2011. május 28. Közélet

Mottó:

Aki egy országot már tönkretett, arra rábízhatjuk az MSZP-t is.

A rendszerváltoztatáskori politikai tájkép – amikor az egypártrendszer lebontása hevében sok párt lépett a színtérre – húsz év után a Parlamentben egypártdominancia jött létre. A pártokráciában gondolkodók ezt az ördög művének tekintik.

A képlet sokkal egyszerűbb: a történelem parancsa az ország részére a nemzetellenes internacionalizmus leváltása volt nemzetérdekű politikával. Azt követően, hogy a rendszerváltoztatás idején létrejött nemzeti irányzatú pártokat (MDF, FKP, KDM) kívülről-belülről szétbomlasztották a baloldali erők, a Fidesz észbekapott, átváltott a nemzetérdekű politikára.

A parlamenti demokrácia bevezetésével a választópolgárok négyévenként egyszeri döntési alkalmat kaptak az Országház politikai összetételére. A tájékoztató iparban létrejött baloldali túlerő sikeresen befolyásolta a választásokat egészen 2010-ig, amikoris a szavazók meggyőződésből elfordultak a baloldali pártokól. Az SZDSZ kiesett, helyébe lépett új pártként az LMP, az MSZP eltörpült. Színre lépett a Jobbik.

Az MSZP-ben kezdettől fogva belső harc dúlt, a széteséstől a hatalom meleg fészke tartotta őket egyben. Most megjött az ideje a hogyan, a merre és a kivel kérdések eldöntésének.

Gyurcsány Ferenc nem nyugszik. Egy országot már a tönk szélére vitt, most azt a pártot akarja boldogítani, amit már negyedére zsugorított. Hát csak boldoguljanak

Gyurcsány újra pártvezér akar lenni, de nem a belső emelkedőkön feljutva, hanem ő maga alkot új keretet, szűz újrakezdést az MSZP-nek. Már elkezdte korábban a párton belüli Demokratikus Koalíció Platform megalakításával. Ezév februárjában alakult meg Budapesten a Demokrata Párt, amit hamarosan Gyurcsány Ferenc új pártjaként emlegettek. A Magyar Nemzet napilap közölte a szervezet azon határozatát, amely többek között arról szól: a Demokrata Párt kész átadni a nevét és egyesülni az MSZP-vel, miután az átment a megfelelő megújuláson. De szerepel a dokumentumban az is, hogy amennyiben az MSZP kongresszusa "nem határoz Demokrata Párttá való alakulásáról, és ennek eredményeképpen az MSZP néhány korábbi tagjából másik társadalmi szervezet jön létre", akkor a párt "egyesül ezzel a társadalmi szervezettel". Gyurcsány Ferenc reggeli Facebook-bejegyzésében közölte: tudott a szervezet megalakulásáról, és nem volt ellene kifogása.

Takács István a Népszabadság kérdésére elmondta: a Demokrata Párt célja, hogy összefogja azokat a helyi, politizá1ni vágyó lakosokat, akik az MSZP keretein belül nem találtak megfelelő fórumot. "Ezeknek az embereknek elege volt az egymásra mutogatásból, vitából, arctalanságból. Ehhez próbáltunk szervezeti keretet formálni. Tekintettel arra, hogy pártról van szó, akár országos léptékű szervezet is lehet. Jelenleg tizenkét alapító tag van, és ameddig a bíróság hivatalosan nem jegyzi be a szervezetet, addig nem kezdődhet meg a tagtoborzás" -nyilatkozta alapnak Takács István, hozzátéve: eddig két alkalommal is visszadobta a bíróság a bejegyzési kérelmüket, az alapszabály kapcsán hiánypótlást kérve.

A Demokrata Párt létrejötte, és Gyurcsány nevéhez kapcsolódása az MSZP-n belül ellenségeskedést váltott ki. A párt 58 országgyűlési képviselői közt eddig már 7-en nyilatkoztak úgy, hogy pártszakadás alkalmával önálló frakciót hoznak létre, ha kiegészülnek 10-re. Elemzői vélemény szerint egy új "Gyurcsány-pártot" elsősorban a fővárosi értelmiség támogathatna. Gyurcsány felmérte, hogy az MSZP-s párttagok jó része nincs megelégedve a pártvezetőség munkájával. Ugyanakkor a párt vezetősége szerint Gyurcsány ugyan vihet el támogatókat, de hogy a párttagok többsége vele lenne, az képtelenség.

Erősen kritizálta Gyurcsány Ferencet Balogh András, az MSZP elnökhelyettese az ATY Egyenes Beszéd című műsorában. Balogh kijelentette:

"Az az akció, amit Gyurcsány Ferenc megkezdett, illetve folytatott, kifejezetten káros nemcsak az MSZP számára, de a teljes baloldal és az ország mára, de a teljes baloldal és az ország számára is. Senkit nem izgat, hogy mi is történik az országban, mi történik a munkavállalókkal, mi történik az oktatási rendszerrel. Engem ezek a kérdések izgatnak és amikor előjön, hogy a pártban döntsük el, miféle rivalizálások folynak, azt felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom" – fogalmazott az interjúban Balogh András.

