Elképesztő eladósodás – A kormány félrekezelte a válságot
2010. január 18. Közélet

Társadalmi, szociális és bizalmi válsággal is szembe kell nézni az új évtizedben Magyarországon, amelyből kiutat az Ecostat szerint a gazdaság magas anyag- és energiaigényének csökkentésén alapuló stratégia jelenthet. Az Ecostat vasárnapi jelentése bizonyítja: a kormány félrekezelte a válságot – reagált a hírre a Fidesz.

A kutatóintézet Mikroszkóp című kiadványában kifejti: a növekvő eladósodottság megnehezíti a kedvezőtlen hatások mérséklését. A fejlettebb országok anticiklikus költségvetési gyakorlatának alkalmazására a költségvetési kiigazítás kényszere miatt nincs lehetőség. Így a többszörösen is hátrányos helyzetben levő magyar gazdaságra egyedi terápiát kell kidolgozni az Ecostat szerint. A kutatók hozzáteszik: többlet pénzügyi forrás hiányában ehhez a magyar gazdaság történelmileg öröklött lemaradásából kellene erényt kovácsolni: rövid idő alatt, és viszonylag kis ráfordítással csökkenteni kellene a gazdaság magas anyag- és energiaigényességét. Az elért megtakarítások révén pedig fokozatosan javítható a foglalkoztatás színvonala, és stagnáló, vagy akár csökkenő értékesítési volumen mellett is új növekedési pályára lehetne állítani a gazdaságot. Az így megalapozott növekedést azután a kutatás-fejlesztés oldaláról megnyíló lendület erősíthetné – vélik. (Mint tudjuk a legutóbbi felvett (Gyurcsány-Bajnai kormány) magas kamatú hitelt a külföldi tulajdonosok magán számláját emelték. Fizetni azonban nekünk kell. A foglalkoztatás növelésére nem jutott belőle.szerk)

Intenzív közreműködés

A megújítható növekedés stratégiájának a kidolgozása széles körű társadalmi összefogással és a különféle szakmai szervezetek intenzív közreműködésével végezhető el – mutatnak rá. Az így született alternatívák birtokában kell összeállítani egy, a lehetőségekkel összhangban lévő nemzeti anyag- és energiatakarékossági programot, amelyen belül előnyben kell részesíteni a lehető leggyorsabban megtérülő változatokat. Az anyag- és energiatakarékossági programok az EU kiemelten támogatott programjának is részét képezhetnék – hívják fel a figyelmet. Így a ráfordítások mérséklése révén 2-3 év alatt akár az éves bruttó hazai termék 4 százalékát is elérő jövedelemtöbbletre lehetne szert tenni, stagnáló, vagy kissé csökkenő értékesítési volumenek mellett is. A foglalkoztatás növelése nagy szervezési munkát, javuló képzési színvonalat és jelentős erőforrástöbbletet igényel. Olyan speciális helyzetekre megoldást kínáló módszereket kell kidolgozni, amelyek a piaci hatások figyelembevételén túl, megfelelő állami (társadalmi) támogatással és speciális (nonprofit intézményi gazdálkodási) szabályok alkalmazásával elősegítik a különféle társadalmi csoportok foglalkoztatásának fokozatos javítását.

Évtizedes építőmunkára lenne szükség

A stratégia fokozatos megvalósításához legalább egy évtizedes építőmunkára lehet szükség úgy, hogy közben az egyensúly társadalmi áldozatok árán elért eredményeit sem szabad veszélyeztetni. Ehhez szigorúan meg kell őrizni az utóbbi 2-3 év stabilizációs programjainak legfőbb eredményeit, köztük a magyar gazdaság fokról fokra visszaszerzett nemzetközi hitelképességét és a forint stabilitását is – hangsúlyozzák. Ilyen felfogásban a megújuló növekedés Ecostat által kidolgozott koncepciója több és kisebb-nagyobb időbeli csúszással elindított, egymásra épülő, átfedéseket is tartalmazó nemzeti stratégiává érlelhető.

A program megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy amikorra beindul a világpiaci élénkülés, a magyar gazdaság már lendületben legyen, és fenntartható, bővülő pályán növekedjen. A hatásvizsgálatokra alapozott stratégiával és megvalósítási programmal a magyar gazdaság még akkor is ráállhat a legjobb eredményekkel kecsegtető növekedési pályára, ha ennek során számos strukturális feszültséget kell felszámolnia. A gazdaság ismételt lendületbe hozásához a rendszerváltozás nyertesei részéről az eddigieknél nagyobb empátiára és a veszteseket segítő anyagi áldozatot is felvállaló szolidaritásra, türelemre lesz szükség – hívják fel a figyelmet. A közelmúlt gazdasági, társadalmi és politikai eseményeit látva egyértelmű, hogy a nagy léptékű történelmi feladat megvalósításához nem csupán gazdaságfejlesztési programokra, hanem közmegegyezéssel létrehozott társadalmi szerződésekre és döntésekre lesz szükség az Ecostat szerint.

Beismerő vallomás az Ecostat jelentése

Beismerő vallomásnak tekinthető az MSZP-kormány által felügyelt Ecostat vasárnapi jelentése, mely szerint szociális és bizalmi válság lesz Magyarországon a következő években – reagált a hírre Cser-Palkovics András. A Fidesz helyettes szóvivője szerint szemben a kormánypárti kutatókkal, a Fidesz már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a szociális válságra és az ezzel kapcsolatos bizalmi válságra, akkor a Gyurcsány-kormány és a szocialisták hazugsággal vádolták a Fideszt. Mára beismerték ők is – tette hozzá. A probléma az, hogy az MSZP-kormány a legjobb esetben is csak a baj felismeréséig jut el – írja közleményében Cser-Palkovics.

Mint kiemelte: az Ecostat vasárnapi jelentése bizonyítja: a kormány félrekezelte a válságot. A munkanélküliség évtizedes csúcsokat dönt, 150 ezren vesztették el munkájukat az elmúlt egy évben, 600 ezer fölött az állástalanok száma, és ezek csak a hivatalos adatok – tette hozzá. Az Ecostat a megoldás keresésekor is a Fidesztől kölcsönöz: a foglalkoztatás javítását állami segítséggel, egy évtizedes építőmunkával képzeli el, ami pontosan megfelel a Fidesz hosszú ideje hangoztatott programjának, ami 10 év alatt 1 millió új munkahely létrehozását teszi lehetővé – szögezte le. 

(Törvényes felelőség vonás nélkül nem fejlődhet országunk.szerk.)

( OS alapján szerk.)