2011. január 13. Közélet

A politikai korrektség kulturálatlansága, amely ma polipként fogja át a médiát, nem mai találmány - írja a szerző.

Az új magyar médiatörvény miatti németországi és ausztriai aggodalomba egy jó adag képmutatás is vegyül - szögezi le Detlef Kleinert német televíziós újságíró a konzervatív Die Presse hasábjain megjelent vendégkommentárjában.

A véleménynyilvánítás szabadsága, az újságírás függetlensége, a rádió és televízió államtól való különállása természetesen védendő értékek - hangsúlyozza az osztrák napilap hasábjain a német zsurnaliszta. Éppen ezért - tette hozzá - kellene legalább elgondolkozni azon, amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a magyar törvénynek nyugati demokráciákban is megvan a maga megfelelője.

Nem kétséges, hogy a rasszista uszítást tiltani kell. De nem kellene ügyészségi fellépésre okot adnia annak, „ ha az iszlámról vitatkoznak és számokat idéznek", ahogy az Ausztriában történik - véli a szerző. Ha, mint Németországban, valaki felveti „az irányítatlan bevándorlás problémáját", nem kellene „boszorkányüldözést indítani ellene" - írja a Thilo Sarazzin könyve kiváltotta botrányra utalva.

„ A politikai korrektség kulturálatlansága, amely ma polipként fogja át a médiát", nem mai találmány - írja Kleinert. Alexis de Tocqueville XIX. századi francia politikai gondolkodó Az amerikai demokrácia című 1840-es művében utal arra, hogy a modern demokráciában újfajta veszély lehetősége rejlik a szólásszabadságra nézve: társadalmak vagy társadalmi csoportok nyomása a konformitás irányában megbélyegezheti a nem kívánatos véleményeket.
Németországban például a közszolgálati televízió vezető posztjainak betöltésénél a politika diktál; a ZDF televízió és az ARD rádió tanácsa minden tagjának van valamilyen politikai kötődése - folytatódik a cikk. A szerző hozzáteszi: ugyanakkor, ellentétben Magyarországgal, ezek a testületek többféle párt tagjaiból állnak. Ausztriában, „ahol a miniszterelnök pártja dönti el, ki kerül a közmédiánál befolyásos pozícióba", szintén tanácsos volna „halkabbnak lenni" a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban - írja az ORF főszerkesztőjének kinevezése körüli tavalyi botrányra utalva. Legalábbis - teszi hozzá - amíg a törvény szövege - angolul - nem ismert, és az csak néhány napja áll rendelkezésre. „Korábban a bírálók azokra a kollégáikra hallgattak, akik glóriát osztogattak a korrupt szocialistáknak azok kormányzása idején - nem éppen a komoly tájékoztatás garanciája" - áll a cikkben.(hetivalasz.hu)

Kommentál

Mint már idéztem blogban külföldi cikkeket. Mint kiderült a magyar sajtó törvény mégis megfelel az európai joggyakorlatnak. Sajnálom, hogy a Jobbik párt "padlót fogott" a bírálatával.

JOBBOLDALI GONDOLAT