2010. június 14. Közélet

Úgy tűnik, a Fidesz nem elégszik meg az első fokon börtönre ítélt Zuschlag János, illetve az előzetesben lévő Hagyó Miklós fejével. Vasárnap óta elszámoltatási kormánybiztos felel a Gyurcsány-időszak kulcsfiguráinak szőnyeg szélére állításáért. Összeállításunkban azt vizsgáljuk, a most folyó büntetőügyek közül melyek érhetik el a „legnagyobbakat”.

Tévedett, aki úgy gondolta: Keller László volt közpénzügyi államtitkár példája elrettenti majd a következő nem szocialista kabinetet attól, hogy bizonyítékgyárat működtessen az elődök felelősségre vonása érdekében. Két hete ugyanis kormánybiztos felel azért, hogy a törvény előtt is elszámoltathatók legyenek az előző nyolc év „hűtlen kezelői”.

A körülmények persze alig hasonlítanak a 2002-es állapotokhoz. Míg akkor jószerivel a semmiből kellett (volna) büntetőeljárásokat generálnia Kellernek, addig ma több tucat nagypolitikát érintő nyomozás folyik. Ezek többsége a tavaszi hatalomváltás előtt indult, így Papcsák Ferenc új kormánybiztosnak nem a spanyolviaszt kell feltalálnia; azzal is eredményeket érhet el, ha a futó korrupciós büntetőügyekhez szállít újabb dokumentumokat. (A politikus 2005-ben már részt vett az Apró-Gyurcsány-érdekkör gazdagodását firtató egyik parlamenti testület munkájában, az elmúlt hónapokban pedig a BKV-skandalumot vizsgáló fővárosi bizottság tagja volt.)

Miért van szükség elszámoltatói kinevezésre, ha a Fidesz feljelentései eddig is célt értek? Két olyan jelképerejű téma mégiscsak akad, ahol a jobboldal hiába próbálta „bekóstolni” a Gyurcsány-éra névadóját és segítőit. Az egyik ilyen a 2006-os, felülről bátorított rendőri túlkapások ügye - amelyet Balsai István deríthet fel miniszterelnöki megbízottként.

Az államháztartási adatokkal való négy évvel ezelőtti visszaélés leleplezésében viszont Papcsák Ferenc jeleskedhet, pláne, hogy az ügyészség idén utasította el másodszor a Gyurcsány Ferenc exkormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter elleni fideszes beadványt. Vannak azonban olyan büntetőügyek, amelyek már eddig is a "legnagyobbak" irányába mutattak, ám Papcsák rásegítésével (értsd: az eddig esetleg eldugott kormányzati dokumentumok felszabadításával) akár gyanúsításba, illetve vádemelésbe is torkollhatnak. Az alábbiakban ezeket az eseteket vesszük górcső alá.

A veszélyeztetett politikusok sorát Veres Jánossal kezdjük - és Gyurcsány Ferenccel, Szilvásy Györggyel, majd Kóka Jánossal folytatjuk -, ugyanis az egykori pénzügyminiszter van leginkább "beszorított" helyzetben.

A szocialista párt egyrészt képtelen volt elérni, hogy Bajnai Gordon őt jelölje uniós biztosnak, emellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki posztjáról is lemaradt - az áprilisi választáson pedig közel két százalékkal az országos MSZP-átlag alatt teljesített (17,65 százalékos eredményével a harmadik lett a nyírbátori körzetben). Ráadásul a Heti Válasz olyan adatokhoz jutott - a Malév viszontgarancia-szerződése és a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása ügyében -, amelyek a nyomozók számára is érdekessé tehetik Veres személyét.

