Országgyűlési tudósítás – 2011. április 13.

Az 1949. évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. Magyarország védi a tudományos és művészeti élet, a tanulás és – a közoktatási törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, s ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Marad a forint és vármegye helyett a megye.

160 módosító indítvány landolt Magyarország Alaptörvényeként készülő új alkotmányunk jobbításának reményében a Tisztelt Házban. 67 ért révbe. A szebb jövő reményében.

Az MSZP és régi klubtársának (SZDSZ) helyébe lépő LMP a kezdet-kezdet óta nem vett részt az Alaptörvény parlamenti vitában, így módosító indítványokkal sem jeleskedtek. Üzengetnek helyette, és a leghatározottabban állítják: nem kell, felesleges, az új alkotmány! Visszatekintenek látványosan a szorgos múltra… Állítják: itt van a 49-es hagyományokra épülő, és azóta csak szépülő régi megbízható alkotmány. Holott a legfényesebb években a körmöket még a legóvatosabb szaggatóknak is ennek alapján volt jelszava: „féljen odakint bűnös és ártatlan egyaránt.”  Feledték, feledik, pedig ősi igazság: hitelesen lázadni, tiltakozni csak az képes, aki jogosan tudja becsülni önmagát.

Nincs gazdag vagy szegény, ha nem szeretkezik, vagy nem issza le magát, ‘ki elégedett lenne. Fél a gazdag, fél a szegény. Az egyik az adótól, a hatóságoktól, leleplezésektől, a másik a napi megélhetés keserveitől. Az új alkotmány tán az utóbbiaknak is ad reményt…

(Nem alkotmánymódosítás, de szaktanács: ha rákattint, a PDF-re eredetiben olvashatja a tetsző, vagy nem tetsző módosító indítványt. A zárójelben lévő vastag betűvel szedet részeket kívánta a képviselő elhagyni, az aláhúzott sorok pedig az új gondolatait, javaslatait fémjelzik – így néz ki írásban restaurálva egy parlamenti módosítás.)

KDNP

Zöld utat kapott az az indítvány, amely a gyermekek védelme érdekében szükséges tartotta alaptörvénybe emelni, hogy a tanítás szabadsága csak a tudásukat és fejlődésüket segítő oktatásra terjed ki. „Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és – a közoktatási törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát.” – (PDF). Az Országgyűlés magabiztosan, 264 igen, 2 nem 38 tartózkodás mellett elfogadta.

Fidesz–KDNP

A legterjedelmesebb módosító javaslat, 63 pontja nyelvtani és kodifikációs pontosításokat, valamint a javaslaton belüli összhang megteremtését szorgalmazta. Mindjárt bevezetőben átkereszteli az alkotmányt: „Magyarország Alaptörvénye.” címre. Kimondja például: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni… Tilos az emberi faj nemesítését célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedek másolása… A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését önálló államigazgatási szerv ellenőrzi…. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti… Az országgyűlési képviselőnek a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz… A kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat … A kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.” – (PDF).

+

A javaslat a „Nemzeti hitvallást” módosítja, pontosítja. „1.Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. 2. A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. 3. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a velünk élő nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. 4. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.” – (PDF).

+

Pontosítás: „A közhatalom forrása a nép.” – (PDF).

+

Pontosító és bővítő az a módosító indítvány: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a szülőföldön való boldogulásukat, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” – (PDF).

+

A módosító javaslat a zászló meghatározásának egyértelművé tételére és színei jelentésének rögzítésére irányul. „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma.” – (PDF).

+

A módosítás megerősíti: „1. Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet és a velünk élő nemzetiségek nyelvét. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét.” – (PDF).

+

Pontosítás: „A miniszterelnöknek a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.” – (PDF).

+

A módosító javaslat pontosítja a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó, szavazategyenlőség esetén alkalmazandó rendelkezést. „Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.  Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.” – (PDF).

+

A módosító javaslat alaptörvényi szinten határozza meg, hogy a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés Választja. A módosító javaslat a legfőbb ügyész kiemelt helyzetét is rögzíti, továbbá az ügyészségre vonatkozó rendelkezéseket is pontosítja. – (PDF).

+

Pontosítás: „Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.” – (PDF).

+

A módosító javaslat lehetőséget ad arra, hogy ha a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt az Országgyűlés az eljárási szabályok megszegésével fogadja el, akkor lehetőség legyen az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára. „Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.” – (PDF).

+

A módosító javaslat korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési és adókérdésekben, mindaddig, míg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát. „…Amíg az államadósság mértéke a meghatározott értéket meghaladja, az Alkotmánybíróság hatáskörében a  központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről az illetékekről és járulékokról a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.” – (PDF).

