2010. július 21. Közélet

Az elnöki posztot "a miniszterelnök egyik nacionalista szövetségese tölti majd be" - jelenti ki az amerikai lap.

Az amerikai sajtóban mintha megállt volna az idő, mintha ma is 2002-t írnának. A The Washington Post mintha Jack Diehl 2002. március 4-i „Új NATO, régi értékek" című írását melegítette volna fel 2010. július 19-i szerkesztőségi cikkében. Az elfogult, a tényeket figyelmen kívül hagyó, a hivatalba lépő új magyar jobbközép kormány iránti tolerancia legkisebb jelét sem mutató értekezés emlékeztet arra, hogy George W. Bush idején Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök persona non grata volt a Fehér Házban, mivel a lap szerint „azt a szélsőjobboldalt szolgálta, amelyik a harmincas évek nacionalista ideológiáját és az antiszemitizmust karolta fel."

Az idei magyar választás, amely kétharmados többséget biztosított a Fidesznek, megadta a lehetőséget, hogy a szélsőjobb nélkül vezesse az országot és Orbán Viktor felhagyjon korábbi megosztó politikájával, de ez idáig nem tette - véli a The Washington Post, amely nem ismertet egyetlen magyar közvélemény-kutatási eredményt, nem indokolja, miért osztanák meg az országot Orbán döntései, arra pedig végképp nem hoz példát, miként „kacérkodik" a miniszterelnök a szélsőjobbal.

Az aggályos határozatok között elsőként említi a környező országok - Szlovákia, Románia, Szerbia - magyar kisebbségeinek ajánlott útlevelet. „Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az első két ország már tagja az Európai Uniónak, a harmadik pedig a jelöltek között van, a törvényre nem sok szükség volt. De Orbán ismételten azoknak kíván kedvezni, akik sohasem fogadták el az 1920-as trianoni egyezményt, mely összezsugorította a magyar határokat" - írja a szerkesztőség, amelyik bizonyára nem ismeri a magyar lakosság véleményét a diktátumról, és az újabb ez irányú (a többi közt amerikai) történelmi kutatások is elkerülték figyelmét.

De nem ez Orbán legnagyobb bűne, hanem az új médiatörvény-tervezet, amelyik a szerző szerint mindent elsöprő ellenőrzést kényszerít a médiára. „Első lépésként Orbán arra használta fel óriási parlamenti többségét, hogy megszabaduljon attól az alkotmányos cikkelytől, amely megakadályozza az információ monopóliumát" - vélik. A Fidesz legújabb törvényjavaslata pedig olyan nagy hatalommal bíró médiatanács létrehozását támogatja, amelyik szabályozná nemcsak a közszolgálati televíziót és rádiót, hanem a magán műsorközlőket is - olvasható a cikkben.

A médiatanács elnökét maga Orbán Viktor nevezné ki, a tagokat a kormánypárt delegálja. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt vezetője szerint mindez azt eredményezné, hogy az „állami média pártmédiává válna". A washingtoni napilap egyetlen kormánypárti politikust vagy médiaszakértőt sem szólaltat meg a törvény tervezetéről.

Az őszre tervezett második médiatörvényt - amely kiterjesztené a szabályozást a magánkézben levő nyomtatott sajtóra és a blogokra - tartja igazán aggasztónak a The Washington Post. Az új törvénytervezetet mind a sajtószabadság nemzetközi szervezetei, mind a honi újságírók ellenzik - állítják. A lap úgy véli, hogy Orbán Viktor csak Sólyom László elnök visszavonulását várja, akinek posztját „a miniszterelnök egyik nacionalista szövetségese tölti majd be".

A cikk kiigazítása, tévedéseinek korrigálása többek között a magyar külképviselet feladata is, de minden bizonnyal ezt teszik majd a nagy amerikai magyar szervezetek is. Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke ismételten figyelmeztet az átfogó, hatékony amerikai médiapolitika szükségességére. „Az új magyar kormánynak nem lesz könnyű megváltoztatni a hamis képet, de higgadt, tényekre alapozott, határozott és állandó jellegű felvilágosítással meg lehet ingatni azt" - állítja Koszorús.

(The Washington Pos/amerikai alapján JOBBIK GONDOLAT)