VERES JÁNOS
2005-2009 pénzügyminiszter
2009-2010 keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztos
Az ügyek: A Malév viszontgarancia-szerződése, A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása

A Malév 2007-es magánosításakor a közvéleménynek csak arról lehetett tudomása, hogy a vevő AirBridge Zrt.-től az állam elvárta: a vételár mellé hozzon egy bankgaranciát is, amely a gyakorlatban 32 millió eurónyi pluszpénzt jelentett (volna) Magyarországnak. Lett is garancia az orosz állami Vnyesekonombank "jóvoltából" - ám mint kiderítettük, néhány hónappal a privatizáció után a Vnyesekonombank vissza is garantáltatott a Malévvel 32 millió eurót, azaz 8,5 milliárd forintot (Heti Válasz, 2010. május 13.).

A légitársaság eladása tehát kudarcba fulladt: nem elég, hogy három év után - idén februárban - vissza kellett államosítani a céget, még további 32 millió euróval is tartozunk az orosz banknak.

Május végén Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter is jogszerűtlennek nevezte a viszontgarancia-vállalást, a Jobbik pedig feljelentést tett, mire a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el - egyelőre ismeretlen tettes ellen. A privatizációért egykor pénzügyminiszterként felelő Veres János azóta igyekezett nyilvánvalóvá tenni: mivel a Malév már magánosított társaságként írta alá a viszontgaranciaszerződést, neki nem lehet köze az ügyhöz.

Az orosz befektetőket képviselő Leonov Péter, illetve a légicég vezérigazgatója, Martin Gauss ugyanakkor állítja: a Veres által felügyelt Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-nek mindenről tudnia kellett, hiszen képviselői a Malév eladása után is ott ültek az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban. Sőt, a Heti Válasznál lévő cégiratok szerint a 2007. május 28-i viszontgarancia-megállapodáskor még az a Gönci János (az MSZP korábbi budapesti elnökhelyettese) vezérigazgatta a Malévet, akit anno a magyar állam delegált a vállalat élére.

A orosz Malév-vásárlók magyar érdekkijárói, Kiss Kálmán és Költő Magdolna szintén kötődnek Vereshez és az MSZP-hez. Előbbi baráti kapcsolatot ápol a volt pénzügyminiszterrel, utóbbi pedig a szocialista párt Jókai utcai székházát működtető társaságban tulajdonos Kipszer Zrt. egyik vezető tisztségviselője.

A Malév-umbuldánál is cifrább a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása - ebben a témában a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős, tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt folytat eljárást. Történt ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez már hónapokkal azelőtt befutott a 17 ezer négyzetméteres moszkvai ingatlan vételára (egy luxemburgi bejegyzésű offshore társaságtól), mint hogy 2008 végén szerződés szerint eladták.

Eme "csoda" miatt a külügyi tárca és a Veres által felügyelt MNV vezetői sokáig egymásra mutogattak, a legvalószínűbbnek mégis az tűnik, hogy egy előre lejátszott bizniszt papíroztak le utólag a magyar állam szervei - jókora károkozás kíséretében. Időközben lapunk birtokába került néhány külügyminisztériumi levélvázlat; ezek arra utalnak, hogy a moszkvai privatizációról Veres János személyesen is egyeztetett.

Emellett megszereztük az MNV belső vizsgálatáról szóló, még a kormányváltás előtt készült jelentéstervezetet, amely leszögezi: a volt pénzügyminiszter által kinevezett MNV-s felső vezetés tudott arról, hogy az épületért küldött pénz megelőzte a hivatalos adásvételt, e tényt mégis elhallgatta a nyilvánosság elől.

GYURCSÁNY FERENC
2003-2004 gyermek-, ifjúsági és sportminiszter
2004-2009 miniszterelnök
Az ügy: A sukorói óriáskaszinóprojekt

Hiába hiúsult meg a Velencei-tó partjára tervezett King's City-megaberuházás (a tervezett helyszínt lásd cikkindító fotónkon), a botrány hullámai nem csitulnak. A Központi Nyomozó Főügyészség múlt pénteken rögzítette - igazságügyi szakértői véleményekre alapozva -, hogy csak a projektet megalapozó földcserén több mint 1,3 milliárd forintot bukott a magyar állam.

