listákat állítani képes szervezeteké is. Az 1990-es és az 1994-es választáson még 19-19 szervezet tudott legalább egy területi listát indítani, 1998-ban már csak 15, négy évvel később 13, azonban a legutóbbi választáson már ismét 15 volt a számuk. Most viszont legfeljebb 12 szervezet lehet erre jogosult, ám közülük csak tíz nevezett meg legalább egyet. Nyilvántartásba azonban még csak nyolc szervezet területi listáinak egy része került; hétfő éjjel 113 jóváhagyott és 21 döntésre váró területi lista szerepelt a választási bizottság honlapján.
Az országos lista állítására jogosult – tehát legalább hét területi listát összehozó – szervezetek száma 1990-ben 12 volt, ami négy évvel később 15-re nőtt. Azután 1998-ban ismét 12 országos lista volt, majd 2002-ben már csak 8, négy éve 10, idén viszont csak 6 pártnak lesz országos listája, ami szintén az elmúlt húsz év legalacsonyabb értékét jelenti.
A legtöbb listából a dolgok jelenlegi állása szerint a borsodiak választhatnak: a harmadik legtöbb szavazót jelentő területen kilenc szervezet is állított listát, bár három hétfő éjjel még döntésre várt. Szabolcsban és Hajdú-Bihar megyében akár nyolc lista is lehet, előbbiben négy, utóbbiban egy vár meg elbírálásra, míg Csongrádban hét, bár ott még szintén négyről nem döntöttek. A megyék többségében öt-hat listából lehet majd választani, ha minden párt jelentkezését jóváhagyják. Budapesten három lista van jelenleg (Fidesz-KDNP, MSZP, Jobbik), még kettő lehet (LMP, MDF), míg a legkevésbé a somogyiak szavazatai oszlanak majd meg: itt akkor is csak négy pártlista lesz, ha az LMP-ét jóváhagyják (jelenleg csak Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik listája van nyilvántartásba véve).
(index.hu alapján szerk)