SZABAD HÍREK

2010.02.08. KözéletTudom, nem szép dolog a káröröm, de azért van abban valami szívderítő, ahogy a budapesti elvtársak egymás nyakára taposva próbálnak kimászni abból a mocsokból, amit az elmúlt 20 évben összehordtak.Mint az események folyása mutatja, szerencsére nem nagyon megy nekik, viszont a nagy kapálózásnak azért van eredménye. Ha netán az elvtársak közül valaki még áprilisig kimaradna a vizsgálatok alól, később akkor is tudható lesz, hogy kinek a dolgait nem szabad a feledés homályában hagyni, hisz valljuk meg, szépen fröcsög a sz@r mindenkire, aki valaha is kicsit közelebb állt a pöcegödörhöz, amit lánykori nevén fővárosi vezetésnek is nevezhetünk.

Néhány hete, amikor Szalainét letartóztatták, még azt találgattam, hogy vajon meddig hagyják fajulni az elvtársak a dolgokat, hogy a szálak elérnek-e majd egészen a főváros felső vezetéséig. Ma már tudjuk, elérnek, elérhetnek. Sőt, talán még megérjük azt is, hogy Demszkyt is vezetőszíjon viszik a bíróságra.

A történésekből jól látható, hogy a koszfészek felbolydult és a patkányok már egymást harapdálják. Mert afelől ne legyen kétségünk, hogy ez az egész történet nem magától jött elő, és nem is a sajtó robbantotta ki. Ezt maguk az elvtársak szivárogtatták ki, bár mondjuk, az elfordulhat, hogy nem pontosan így tervezték, hogy a gyeplő mára már kezd kicsúszni a kezeik közül.

Amikor a BKV humánpolitikai igazgatóját előzetesbe helyezték, sokan azt gondolták, hogy odadobtak valakit koncnak, hogy befogják a tömegek száját. Azóta azonban olyanok is letartóztatásra kerültek, akikről egyáltalán nem gondoltuk volna, hogy velük ez még a választások előtt megtörténhet.

Az első igazi nagy hal ebben a történetben Mesterházy Ernő, akit a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsít, mivel szándékosan rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket kössenek.

Mesterházy személye azért érdekes, mert ő volt Demszky főtanácsadója és egyik legfőbb bizalmasa. Akinek ugyan még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis azt tartják róla, hogy ő az egyik legfontosabb ember Budapesten. A nevét azonban mégis kevesen ismerik, pedig politikai befolyása már jónéhány évvel ezelőtt elkezdődött, egészen pontosan akkor, amikor Mécs Imre megélhetési halálraítélt lányát feleségül vette.

Már a 2006-os budapesti koalíciós tárgyalásokon is ő képviselte Demszkyt, és ő volt az, aki az önkormányzati ciklus elején megegyezett a városüzemeltetésért felelős Hagyóval a közműcégek és az azokkal járó fővárosi igazgatósági és felügyelőbizottsági posztok elosztásáról.

Városházi bennfentesek szerint a kézi vezérléses cégmodellt Mesterházy és Hagyó együtt találta ki, viszont Mesterházyé volt az ötlet, hogy a cégek személyi ügyeiről a közgyűlés helyett, ahol halvány, mindössze egyfős többsége volt a koalíciónak, az önkormányzat gazdasági bizottsága dönthessen, ahol a szocik és a liberáltak csaknem kétharmados többséggel rendelkeznek.

Nem kell "kalambónak" lennünk ahhoz, hogy lássuk ezen a vonalon a következő láncszem Demszky lehet, aki most természetesen teljesen meg van döbbenve az események menetén. Engem ez meglepett, Mesterházy Ernő közeli munkatársam, tanácsadóm (...), ezekről az ügyekről, hogy tanácsadói szerződések lettek volna, és hogy azokat kivel kötöttük vagy kivel kötöttek ők együttműködést, ezekről a sajtóból értesültem. – mondta bele a Telaviv 2 kamerájába.

A magyarázkodás teljesen szánalmas, hisz nyilvánosságra került az a 2009. július 17-én aláírt szerződés, melyben Demszky teljes körű hatalmat adott jobbkezének arra, hogy többek között a BKV-val kapcsolatos ügyekben is, akár kormányzati szinten is eljárjon helyette.

Mesterházy megbízási szerződése
[nagyításért katt a fotóra]

Természetesen, ha a felelősségelkenésről van szó, a szocik is mindig előkerülnek. Az ügyben mindjárt megszólalt Szanyi észkombájn Tibor is, aki úgy látja: Demszky Gábornak és helyettesének, Ikvai-Szabó Imrének a politikai felelőssége is megállapítható. Az, hogy ki mennyi felelősséget vállal magára, a személyek és a pártok szellemi és morális színvonalának kérdése. [Nem akarok most Szanyi ostobaságának elemzésébe belemenni, de az utolsó mondata, azért nem gyenge. Egy ilyen sz@ralak beszél szellemi és morális színvonalról. Egyszerűen kommentálhatatlan.]

Hogy mi járhat most Demszky fejében nem tudom, de hogy be van tojva, az nagy bizonyossággal kijelenthető. Az előzetes hírek szerint ma nyilvánosságra hozza azt a levelezését, amelyekben a BKV körüli problémákra figyelmeztette Hagyót.

Mintha ez bármit is számítana, mintha ez bármit is bizonyítana. Vajon miből gondolja, hogy attól. hogy írt három e-mailt, attól már mentesül is a felelősség alól? Ha Demszky bármiről is tudott, akkor nem Hagyónak kellett volna írogatnia, hanem a rendőrséghez kellett volna fordulnia, hisz mint hivatalos személynek, feljelentési kötelezettsége van. Ha ezt elmulasztotta, akkor minimum bűnpártolást követett el.

Azonban nem hinném, hogy itt majd megáll a dolog. Demszkynek előbb-utóbb ennél sokkal súlyosabb dolgokért kell majd felelnie.

A szánalmas színjáték hamarosan véget ér.(radicalpuzzle.blogspot.com alapján szerk.)

Címkék: közélet