Mára a feledés homályába merült, ettől még tény: Schiffer András, a Lehet Más a Politika szóvivője tavaly hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, amiért - egy feljegyzés szerint - 2008 májusában a Parlament Nándorfehérvári termében engedély- és pályázatköteles eljárások alól mentesítette az óriáskaszinótervvel előálló izraeli-amerikai befektetőcsoportot. Azóta a vádhatóság csatolta Schiffer beadványát az ismeretlen tettes ellen folyamatban lévő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó nyomozó főügyészségi eljáráshoz.

Bár Bajnai Gordon (akit Gyurcsánnyal egyetemben tanúként már kihallgatott az ügyészség) azt állítja: a beruházók számára nyilvánvalóvá tették, hogy nincs irányított pályáztatás, a valóság árnyalja a leköszönt kormányfő szavait. Merthogy a kabinet már azelőtt kiemelt fejlesztéssé minősítette a King's Cityt, mielőtt eldőlt volna a kaszinókoncesszió sorsa - noha a törvény fordított sorrendet ír elő az állam számára. A Sukoró-ügy tehát biztosan elér a volt kormányig, az is egyértelmű, hogy történt jogsértés - ám az „ismeretlen tettesek” megnevezésével egyelőre adós az ügyészség.

SZILVÁSY GYÖRGY
2006–2007 kancelláriaminiszter
2007–2009 titkosszolgálati miniszter
2009–2010 humánpolitikai főigazgató (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.)
Az ügyek: Közreműködés az UD Zrt. elleni fellépésben, Szoros kapcsolat a BKV-botrány egyik kulcsfigurájával

Mivel Szilvásy György az MSZP listájáról nem szerzett mandátumot (vagyis a választási időszak lezárultával "elszállt" a mentelmi joga), a Központi Nyomozó Főügyészség újra eljárást folytat ellene az UD Zrt. elleni fellépés miatt - hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal való visszaélés gyanújával.

A Fidesz árnyék-titkosszolgálataként aposztrofált vagyonvédelmi cég egyik volt vezetőjét, Horváth Józsefet részben már kárpótolta az "élet": Hende Csaba honvédelmi miniszter őt kérte fel a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettesének. A volt titokminiszter nem csak az UD-eset miatt van nehéz helyzetben; a BKV-t - és általában a budapesti óriáscégeket - érintő nyomozások egyik főszereplője az a Mesterházy Ernő, aki már Szilvásy György 2005-ös esküvőjén is a legelőkelőbb vendégnek járó helyet kapta.

Az előzetes letartóztatásban lévő főpolgármesteri extanácsadó olyannyira összeboronálódott a Szilvásy-körrel, hogy az egykori nemzetbiztonsági miniszter jobbkezének, Rákosi Ferencnek is intézett egy igazgatósági tagságot a Főtáv Zrt.-nél.

KÓKA JÁNOS
2004–2007 gazdasági és közlekedési miniszter
Az ügy: A Dataplex-szerverszálló adásvétele

A Heti Válasz által feltárt Dataplex-tranzakció ügyében egyelőre ismeretlen tettes ellen, adócsalás gyanújával nyomoz a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága. A gyanúra az adhatott okot, hogy három ciprusi cég három hónap alatt hárommilliárd forintot nyert a Dataplex nevű informatikai bázis 2005-ös adásvételén, miután jól fizető - többnyire Kóka János gazdasági tárcája alá rendelt - állami nagyvállalatok kezdték igénybe venni az addig kapacitásfelesleggel küszködő szerverszálló szolgáltatásait.

Ráadásul a ciprusi társaságok egyike (Corbeil Holdings Ltd.) Kóka korábbi sógor-üzlettársáé, Lepp Gyuláé - de az akkor Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoport szintén részese volt a gyors gazdagodásnak.

