2009.11.13. Külföld (Ausztria)

Továbbra is több tantermet tartanak megszállva a diákok Ausztriában, így tiltakozva a felsőoktatás sanyarú helyzete ellen a bolonyai-oktatási rendszer ellen.(Mint kiderült drágább, és kevésbé hatékony. Nálunk az anarchista SZDSZ kívánta erőltetni országunkra. szerk.) A tandíj ismételt bevezetésének felvetése, és a tanulók számának korlátozására irányuló tervek sem arattak osztatlan sikert a hallgatók körében. A spontán szerveződő helyi megmozdulások az internet biztosította kommunikációs csatornáknak is köszönhetően országos méretűvé nőttek, és átterjedtek Németországra is.

"A rektorátus tárgyaljon közvetlenül a diákgyűléssel" - szólították fel hétfőn a bécsi egyetem nagytermét mintegy három hete megszállva tartó hallgatók egyetemük vezetőségét, amely viszont kizárólag a diákok képviselőivel hajlandó egyeztetni. "Nem tartjuk konstruktívnak, hogy az egész plénummal folytassunk megbeszéléseket" - tolmácsolta Christa Schabl rektorhelyettes a sztrájkoló diákságnak az egyetem irányítóink álláspontját. A párbeszéd folytatására azért is lenne szükség, mert az oktatásért is felelős tudományügyi miniszter, Johannes Hahn által november 25-re tervezett, felsőoktatás problémáira fókuszáló tárgyalásokat megelőzően az egyes egyetemeknek, főiskoláknak meg kellene állapodniuk a képviseletről, illetve a felvetendő témákról.

Nincs teljes egység

A főhadiszállásnak számító bécsi Auditorium Maximumban változatos programokkal, különböző rendezvényekkel, vitákkal próbálják meg a diákság lelkesedését fenntartani. Nem elhanyagolható ugyanakkor azon hallgatók száma sem, akik szerint a tantermek elfoglalásában csak a tanulást kerülők vesznek részt, és ideje, hogy az egyetemeken ismét az oktatás kapjon főszerepet. A tiltakozás elleni tiltakozók nagyrészt szintén az interneten szervezkednek, és saját Facebook csoport létrehozásával igyekeznek támogatókat gyűjteni.

Nem csak az osztrák diákok elégedetlenek

A megmozdulások időközben átterjedtek Németországra is, a diákok osztrák társaik iránti szolidaritásukat kimutatva tantermeket szálltak meg Potsdamban, Heidelbergben, Tübingenben és más városokban is. Lassan az egész országra kiterjedő tiltakozás azonban már az együttérzésen túlmutatva egyre inkább a német diákok problémáira fókuszál. November 17-re országos sztrájkot hirdettek. Kedden pedig a londoni College of Communication-ben előadótermeket foglaltak el a tanulók, így tiltakozva az óraszám csökkentése és a tanerőt érintő elbocsátások ellen.

Politikai ellentétek antiliberalimus mentén

Diákok demonstrációja Bécsben

Fotó: Lorenz Hausleitner

Az oktatásügyért felelős tárcánál leginkább a németországi numerus clausus rendelkezéseket okolják a kialakult helyzetért. 2000 óta megduplázódott a szomszédos országból érkező diákok száma, és ennek köszönhetően fordulhatott elő, hogy a tantermek túlzsúfoltak, a hallgatóknak esetenként éveket kell várni, hogy bejelentkezhessenek egy kötelező szemináriumra - állítják a minisztérium politikusai. Az osztrák orvosi karokon a külföldi diákok számának korlátozásával próbálják orvosolni a bajt. Egyes szakirányokon, mint pl. a publicisztikán, egy oktatóra 400 hallgató jut. A tiltakozók szerint viszont nem diákból van túl sok, hanem túl kevés lehetőséget biztosítanak a továbbtanulásra.

A tantermeket megszállva tartókat számos egyetemi tanár is támogatásáról biztosította. Szakszervezeti vezetők, az ellenzéki zöldek politikusai szintén kiálltak a követelések jogossága mellett. Sőt, a szociáldemokrata párti kormányfő, Werner Fayman is megértéssel fogadta a demonstráló diákság igényeit, a felelősséget azonban a nagykoalíciós megállapodás alapján az Osztrák Néppártnak (ÖVP) jutatott szaktárcára, és Johannes Hahn miniszterre hárította.

Josef Pröll, az ÖVP elnöke az Österreich napilapnak adott interjújában kirohanást intézett a sztrájkoló hallgatók ellen: "Nem hagyom, hogy hangoskodó csoportok megkíséreljék a politikát, az országot és az adófizetőket sarokba szorítani." Szerinte az egyetemeknek a rendelkezésre álló forrásokkal kellene jobban gazdálkodniuk. A hallgatók számának korlátozásával kapcsolatban kijelentette, úgy tudja, az idén beiratkozó diákok 60 százaléka a választható szakok 10 százalékára koncentrálódik, így nem tartja eleve kizártnak a létszámkorlátozás lehetőségét.

Az egyetemek nagyobb támogatást kérnek

Hahn, akit Ausztria EU-biztosi posztra jelölt, kivárásra irányuló stratégiája kudarcot vallott, hiszen a diákok nem tágítanak - állítja elemzésében a Süddeutsche Zeitung. A diákgyűlés meghívásának nem tett ugyan eleget, mivel részvételével állítása szerint egy jogellenes állapotot legitimálna, azonban a tudományügyi minisztérium vésztartalékából 34 millió eurót különített el az egyetemek számára. A diákok szerint ez csepp a tengerben, az osztrák rektorok tanácsának vezetői pedig leszögezték, a felsőoktatásnak további egy milliárd euróra lenne szüksége.