Szili Katalinnak sem tetszik.

"A baloldalnak hiteles politikát kell felmutatnia, értékalapú válaszokat adva a társadalom problémáira – jelentette ki Szili Katalin. – Hitelessé csak akkor válhatunk, ha szembe tudunk nézni hibáinkkal és tanulni is tudunk belőlük, A politikának egyetlen feladata van: a közjót szolgálni."

Ha ezt komolyan vallja, ugyan bizony mit keresett valaha is az MSZPben, vagy korábban az MSZMP-ben? Vajon a megtérés mondatja vele az alábbiakat is?:

"A politikai osztályból való kiábrándulás nem csupán magyar jelenség. A civil szervezetek szerepe folyamatosan növekszik, azonban soha nem vehetik át a pártok szerepét, ezért állandó – nemcsak a kampányidőszakokban megjelenő -párbeszédre van szükség. "

Szili Katalin szerint  "a problémák új, rendszerszintű megoldására van szükség. A neoliberális elveken alapuló, a tőkelogika alapján működő gazdaságpolitika csődöt mondott. "

Ami a pártoknak a társadalomban való szerepét illeti, az csak egy művilág, ami csak a pártok társadalomra erőszakolásával létezik. Mégpedig nem a nép uralmának, hanem csak a pártok uralmának létrehozására a törvényhozásban. Nagy szerencse kell hozzá, hogy általa a nép javát szolgáló kormányzat jöjjön létre. A pártok monopóliumára épített törvényhozói képviseleti rendszer a gazdasági monopolisták érdekében és általuk jött létre a közösségi követküldési rendszer ellenében. Ezt jó tudni, természetesen ezen nem lehet változtatni. Mindamellett érdemes megismerni, hogy milyen arányban részesülnek a pártok a társadalom bizalmában.

A nyolcmillió választó alig több mint egy százaléka tagja a parlamenti pártok valamelyikének – derül ki az MTI összesítéséből. A legtöbben, mintegy negyvenezren a Fideszben vannak, a szocialisták 33 ezren. Az MSZP kivételével minden parlamenti párt a taglétszám növekedéséról számolt be. A jövőt illetően az érdeklődés hanyatlik, a tagság átlag életkora 49 év. A pártok nem a tagdíjakból élnek, hanem egyrészt állami támogatásból, a kapott szavazatok arányában, másrészt üzleti körök adományaiból, amiért a párt kormányra jutva ellenszolgáltat, mások kárára. Ez a rendszer.

Szili Katalin megállapítása, ami szerint a neoliberális elveken alapuló, a tőkelogika alapján működő gazdaságpolitika csődöt mondott, sajnos nem áll fenn, nagyon is jól működik világszerte, Magyarország kárára is, mégpedig kiemelkedően, mert nálunk a neoliberális gazdálkodást követő pártok kormányoztak az eddigi 20 évből 16 éven át. Ebben az MSZP szerepe a legszégyenteljesebb. Miért?

Azért mert az MSZP-t a nyugati államok szocialista pártjainak szervezete, a Szocialista Internacionálé, a XX. Kongresszusán, New-Yorkban, teljes jogú tagjává választotta, mi több, Horn Gyulát alelnöki pozícióval is megtisztelte. Az lett a feladata, hogy közvetítsen a közép-kelet-európai korábbi pártállamok szociáldemokratái és a nyugati szociáldemokrata közösség között. A Kongresszus záró dokumentumot is közzétett, amelyben félre nem magyarázható célok és feladatok fogalmazódtak meg:

"A Szocialista Internacionálé a globális fejlődés kétfajta politikai megközelítését különbözteti meg. Egyik az ultraliberális út, amely nem számol a szociális és környezetvédelmi következményekkel, globalizálja a szegénységet, és a szociális jogokat a legalacsonyabb szinten próbálja rögzíteni. A másik a szociáldemokráciáé, amely a globalizációt a haladás szerves részeként értelmezi, de azt tartja, hogy azt politikailag szabályozni kell. Ez a globalitás kezelésének felelős útja, amely tekintettel van a regionális realitásokra, a különböző társadalmak eltérő szociális kohéziójára, és együtt törekszik fejleszteni a gazdaságot, a jólétet és a környezet védelmét."

Nem tudjuk, hogyan számolt el Horn Gyula alelnöki tisztségében azzal, hogy akkor már két éve felvette koalíciós kormányzásra az ultraliberális globalizáció lokális ügynökségét ellátó SZDSZ-et, noha volt elég képviselője erős kormányalakításra, nem tudjuk, mit hazudott össze, de párt ja teljes egészében azt a politikát folytatta, amit a Szocialista Internacionálé megfogalmazott az ellentétpárjáról, az ultraliberálisokról.