A Kóka Jánosról szóló írásainkban egy másik ciprusi társaságra, a Del Rugercia Investments Ltd.-re is vesztegettünk néhány mondatot. Feltűnt, hogy e "külhoni" vállalkozás - hazai leánycégén, a Cardnet Zrt.-n keresztül - az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt. egyik meghatározó sztrádamatrica-értékesítője lett. A legfrissebb cégbírósági dokumentumokban Lepp elismeri, hogy ez a ciprusi érdekeltség is az övé - a partner ÁAK-t pedig gazdasági miniszterként Kóka felügyelte. Ez a „piti” téma azonban egyelőre nem érte el a nyomozó hatóság ingerküszöbét.

TÁRSAS HATÁS

A nyilvánosságban - a legnagyobb érdeklődést kiváltó korrupciós ügyek kapcsán - gyakran egymás szinonimájaként azonosítják a bűnszövetség és a bűnszervezet fogalmát. Holott utóbbi súlyosabb kategória: annyit jelent, hogy egy három vagy több személyből álló, hosszabb ideje összehangolatlan működő, kvázi „hivatásos” csoport szándékosan követ el ötévi - vagy azt meghaladó - szabadságvesztéssel büntetendő cselekményeket. (A gazdasági visszaélések közül ilyen lehet az 50 millió forintnál nagyobb állami vagyoni hátrányt hűtlen kezelés, illetve a különösen nagy kárt okozó csalás.)

Bűnszövetségről akkor beszél a Btk., ha két vagy több személy szervezetten áll neki bűnözni (vagy legalább egy esetben kísérletet tesz erre), de nem jön létre bűnszervezet, azaz csak öt évnél alacsonyabb szabadságvesztés a kitervelt vagy végrehajtott cselekményük jussa.

A nyomozó hatóságot, valamint a közvéleményt leginkább az nyugtathatja meg, ha egy korrupciós ügyben sikerül megállapítani a bűnszervezet létét. Ekkor ugyanis már nem a vádlónak kell igazolnia, hová került a pénz, hanem az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy a bűnszervezetben való részvétele idején keletkezett vagyonát törvényesen szerezte. Ha erre képtelen, elkobozzák az értékeit.

S nem mellékesen: bűnszervezet fennállása esetén a cselekmény büntetési tételének felső határa megduplázódik (a húsz évet azonban nem haladhatja meg). Az utóbbi hónapok legnagyobb visszhangot kiváltó botrányai közül többről bebizonyosodni látszik - legalábbis a nyomozók értékelése alapján -, hogy bűnszervezetről vagy bűnszövetségről lehetett
szó.

Bűnszervezet:

Zuschlag János ellen az ügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás és más bűntettek miatt nyújtott be vádiratot. A bíróság idén márciusban - első fokon - nyolc év hat hónap börtönre ítélte az egykori MSZP-s politikust.

A BKV-ügyben bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más cselekményekkel gyanúsítják például Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest.

Hunvald Györgyöt tucatnyi ügyben hivatali visszaéléssel, vesztegetéssel, továbbá hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítják, melyeket bűnszervezetben követett el - így akár húszéves szabadságvesztés is kiszabható az erzsébetvárosi szocialista polgármesterre. A nyomozási bíró már elrendelte egy repülőgép, hat gépkocsi és több ingatlan zár alá vételét.

Bűnszövetség:

A kormányváltás előtti honvédelmi vezetők közül két dandártábornok, három ezredes, egy százados, egy vezérigazgató és egy főosztályvezető ellen nyomoznak. Többüknél bűnszövetségben elkövetett vesztegetést gyanítanak.

A BKV-botrány egyik mellékszálaként bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport Zrt. egykori jogi vezetőjét, valamint volt helyettesét, Sziebert Györgyöt.

A Pécsi Tudományegyetem dolgozói jogtalan előnyhöz juttattak három céget különböző beszerzések során, ezért a múlt héten a bíróság nyolc személy előzetes letartóztatását rendelte el - bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt.

Remélhetőleg a Birósság európai módon kártérítést is határoz meg az állam javára a kliensek magán vagyonából.
(hetivalasz.hu alapján szerk.)