2010. október 16. Közélet

Milliárdos lopások és ügynökök tucatjai tették tönkre a nemzet televízió értékét.

A legutóbbi kampányban a Jobbikot kirekesztő cenzúra ismét rávilágított: a közszolgálatiság továbbra is üres és hazug fogalom ma idehaza.

Ennek iskolapéldája a Duna Televízió, a határon túli magyarság egykori tévéje. A csatorna az MSZP-SZDSZ-éra alatt a közpénzek hazavitelének a színhelye lett, nem mellékesen pedig Izrael állam példátlan mértékű népszerűsítése folyt a közszolgálatiság jegyében. Az elmúlt hetek történései arra utalnak: a Fidesz nem készül a régi káderek eltávolítására.

A közszolgálati rádiók és televíziók (m1, m2, mr1, mr2) csak a Legfelsőbb Bíróság jogerős határozata után voltak hajlandóak a Jobbik kampányfilmjét leadni, amely szerintük sértő és kirekesztő, noha -mint az a bírósági határozatból ki is derült- a médiumoknak semmilyen mérlegelési joga nem lett volna. A pártnak így csak a kampány utolsó két napjában volt lehetősége fizetett reklám formájában is megismertetni célkitűzéseit a közpénzből működő médiumokban.

Jobbik: teljesen elhallgatva

A Jobbik sajtóosztálya emiatt statisztikát készített: a pártnak a közszolgálati médiumokban nem csupán fizetett reklámban, de más műsoridőben sem volt lehetősége programjának a megismertetésére a választás előtti hetekben. Ugyanis a csatornákon a Jobbikhoz képest még az LMP is átlagban dupla annyi műsoridőt kapott a hírekben és a háttérműsorokban. A kormányzó Fideszről és az MSZP-ről nem is beszélve. Ugyanezen adatokat az ORTT (Országos Rádió- és Televízió Testület) hivatalból készített felmérésének az adatai is megerősítették.

A „királyi” rádió és tévé következő cikkünk tárgya lesz. A szintén közszolgálati Duna TV statisztikái a Jobbikkal kapcsolatban a következők voltak: a május 17-étől (az új Országgyűlés első munkanapjától) szeptember 19-éig terjedő időszakban a Duna Tv esti híradójában 75% volt a kormánypárt megjelenésének az aránya az ellenzéki erőkkel szemben, ebből is a Jobbik kaphatta a legkevesebb időt. Az elmúlt négy hónapban a 17 %-os támogatottságú Jobbik beszédideje a Duna TV műsoraiban 6 % volt.

A Jobbik teljes elhallgatása egyértelmű. De ha a Fidesz-kormánnyal szemben ellenzékben levő pártok megjelenéseit összeadva tekintünk a statisztikára akkor is döbbenetes a kép, mivel a nemzetközi közszolgálati normák (történelmi szokásokon alapuló íratlan szabályok, ezt angol kifejezéssel gentlemen’s agreement-nek nevezik) szerint a kormánynak és a kormánypártnak szokott járni harminc-harminc százalék, a maradék az ellenzéket illeti, a pártok támogatottságának az arányában.

A közszolgálatiság semmibevétele a Duna tévénél sem meglepő. Az elmúlt években az MSZP-SZDSZ felé húztak, a csatorna holdudvara pedig egytől-egyig balliberális káder volt, vagy épp az eddigi kormánypártoknak is elfogadható, Fidesz-közeli régi „elvtárs”. Elvekről a nemzet televíziójaként 1992-ben alapított Duna kapcsán régóta nem beszélhetünk, hacsak a lopást nem tekintjük annak.

Balliberális hatalomátvétel, fideszes asszisztálás

A csatorna eredetileg a határon túli magyarság és világszerte élő magyarok televíziójaként működött a világhírű rendező, Sára Sándor vezetésével. Az előző Fidesz-kormány idejéig többé-kevésbé meg is felelt a közszolgálatiság kritériumainak. Az 1998 és 2002 között regnáló Orbán-kabinet csupán a kuratóriumi tagságot tette tele pártkádereivel, így nem volt meglepő, hogy a nyolc éves balliberális ámokfutás a Duna tévét is érintette: mivel valamennyi régi baloldali pártkatona a helyén maradt, sikerült újakat is kinevezni, így folytatódhatott a nemzet televíziójának a teljes szellemi leépítése. Ez a mai napig tart és Cselényi László elnökletével, valamint a Csoóri Sándor-Balogh Júlia élettársi viszonyban élő pár háttérbeli lelkes asszisztálásával a mai napig milliárdos pénzeltüntetéseket eredményezett és a magyar helyett az idegen érdekek teljes kiszolgálását. A Cselényi-Csoóri-Balogh Júlia trió mellett persze sok-sok kis káderre is égető szükség volt e folyamat véghezviteléhez és a legújabb hírek szerint a korábban több beosztásban is dolgozó Csoóri-oldalborda Balogh Júlia lesz a Duna tévé új elnöke.