Ez a politika tette tönkre az ország gazdasági helyzetét, növelte a szegénységet, szorította a szociális jogokat a legalacsonyabb szintre. Ezért bukott ki az SZDSZ, és zsugorodott össze az MSZP, amelynek teljes vezetősége gonoszokból áll, akik nagyon jól tudják, hogy amit magukról hirdetnek, annak ellenkezője igaz, mindannyian tudva ezt, az ország kifosztásában szorgoskodtak. Egyedül Szili Katalinban dereng valamelyes szociális felelősségérzet.

Gyurcsány Ferencnek politikai ambíciói vannak. Az MSZP-t szemelte ki, mint olyan pártot, amelynek vezetői teljesen korruptok, húsz éves gyakorlatuk van a nemzetközi nagytőke elvtelen kiszolgálásában. Ha ez nem sikerülne, új pártot alapít, aminek már nem lenne hazug "szocialista" neve, a "magyar" sem szerepelne (köszönjük), és azonos lenne az amerikai példakép párt nevével.

Gyurcsány szerint mindenesetre most már tényleg rendszerváltásra van szükség az MSZP-ben, ugyanis a párt az utóbbi 20 évben felélte stratégiai tartalékait, többek között azért, mert mindig talált a vezetőség indokot a változás elodázására. (Ami a párt-rendszerváltást illeti, szervezeti, morális és kulturális váltás kell – erről szól egyébként Gyurcsány szerint az általa kezdeményezett népszavazás is.) És a volt pártelnök-miniszterelnök szerint most is halogatna a vezérkar, arra hivatkozva, hogy épp nem alkalmas az "idő az átalakulásra. Hát mikor jó az idő, ha nem az ellenzéki lét első felében – érvelt Gyurcsány.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója megjegyezte, hogy Gyurcsány Ferenc fellépésének sorsa a Sukoró-ügyben indult vizsgálattól is függ, hiszen amennyiben tartósan gyanúsítottként marad a hírek szereplője, akkor hosszú időre befagyaszthatja köztársaságvédőnek mondott küzdelmét, de ha sikerül "politikai mártírként, koncepciós eljárás áldozataként" pozicionálnia magát, akkor javíthat megítélésén.

"Hazafias Népfrontot csinálna Gyurcsány az MSZP-ból – véli Kovács László, a párt alelnöke – a szocialista pártot nem kell kinyitni a neoliberális, zöld és egyéb erők számára, a szocialista pártnak továbbra is egyértelműen baloldali, szociáldemokrata pártnak kell maradnia, a párt hat platformja egybehangzóan elutasította Gyurcsány Ferenc javaslatát." Ez is' érdekes megjegyzés, vajon kivel akarja elhitetni, hogy párt ja nem neoliberális, hogy szociáldemokrata. New Yorkban talán elhitték.

"Gyurcsány akciója kifejezetten káros, és nemcsak az MSZP számára – igazából nem is számítana, ha csak egy párt belügye lenne –, de káros a baloldal számára, és káros az ország számára is. Ráadásul pont akkor, amikor egy nagyon kritikus helyzetet él meg Magyarország, amikor szociális válsággal küszködnek a bérből és fizetésből élők" – mondta Balogh András MSZP-elnökhelyettes a balliberális ATV-nek adott nyilatkozatában. ·

A Hírszerző úgy tudja, heves indulatokat váltott ki a párton belül Gyurcsány akciója; volt, aki azt követelte, "Gyurcsány húzzon el a pártból", többen szakítást, nyílt háborút emlegettek, a nol.hu értesülései szerint még Lendvai Ildikó volt pártelnök is értetlenül állt Gyurcsány kezdeményezése előtt.

Két eset áll fenn Gyurcsány és az MSZP viszonyában. Egyik, ha sikerül újra a párt urává válnia. Ebben az esetben a párt lassan elenyészik. Ha pedig új pártot alapít, hamar megbukik vele, ez is hasznos lesz az országnak.

Puch László – aki korábban a szocialista párt pénztárnoka volt – május 16-án kijelentette: az MSZP alapvető érdeke, hogy vezetésében megszűnjön a jelenlegi kétfejűség. Hozzátette februárban, amikor legutóbb interjút adott a portálnak, még nem sejtette hogy "Gyurcsány Ferenc titokban új pártot jegyeztet be. Ha tudtam volna már akkor javaslom neki: aktivizálja és üzemeltesse azt a formációt. Minket meg hagyjon dolgozni". Puch László szerint Gyurcsány Ferenc más típusú pártot képzel el mint a tagság többsége, ez a fő baj; "Sosem ennek az MSZP-nek, hanem egy általa megálmodott pártnak akart az elnöke lenni. Gyurcsány úgy kalkulált, minél rosszabb állapotba kerül az MSZP, annál nagyobb esély nyílik előtte a párt elfoglalására. Türelmetlen, impulzív, a cél érdekében semmilyen eszköz sem drága neki, forradalmi hevületében mindent fölrúg, lebont. Csakhogy soha semmit nem épít a romok helyén. "

Márai Sándor jól ismerte ezt a fajtát: "A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt!"

  ( Magyar Élet 2011. május 26.-i számában)

Szabad Hírek