2010. július 30. Közélet

Ízlések és pofonok… Nekem ez a dal a legkedvesebb Szörényi életművéből.

Eljön majd a nap, hogy vígan élhetünk, a széles pusztaság otthont ad nekünk…

A sukorói ügy üzenete nem kevesebb, mint hogy az elmúlt években a haza – nem volt a miénk. Ha egy kormánnyal kapcsolatban olyasmik kerülnek szóba, mint amiket a sukorói telekcsere kapcsán hallunk, akkor azt kell mondanunk, hogy az adott országban nem kormány működik, hanem gyarmati uralom és helytartótanács.

Ahol egy „sukorói ügynek” van pártoló sajtója, ott valami igen súlyos szellemi baj tombol. Ahol a közvagyon kezelésével felhatalmazott emberek ilyen elképesztő otromba herdálásra képesek, és találni olyant, aki védi meg támogatja őket, ott végzetesen megromlott valami.

„A kormány természetesen foglalkozott sukorói témával, mint minden kiemelt beruházással” – ezt mondta védekezésül Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Hajdani „tettestársa”, Bajnai miniszter szorgosan szervezte a bulit, most pedig arra hivatkozik, hogy ő kezdte (miniszterelnökként) a kivizsgálását.

Ez nem ország, ez tébolyda.

Ha ugyanis ez ország volna, Bajnai Gordon pedig ép értelmű ember, akkor ez mind nem fordulhatott volna elő. De mivel Bajnai ép értelmű ember, akkor az a képtelenség, hogyha ezek nem kerülnek bíróság elé.

Gyurcsány Ferenc védekezése is figyelemreméltó. Ő nem indokol, hanem vádaskodik. Azzal operál, hogy ő majd igenis bebizonyítja az igazát, és torz, erőszakos, megfélemlítésre játszó világnak nevezi a Fidesz-érát.

Ez a reakció rutinszerű Gyurcsánytól, de tegyük rögtön hozzá, egészen Arisztotelészig visszanyúló retorikai eszköz. A védőbeszédnek ez a típusa nem a vád tárgyával, hanem a vádló személyével foglalkozik, a vádlót akarja hitelteleníteni a bíróság (azaz a népgyűlés) előtt.

Gyurcsány Ferenc most már soha nem fogja tudni lemosni magáról a Nomentana-ügyet, amelyben ország-világ előtt bebizonyosodott, hogy csupán az elévülés miatt maradt el a gyakorlat szerint több mint kétévnyi börtönnel sújtandó permanens törvényszegés.

Bajnai Gordon a Sukoró-ügyben pedig már önmagát „vádolta meg” azzal, hogy kivizsgálást kezdeményezett egy olyan ügyben, amelyik a tudtával folyt, hónapokon keresztül.

Gyurcsány Ferenc nagyon okos ember. Például ezt mondja: „Ha megvádolnak, önként mondok le mentelmi jogomról, hogy vádlóim, a politikai méregkeverők szemébe nézhessek.”

Ő is pontosan tudja, hogy a mentelmi jogról nem lehet lemondani, ilyen jogi út nincsen. Ezt köti egybe azzal a szintén rutinszerű retorikájával, hogy a saját hibáit az ellenfélre is rákeni, a „te sem vagy jobb” szintén arisztotelészi retorikai eszközének ismeretében.

Ebből az egészből egyféleképpen lehet kikeveredni. Ha az erkölcsi világrend helyrebillenne Magyarországon. Akkor fog a széles pusztaság otthont adni nekünk.

(gondola.hu alapján JOBBIK GONDOLAT)