Csoóri példaképei: Rákosi és Che Guevara

Csoór Sándor a fideszes jobboldali értelmiségiek által a piedesztálra emelt költő. Erről a piedesztálról az elmúlt években esett le. Versei miatt, melyeket -mint azt a Beke Alberthez és Furkó Zoltánhoz hasonló lelkiismeretes irodalomtörténészek feltárták- Rákosi Mátyáshoz és Che Guevarához is írt, többek között.[1][2] Rákosihoz írt hozsannája tizenegy versszakból áll, és 1953-ban látott napvilágot, amikor Csoóri már huszonhárom éves volt, tehát egyáltalán nem diákkorában élt, mint ahogy a Duna tévében magyarázkodása idején állította. A vers címe: Aranyos madaram. Először 1953-ban jelent meg a Föltámadott a tenger című antológia 46–48. oldalain. Így szól a csasztuska utolsó négy versszaka, amely egy madárkát szólít meg:

„Rákosi elvtársnak szállj az ablakába ,s illendően, szépen kocogtass be nála. Mondd meg neki, mondd meg, – de ne panaszlóan – hogy betegen fekszem, azért nem hall rólam. Mondd meg neki, mondd meg, így, ahogy üzenem: hogyha felépülök, tüstént fölkeresem és a színe előtt teszek hitet rája: én leszek a leghűbb ifjú katonája.”.

Ezt és a hasonló csasztuskákat a fideszes körök ünnepelt koszorús költője úgy írta Rákosi elvtárshoz, hogy egyrészt nem volt kötelező, másrészt felnőtt fejjel, tökéletesen tisztában volt az akkori helyzettel (és nem mellesleg cinikus, dicsőítő verset írt Rákosihoz 1953. július 14-én is, Nagy Imre bukásakor). Csoóri a rendszerváltás után a Fidesz-holdudvar ünnepelt értelmiségije lett, a Duna Tv-nél mára szinte korlátlan hatalmú ideológussá vált. A több milliárd forintból tavaly elindított, idén becsődölt és megszűnt Nagyítás című Fidesz-közeli hetilapnak is a szülőatyja (Az Élet és Irodalom inverzének szánták).

Securitatés és Moszados kapcsolat

A Zámolyban született Csoóri Sándor sokadik élettársa Balogh Júlia. Erdélyből származik, akár a Csoóri-élettárs szűkebb köréhez tartozó Szőcs Géza jelenlegi kulturális államtitkár, vagy a 2005-től a Duna tévé tönkretételét és kirablását levezénylő, nemsokára bemutatandó Cselényi László. Balogh Júliát, a Duna TV eleddig több magas beosztásban is dolgozó vezetőjét (és leendő elnökét) megvádolták, hogy a Securitate, a ceaucescu-i román titkosszolgálat ügynöke. E vádak alól a mai napig sem tisztázta magát. Balogh Júlia öccse izraeli állampolgár, Magyarországon az izraeli hadsereg egyenruhájában is meg szokott jelenni, információink szerint Moszad-megbízást teljesít hazánkban, ami Simon Peresz felvásárlós tervei után nem tekinthető meglepőnek. A Duna TV műsorpolitikája Balogh Júlia felügyeletének az ideje alatt ezt látszik igazolni. A Dunán és a Duna II. Autonómia csatornákon az összes közszolgálati és kereskedelmi televíziónál nagyobb arányban vetítettek izraeli filmeket, izraelieknek hazánkat bemutató alkotásokat és a zsidóság eredtéről és történelméről szóló mozikat, az apartheid állam politikáját igazoló műveket.

Az izraeli összefonódások azonban nem állnak meg Balogh Júliánál. A Duna 2005-ben kinevezett elnöke Cselényi László ( aki egyébiránt Sütő András veje, ám információink szerint a már elhunyt Sütő ki nem állhatta, mi több, a családjába való szekus beépüléssel is megvádolta) a szürke eminenciás Pekár Istvánt követte a közszolgálati Duna elnöki posztján 2005-ben.

