2011. november 21. Közélet

Szinte naponta érzékeljük az elmúlt másfél évben, hogy nem egyszerű kormányváltás volt tavaly tavasszal Magyarországon, hanem egy tudatos, folyamatos átalakulás, aminek során, kisebb-nagyobb lépésekkel, de következetesen távolodik el, és emelkedik fel az ország sokat szenvedett népe a bolsevizmus által megrontott élete állapotából. Nem csekély változtatásokról van szó, hanem teljes irányváltozás kisebb-nagyobb lépéseit látjuk. A magyar nép ellenében folytatott uralkodást felváltja a magyar nép érdekében gyakorolt kormányzás.

A fordulatot talán mindenki másnál jobban érzékeljük, mi emigránsok, akik szenvedői voltunk annak a folyamatos politikának, ami mindent fecsérelt, ami magyar érték volt, és leggaládabban bánt a bitorolt államhatalom magyar alattvalóival. Érzéketlen volt a határokkal leválasztott nemzettest iránt, a tőle elmenekült százezreket pedig ellenségnek tartotta. Így éltünk egészen 1991-ig, amikor nagy reménnyel rohantunk, mint gyermek anyja kebelére, nagy segítő szándékkal, ahogy mindig is mondtuk: haza. A Haza népe, úgy általában, másképpen fogadott, mint gondoltuk. Nem volt testvéri összeborulás, a „szocialista” pártrendszer elutasító figyelme tovább élt a „liberális” szemléletre váltott média elutasító és mellőző magatartásában, aminek következtében még ma is tájékozatlan az ország népe a távol élő magyar százezrek élete, sorsa kérdéseiben.

És most, látogatóba érkezett a nemzeti kormány csúcsáról a miniszterelnök helyettese, dr. Semjén Zsolt, és azt mondja: – Megharcolunk minden magyarért! Magas állású látogatók mindezideig hivatalos ausztrál állami vendéglátás mellékes eseményeként jutottak el hozzánk. Most, Semjén Zsolt a mi meghívásunkra érkezett hozzánk, és nem jött üres kézzel.

Amit hozott nekünk, az történelmi jelentőségű a magyar jogrendben. Húsz évvel ezelőtt hirdettük meg az Egy a nemzet! szellemi mozgalmat, ami sok kedvező visszhangra talált az országban. Szépet álmodtunk, úgy éreztük, hogy egy természetes vágyat fejezünk ki. Most ez a szép álom valóra vált, abból az azonos gondolkodásból, ami most végre kormány szinten, és parlamenti egy akarattal fogalmazódott meg.

Vendégünk szívünkből fogalmazta meg, és elmondta nálunk is:

„Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Egy sajátos arc, Istennek egy gondolata. Senki nem adhatja azt az értéket, ami a magyarság, csak mi magyarok. Nekünk, magyaroknak, az egyetemes emberiség iránti kötelességünk saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és felmutatása. Mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek.”

A magyar nép 2010-ben kisöpörte a bolsevizmust az ország házából. A nemzeti törvényhozók eltakarították a sztalini „alkotmányt”. A nemzeti összetartozás alapeleme a mai nemzetpolitikának. Vendégünk megerősítette, hogy a nemzeti összetartozás szellemében a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége – része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

Az 1989. évi alkotmánymódosítás kimondja, hogy:

„A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A felelősséget nem elég csak érezni. Ezért az új megfogalmazás már tartalmazza azt is: „ ... elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

„Ebből semmilyen körülmények közt nem engedünk, álláspontunk, hogy az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más ország belpolitikájának.” – hallottuk nagy megelégedéssel vendégünktől.

A határon túli magyarok magyarországi szavazati jogára vonatkozó kérdés kapcsán Semjén Zsolt megerősítette korábbi kijelentéseit, azaz, hogy nincs két állampolgárság, nincs elsőrangú és másodrangú állampolgár. Egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal, az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. A diaszpóra magyarjai postai úton is választhatnak. Annyi a különbség, hogy csak pártlistára szavazhatnak.

A Fidesz–KDNP kormány hivatalba lépésének immár másfél évében kimutatta azon szándékát, hogy a szülőfödtől távol élő nemzetrészt bekapcsolta a nemzet vérkeringésébe – ez mutatkozik meg ebben a látogatásban, és ugyancsak megmutatkozik abban, hogy az október 23-i nemzeti ünnepen dr. Kövér László országgyűlési elnök Uruguayban és Brazíliában, és dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter Párizsban látogatta meg az emigráció magyarjait. Ezt a figyelmet mi itt Ausztráliában nagyon értékeljük, és készségesen vállaljuk a nemzetegyesítés ránk váró feladatait.

Részletes tájékoztatást kaptunk dr. Semjén Zsolttól arról, hogyan kezeli a magyar kormányhivatali rendszer a kapcsolatot a diaszpóra magyarságával, annak intézményeivel. A „minden magyarért” jelszó értelmében el akarják érni az internet lehetőségein át a magyarság tagjait, éljenek a világon bárhol, azért hogy magyar identitásukat megerősítsék. Ezt a célt valósítaná meg a Magyar Regiszter, amelynek honlapja széleskörű kommunikációs feladatot fog ellátni. Szándékuk szerint a Regiszteren keresztül Magyarországról szóló üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják email címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak, azt kérve tőlük, ismertessék meg tagjaikkal a Magyar Regiszter lehetőségét. A csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják majd, oda-vissza működne a Regiszter.

Örömmel hallottuk az előadótól, hogy az emigráció magyarságával a magyar nyelvű üzeneteken kívül az adott ország nyelvén is szándékoznak kommunikálni. Például nekünk fájó kudarc volt és maradt, hogy nem tudtunk életre szóló magyar identitást kialakítani itt felnövő ifjúságunk lelkében: a mi angolunk kevés volt, és fiaink magyarja kevés volt ahhoz, hogy tanácskozási szinten folytathassunk értékes társalgást. Nem is szólva arról, hogy az Ausztráliában iskolázott, itteni emlékanyaggal felnőtt utódoknak nem is adhatók át a magyar nyelvi környezetben iskolázottak magyarságélményei és emlékei. Részükre teljesen más módon kell vonzó magyarságismereti tartalmat adni.

Ugyancsak hasznos nemzetpolitikai feladat ellátását tervezik megvalósítani a Nemzeti Regiszter által. A nemzeti emigráció igyekezett megvédeni a magyar érdekeket a Magyarország szovjet megszállása idején memorandumok, felvilágosító írások küldésével, kézbe adásával, Letters to the Editor levelek küldésével. Semjén Zsolt említette, hogy a Regiszter által átfogott diaszpóra-magyarság kellő erővel tudja majd képviselni a magyar érdekeket:

„Ha a magyar nemzet bármely részét sérelem vagy támadás éri, akkor az egyetemes magyarságot ezen keresztül tudják mozgósítani, és a világot tájékoztatni – ez egy egészséges nyomásgyakorlás a nemzeti célok érdekében.”

Dr. Semjén Zsolt látogatását ünnepélyessé tette, hogy középpontjában az október 23-i nemzeti ünnep állt, a Sydneyben elmondott ünnepi beszéde sokáig emlékezetes marad. Ebben az ünnepi keretben adott át állami kitüntetéseket és ’56-os Emléklapokat, alapított elkötelezettséget a canberrai tanácskozáson a testvéri egyetértésre. 

Megjelent a Magyar Élet 2011. november 3.

Szabad Hírek