Úgy látja, Magyarországon „az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul”. A képviselő a bizottságnak A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásáhozfűzött írásos nyilatkozatában megállapította: sok civil szervezet és néhány kormány is bírálta Magyarországot a demokrácia és az emberi jogok állapotával kapcsolatban, amit a magyar kormány és támogatói határozottan visszautasítottak.

„Miután mindkét oldal anyagait tanulmányoztam, azt kell mondanom, hogy az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaznak” – hangoztatta a politikus állásfoglalásában, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A képviselő emlékeztetett rá, kevesebb mint egy hónappal ezelőtt ő elnökölt az Antiszemitizmus: növekvő fenyegetés minden hit számára című külügyi albizottsági meghallgatáson. Az eseményen meghallgatták az Orbán-kormány volt miniszterét, Fellegi Tamást is. Smith azt írta, Fellegi beszámolója nagy benyomást tett rá, csakúgy mint az a hosszú lista, amely azokat a jelentős intézkedéseket sorolja fel, amelyeket az Orbán-kormány a magyar társadalomban jelentkező antiszemitizmus leküzdése érdekében tett.

„Fellegi őszintén elismerte, hogy az antiszemitizmus súlyos társadalmi probléma Magyarországon. Szerencsére az Orbán-kormány világosan felfelé ívelő röppályán áll ebben az ügyben és minden jelét megadja annak, hogy továbbra is a megoldás, mintsem a probléma része lesz” – írta az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.

„Biztos vagyok benne, hogy különösen azon kitartó kísérletek ellen veszi fel a harcot, amelyek megpróbálják rehabilitálni a holokauszt elkövetőit, valamint a 30-as, 40-es évek és a jelenkor elvetemült antiszemitáit” – írta Christopher Smith.

A politikus kitért rá: az amerikai kormány, amikor az Orbán-kormányt bírálta az új alkotmány elfogadása miatt, egy dokumentumban azt állította, hogy „alapvető” kérdésekben átfogó társadalmi konszenzusra van szükség, mintsem csak a kormánykoalíció nézeteinek tükrözésére, és „a társadalom különböző szektoraival való komoly konzultáció hiánya nem jelentette a demokrácia szellemének tiszteletét”.

Smith kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Obama-kormánynak van-e erkölcsi alapja az ilyen bírálatok megfogalmazásához. Mint fogalmazott, „bárki, a tisztában van az Obamacare (egészségügyi) törvény elfogadásával, az megkérdőjelezheti, hogy vajon a kormány ideális helyzetben van-e ahhoz, hogy ilyen üzenetet küldjön”. Hozzáfűzte, hogy az ilyen üzeneteket mégis meg kell fogalmazni – „nem szabad meghátrálnunk a saját kormányunk vagy bármely más kormány kudarca által gerjesztett cinizmus előtt”.

„De sokkal szerényebbeknek kell lennünk (innen Amerikából is)– különösen ha egy olyan országgal van dolgunk, mint Magyarország, ahol az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul, ahol egy demokratikus párt, amely példátlan szupertöbbségét és felhatalmazását szabad és igazságos választások útján nyerte el, demokratikus alkotmányt fogadott el és nyitottnak mutatkozik az iránt, hogy másokkal együttműködjön az új törvényeiben mutatkozó hibák kiigazításában és javításában” – hangzott Smith képviselő nyilatkozata.

„Ez egy egyenlők között folytatott párbeszéd és mi sokat tanulhatunk Magyarországtól. Különösen az államadósság alkotmányos korlátozására és arra a rendelkezésre gondolok, amely megvédelmezi a méhen belüli életet” – írta a Helsinki Bizottság társelnöke.

Christopher Smith gratulált a magyar kormánynak, amiért az új alkotmány olyan dicséretes, az emberi jogokat előmozdító elemeket tartalmaz, mint amilyen az emberkereskedelem és a reproduktív klónozás tilalma, valamint az élet kultúrájának támogatása.

Szabad Hirek