+

Egy másik módosító javaslat ugyanakkor az ügyteherre tekintettel megemeli az Alkotmánybíróság létszámát. „Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.” – (PDF).

+

A módosítás bejelenti: „Magyarország hivatalos pénzneme a forint.” – (PDF).

Ez olyan magától értetődő, mint hogy Magyarország fővárosa Budapest. Ennek a passzusnak majd az euró bevezetésekor lesz jelentősége, megváltoztatásához ugyanis kétharmados egységre lesz szükség a majdani parlamentben – valamikor a következő évtized elején.

+

A módosító javaslat a megye hatályos elnevezésének fenntartására mellett tört pálcát: indítványt. „Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.” – (PDF).

+

A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet lát el, ezért jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy amennyiben egy önkormányzati rendelet jogszabálysértő, akkor ezt akár egy későbbi időpontban is orvosolni lehessen, ezért a módosító javaslat megszünteti az időbeli korlátozást. A határozatok megtámadásának lehetősége a törvényességi felügyelet része.  „A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.” – (PDF).

+

A módosító javaslat egyértelművé tette, hogy a túlzott mértékű helyi önkormányzati kötelezettségvállalás korlátjaként az Országgyűlés tartalmi kötöttségeket is megállapíthat törvényben, illetve azt a kormány hozzájárulásához kötheti. – (PDF).

+

Egy másik módosító javaslat szerint az Alaptörvény nem dönti el, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatát milyen szintű bíróság végzi, ennek meghatározása törvényi szintre tartozik. – (PDF).

+

A módosító javaslat egyrészt kibővíti az absztrakt normakontroll kezdeményezésére jogosultak körét az alapvetőjogok biztosával, másrészt pontosításokat tartalmaz. – (PDF).

+

A módosító javaslat a forgalmi típusú adók alaptörvényi alapjának meghatározására irányul. „Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” – (PDF).

+

A közigazgatási hatósági eljárásban indokolt egyes esetekben lehetőséget adni a határozat indokolásának elhagyására annak érdekében, hogy az ügyfél ügyében a döntés minél hamarabb megszülessen. Ennek biztosítására a módosító javaslat szerint törvény meghatározza azokat a feltételeket, amikor ettől az elvtől el lehet térni. „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” – (PDF).

+

A módosító javaslat az állami intézkedések elengedhetetlen céljaként emeli az alaptörvénybe: „Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” – (PDF).

+

A módosító javaslat pontosítja a tudomány és művészet szabadságára vonatkozó, valamint a tudományos igazságra, illetve annak értékelésére vonatkozó rendelkezéseket. Megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás és tanítás tartalmát és módszereit, önállóságot élveznek, ám szervezeti rendjükre és a gazdálkodásukra törvényi szabályok rájuk is vonatkoznak. – (PDF).

+

Félreérthetetlen módosítás: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” – (PDF).

+

Határozottan fogalmaz az az indítvány is, amely szerint az egészséges környezethez való alapjog érvényesítése érdekében az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van. Megjelenik benne továbbá a „szennyező fizet” elve is. – (PDF).

+

Fontos pontosítás: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.” – (PDF).

+

Félreérthetetlen módosítás: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.” – (PDF).

+

Célként fogalmazódott: „Magyarországa munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” – (PDF).

+

A módosítás egyértelművé teszi: „Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.” – (PDF).

+

A módosító javaslat egyrészt a sajtószabadság megfogalmazását pontosítja, másrészt egyértelművé teszi, hogy a hírközlési piacra vonatkozóan kizárólag a felügyeletet ellátó szervre vonatkozó szabályok tartoznak sarkalatos törvényre. „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” – (PDF).

+

A módosító javaslat kizárja, hogy a megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről országos népszavazást lehessen tartani. Nem lehet országos népszavazást tartani: „hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint a megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról.” – (PDF).

+

Pontosítás: „A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint a különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” – (PDF).

+

A módosító javaslat annak biztosítását garantálja, hogy a katonai szolgálat fegyver nélküli szolgálat teljesítését is jelentheti. – (PDF).

+

A módosító javaslat előírja, hogy az Alaptörvény módosításait milyen módon kell, s lehet a jövőben végrehajtani. „1. Új Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. 2. Új Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges. 3. Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását annak kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. 4. Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.” – (PDF).

+

Megtisztelő módosítás: „Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.” Mellőzve a hiúságot, száműzetésre ítélték az eredeti javaslatból azt a kitételt, mely szerint címek, rangok, párt és egyéb megjelölések kíséretében az Alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét. – (PDF).

Bartha Szabó József

(Nemzeti InternetFigyelő)

JOBBOLDALI GONDOLAT