A kurátor halála

Cselényi 1987-ben, érdekes körülmények között érkezett át a romániai határon túlról, a valódi körülmények máig nem tisztázottak. Annál a Hamburger Mihálynál lakott Magyarországra átérve, aki izraeli állampolgársággal is rendelkezett. A Cselényit befogadó Hamburger Mihály Hamburger Jenő Moszkvában elhunyt 1919-es bolsevik zsidó kommün-népbiztos fia. 1956-os besúgó, aki a Szabad Európa Rádiónál csinált karriert. Hamburger 2006-ban a magyar hatóságok által nem vizsgált rejtélyes körülmények között meghalt. Halálakor az Adriai-tengernél Cselényi is jelen volt. Cselényi elnöki kinevezését 2005-ben azóta elhunyt barátja, Hamburger Mihály kurátori szavazata is segítette. Ehhez kellett más kurátorok támogatása is, mert az Eördögh Szilveszterhez hasonló szoclib kuratóriumi tagok mellett például az MDF-es Pálffy G. István is támogatta az eredetileg a Fidesz által futtatni kezdett Cselényi kinevezését. Pálffy G. volt az egyébként, aki a már említett Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapján a lehető leghozsannázóbb interjút készítette el a Rákosit dicsőítő költővel.

Cselényi aztán 2005-ös megválasztása után olyan munkatársakra támaszkodhatott a Duna tévé leépítésében, mint a már említett, minden vezetői pozícióban bevethető Balogh Júlia, Szekeres László gazdasági alelnök vagy Bódis Gábor hírigazgató, a jugoszláv majd a szerb titkosszolgálattal kitűnő kapcsolatot ápoló balliberális káder, aki egyébiránt résztvevője volt Orbán Viktor idei kötcsei polgári piknikjének is. Cselényi a gyurcsányi háttértámogatást maga mögött tudva nem sokat teketóriázott: eltávolította a nemzeti hang utolsó bástyáit, olyan újságírókat, mint Kubinyi Ferenc, Szaniszló Ferenc, vagy M. Szabó Imre, de nem engedte levetíteni Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét sem.

Cselényi csúcsfizetése, milliárdok magánzsebekbe

Cselényi fizetésénél (közel hárommillió forint havonta) csak a jegybankelnöké volt magasabb a közszférában, mégis magáról csináltatott közpénzen portréfilmet és saját dokumentumfilmjeit is áterőltette a Duna tévé műsorán, természetesen busás díjazásért, elvégre az elnöknek jár az „appanázs” saját filmjeinek a levetítéséért, amelyeknek a hosszú sora a mai napig a Duna tévé honlapján látható. Cselényi idején minimum egymilliárd forint folyt ki az ablakon magánzsebekbe vándorolva és meg kell jegyezni: minden ilyen pénzeltüntető külső szerződést csak az elnöknek, azaz neki volt joga aláírni.

Cselényit nemrég menesztették, ám egy nappal azután, hogy június 22-én közös megegyezéssel távozott a Duna Televízió elnöki székéből, Szekeres László, az intézmény gazdasági igazgatója megbízási szerződést kötött a tévéssel (Szekeres Cselényi már említett megbízható kádere) így megrendezheti és Szíriában leforgathatja Zsoltárok című filmjét. A Duna tv-hez közel álló forrásaink szerint Cselényi egyébként minden évben Szíriában tartózkodik dokumentumfilm-forgatás ürügyén és tudtával, vagy azon kívül az izraeli titkosszolgálatot segíti a kint végzett terepszemléző munkájával. Cselényi László távozása után is folyamatosan szignált szerződéseket. A mai napig bejár a Duna tévébe utasításokat osztani. Életrajza máig megtalálható a csatorna honlapján.

Feljelentés kontra örökös tagság

Szabó László, a Duna TV fideszes kurátora feljelentést is tett a Cselényi idején történt visszaélések ügyében, azonban információink szerint Cselényi és társai megúszhatják a milliárdos nagyságrendű lopásokat egy háttéralku miatt, amely megakadályozná Cselényinek és közel húsz káderének az elszámoltatását. Szabó László a pénzek eltűnése miatt megtette feljelentését, az előrelépés, felelősségre vonás azonban információink szerint nem valószínű.

Már csak a habot jelentheti a képzeltbeli tortán: a már említett Szekeres László gazdasági igazgató a Duna TV örökös tagjává válhat, derült ki nemrég. A pofátlanságon is túlmenő örökös tagsággal a megbecsültségen túl havi 250 ezer forintnyi apanázs is jár, méghozzá élethossziglan. A Duna örökös tagja olyan személy lehet, aki legalább tíz éve áll a televízió alkalmazásában, és elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézményben kifejtett tevékenysége során. Ilyen díj korábban nem létezett a tévében.

Ha valóban létezik a háttéralku, akkor hiába akarja állítólag a fideszesek fele eltávolítani és elszámoltatni Cselényit és kádereit, hiába vizsgálódik becsülettel Szabó László kurátor, a Duna tv továbbra is izraeli és egyéb külföldi ügynökök, régi bolsevikok és tolvajok közpénzből üzemelő játszótere marad.
(Horváth Ádám - barikad.hu nyomán Szent Korona Rádió)

JOBBIK GONDOLAT