2011/08/13 Kultúra
Esztergomi útikönyv részlet 1981-ből

Feltételezem, ha márványból készítették, akkor „értékes” ábrázolási módnak vehetjük. Kérdés, hogy az Árpád ház korában miért volt kedve a kőfaragónak épp delfint faragni, ha nem a szent állatot akarta ábrázolni?

Delfinfaragvány Mátyás királynál.

Mátyás király is az őseihez hasonlóan használ delfinmintákat. Ez a lelet nem Esztergomban, hanem a Budai várban látható

Ezüst és arany tányér Forrás: NATIONAL PALACE MUSEUM – Taipei Leközölve: 2000. november 5. Taipei Times. Ez a tányér nem lehetett az Árpád házé sem Mátyás királyé, hiszen a Föld Ázsiai részéből nem jöttek portyázók a két dinasztia korából. Az alábbi leletet ezért csak ázsiai Hunnak gondolom.

Váradi Tibor: Az amit ma kereszténységnek ismerünk, az az eredeti Jézus által kinyilatkoztatott tanításoknak továbbá görög és egyéb tanításoknak a keveréke. Ehhez csapódott valamilyen szinten a Nimródi hagyományok is. De voltak olyan részei is a Nimródi hagyományoknak amelyet mindenáron próbáltak eltörölni. Az ősmagyar kereszténységben, az egyik szent állat a párduc volt. Az ősmagyarok Jézust, Nimród tiszteletére sokszor párducnak ábrázolták. A párduc jelképet a római kereszténység mindenképpen próbálta eltörölni a magyarság tudatából, főleg amikor István korában a római térítés megkezdődött. Ekkor a párduc helyébe bekerült a bárány szimbólum. Ugyanígy a magyarság másik szent állatából a delfinből lett a hal. De Domonkosfán vagy Ócsán ez a párducszimbólum ma is megjelenik még. Van olyan ábrázolás ahol Jézus látszik a párduccal sőt olyan is, ahol a párduc viszi a keresztet. Rómában is van ilyen ábrázolás Domján templomában.  

MI AZ EREDETE A MAGYAR DELFINKULTUSZNAK?  

• A delfin elnevezést az agaba törzs adta ennek az állatnakiv[i]. Ez a törzs a vízözön előttről ered. Ataisz sziget lakói voltak a hunokkal és az úzokkal együtt. • A Kaltes-asszony Földjéről jöttek minden kísérleti leszállásnál hoztak magukkal magvakat és Joli-Tórem földjén meghonosították azokat. Nyájaikat a Kaltes-asszony birodalombeli Pulikkal őriztették, és az onnan hozott, de már itt kifejlődött Delfinekkel játszadoztak a fürdőmedencékben.   A fenti idézethez magyarázatként nem árt tudni: o a Kaltes-asszony földje a Tórem mitológia szerinti elnevezés, és a Szíriusz Naprendszert jelenti (Nagy Kutya csillagkép – „itt van a kutya elásva”). o Jólim-Tórem földje azonos a Föld bolygóval, Joli Tórem=Gaia a Föld Istenanyja. o A Pulik – a magyar pásztorok hű barátja – a Szíriusz Naprendszerből lehozott állatok o A delfinek, hasonlóan a pulikhoz a Szíriuszról lehozott állatok.   • Az Égből jötteknek nemcsak a puli volt a kedvencük. A legnagyobb Kaltes-asszony szekerén kis úszómedencében delfineket is hoztak magukkal, hogy azokkal szórakozzanak. Ezeket a delfineket aztán egy tóba telepítették, ahol azok jó nagyra megnőttek. Amikor Kaltes-asszony bolygójára visszamentek volna, a delfinek észrevették a készülődésüket és a tóból levezető folyócskán a tengerbe szöktek, ahonnan játékosan magasra szökdelve eljöttek ugyan búcsúzni, de visszamaradtak az ataiszi tengerben. Azóta már nagyon elszaporodtak. Némelyik közülük még az emberekkel is szót tudott váltani       NIMRÓD, JÉZUS ÉS A PÁRDUC KAPCSOLATA