Az osztrák egyetemi hallgatók azt követően kezdtek tiltakozóakciókba, hogy Hahn kijelentette, a diákok számának nagymértékű emelkedése miatt ismételten meg kellene fontolni a tandíj bevezetését, és meg kellene szigorítani az egyetemre jutást. A miniszter emellett aggasztónak tartotta a külföldiek, főként a németek magas arányát a felsőoktatási intézményekben. A diákok spontán megmozdulásokkal válaszoltak, amelyek előadótermek elfoglalásába torkolltak szerte Ausztriában. Elsőként a bécsi képzőművészeti akadémiát szállták meg, majd következett a bécsi egyetem nagyterme, végül szinte az összes nagyvárost elérte az előadóterem-megszállási láz.

Ismét egy Twitter forradalom?

Mindenkit meglepett, hogy az alulról, a hallgatói önkormányzat bevonása nélkül induló  kezdeményezés ilyen szívósnak bizonyult. A résztvevők maximálisan kihasználják a világháló nyújtotta lehetőségeket. A megmozdulások résztvevői külön honlapot indítottak, továbbá a Facebook és a Twitter programok segítségével tartják egymással a kapcsolatot, cserélnek eszmét és szerveznek újabb és újabb programokat. Az "egyetem ég" (Die Uni brennt) szlogen is a fiatalok között népszerű internetes kommunikációs csatornákon keresztül terjedt el, és vált a diáktüntetések jelszavává.

A bécsi egyetem nagyterme

Fotó: Lorenz Hausleitner

A megmozdulások szigorúan a bázisdemokrácia elvei alapján szerveződnek. Minden egyes diák részt vehet a közgyűlésen, amelyen a legapróbb részletekig megvitatják a teendőket, igyekezvén a felmerült problémákat konszenzussal megoldani. Az ülések az interneten élőben követhetők, a róluk készült jegyzőkönyveket pedig bárki elolvashatja az akció netes oldalán. Nincs központi irányítás, az egyetemi csoportok külön-külön határoznak arról, milyen lépéseket tesznek. A résztvevők nem szívesen nyilatkoznak a sajtónak, abból kiindulva, hogy senkinek sincs joga társainál többet mondania - áll a Der Standard tudósításában.

A tiltakozó diákok követeléseiket honlapjukon tették közzé, amelyeket egy igen terjedelmes listán az antidiszkrimináció, az egyetemek demokratizálása, a gazdasági érdekektől mentes oktatás, tanulásról való szabad rendelkezés címszavak alatt csoportosítottak. Kiemelhető a tandíjak teljes körű felszámolására, a mesterképzésre való szabad és korlátozásmentes felvételre, a bachelor-képzésre való felvételi procedúra átláthatóságának növelésére irányuló felszólítás. Annak érdekében, hogy a politikára nagyobb nyomást gyakoroljanak, nem tartják kizártnak, hogy követeléseik megvalósítása érdekében népszavazást kezdeményezzenek.

Nincs teljes egység

A főhadiszállásnak számító bécsi Auditorium Maximumban változatos programokkal, különböző rendezvényekkel, vitákkal próbálják meg a diákság lelkesedését fenntartani. Nem elhanyagolható ugyanakkor azon hallgatók száma sem, akik szerint a tantermek elfoglalásában csak a tanulást kerülők vesznek részt, és ideje, hogy az egyetemeken ismét az oktatás kapjon főszerepet. A tiltakozás elleni tiltakozók nagyrészt szintén az interneten szervezkednek, és saját Facebook csoport létrehozásával igyekeznek támogatókat gyűjteni.

Nem csak az osztrák diákok elégedetlenek

A megmozdulások időközben átterjedtek Németországra is, a diákok osztrák társaik iránti szolidaritásukat kimutatva tantermeket szálltak meg Potsdamban, Heidelbergben, Tübingenben és más városokban is. Lassan az egész országra kiterjedő tiltakozás azonban már az együttérzésen túlmutatva egyre inkább a német diákok problémáira fókuszál. November 17-re országos sztrájkot hirdettek. Kedden pedig a londoni College of Communication-ben előadótermeket foglaltak el a tanulók, így tiltakozva az óraszám csökkentése és a tanerőt érintő elbocsátások ellen.

A bevezetett bolognai-oktatási rendszer drágítja az állam oktatásra fordított  összegét. Kiderült Ausztriában és Németországban. Megnehezítette a tanulni vágyó diákok körülményeit. Az anarchista liberális felfogás szerint úgy oldható meg ha a tandíjat bevezetik. Ez viszont szociális szelektáláshoz vezet a társadalomban. Aminek esetleges kiegyenlítése szintén plusz kiadáshoz vezet az állam részéről.

Tudni kell, hogy Ausztriában a liberális nyomás ellenére az oktatás ingyenes. A legalább középszintet elért diák kollégiumi ellátása is ingyenes. Csak a ennivalóért kell fizetni.

A fenti okok miatt hallgat hazánkban a balliberális sajtó a diák tüntetésről, és annak körülményeiről.