„Isten Áldd meg a magyart…” Gondolatok a magyarságról Váradi Tibor előadása Magyarok Háza 2001. október 9. - részlet –   NIMRÓD – A magyarság egyik ősatyja. Mivel a magyarság egy része a Tárim-medencébe (későbbi Mezopotámia) került Ataisz süllyedése után (a másik része Anyahitával a Kárpátmedencébe!), ezért Mezopotámiában is találtak olyan ékírásos táblákat, amelyen Nimród neve szerepel. A Tárim medencében élő magyarok, Nibur néven hívták Nimródot. Nibur jelentése (NIB=párduc, ÚR=úr azaz) a párducok ura. A Bibliában olvashatjuk, hogy Nimród nagy vadász az Istenek előtt.   Az égen lévő nagy vadász az Orion csillagkép. Az őseink nagy tisztelettel tekintettek erre a csillagképre, mert úgy tartották, hogy a magyarság egyik ősatyja Nimród, halála után oda távozott és onnan segíti a magyar népet. A sémi, akkád népek viszont félelemmel tekintettek erre a csillagképre. Azt gondolták, hogy Nimród szelleme megbosszulja azt, hogy kegyetlen módon betolakodtak a sumer ősmagyaroknak a földjére. A sumer nép nem más mint az Ataiszról a Tárim-medencébe vándorolt magyarok népe.   Az Orion csillagképet az Ég hűséges pásztorának tekintették a Tári-medencei magyarok. Később a görögök nevezték el Nagy vadásznak. A Tárim-medencéből később a magyarok egy része átkerült Egyiptomba.

Az Egyiptomban élő ősmagyarokat hívják Fekete Hunoknak. Ezek a magyarok ugyanúgy tisztelték Nimród ősatyánkat, és Osirist aki egyik Napisten volt Egyiptomban, nagyon gyakran párducnak ábrázolták. Osiris jelentése (OS=sok IRI=szem azaz) sokszemű. A párducot is sok szeműnek tekintették a rajta lévő sok folt miatt. Az egyiptomi Halottas könyv, 12 helyen utal arra, hogy az Orion csillagkép és Osiris között valami komoly összefüggés van. Nimród mindenképpen az Orion csillagképpel hozható összefüggésbe, Nimród két gyermekét Hunyort és Magyart pedig az Ikrek csillagképpel.   Az Orionról nem árt tudni, hogy egy szellemi kapu, dimenziókapu egy másik világegyetembe. Ezt Orionisznak nevezik. Ebbe a másik rendszerbe lehet átlépni az Orion csillagképen keresztül.  

Nimród a hatalmas király Az angyalok ismerője Emberek között élő nemes herceg Világhódító, a Föld kormányzója A lenti világ ura Istenként mondja ki az igazságot Ítéletet mond, mely változtathatatlan Mert más nem létezhet. A Napisten tudása és hatalma az ö kezébe adatott. - Egy ékírásos tábla nyomán –     Nimród - Jézus – Párduc   Az amit ma kereszténységnek ismerünk, az az eredeti Jézus által kinyilatkoztatott tanításoknak továbbá görög és egyéb tanításoknak a keveréke. Ehhez csapódott valamilyen szinten a Nimródi hagyományok is. De voltak olyan részei is a Nimródi hagyományoknak amelyet mindenáron próbáltak eltörölni. Az ősmagyar kereszténységben, az egyik szent állat a párduc volt. Az ősmagyarok Jézust, Nimród tiszteletére sokszor párducnak ábrázolták. A párduc jelképet a római kereszténység mindenképpen próbálta eltörölni a magyarság tudatából, főleg amikor István korában a római térítés megkezdődött. Ekkor a párduc helyébe bekerült a bárány szimbólum. Ugyanígy a magyarság másik szent állatából a delfinből lett a hal. De Domonkosfán vagy Ócsán ez a párducszimbólum ma is megjelenik még. Van olyan ábrázolás ahol Jézus látszik a párduccal sőt olyan is, ahol a párduc viszi a keresztet. Rómában is van ilyen ábrázolás Domján templomában.

 Szabad Hírek