2009. 10. Közélet

Az emberi jogok tisztelete és védelme egyik abszolút mércéje a demokráciáknak. Az Európai Unió kezdetektől hirdeti, hogy egész szervezete a demokrácia tiszteletben tartásán alapul. Mégis ezer és ezer támadás éri (megalapozott és megalapozatlan egyaránt), hogy működése nem demokratikus, döntéshozatala zárt ajtók mögötti alkukra épül, tagállamai hatásköreit önkényesen megnyirbálja. Ugyanakkor lapít a saját határain belüli emberjogi sérelmekről, s "mosom kezeim" felkiáltással utalja azokat nemzeti fórumokra. A Lisszaboni szerződéssel új korszak kezdődhet.

3) Az Unió értékeinek megsértése szankciókat von maga után

A 7. cikk az Unió értékeinek- tehát az emberi jogok tiszteletben tartásának is - megsértésével foglalkozik, garantálva az Alapjogi Charta érvényesülését. Ennek értelmében az Uniónak lehetősége van fellépni olyan tagállammal szemben, mely a 6. cikkben foglaltakat megsérti vagy súlyosan veszélyezteti. Ilyen esetben a Tanács az illető tagállam meghallgatása után négyötödös többséggel először is megállapíthatja, hogy egyértelmű veszélye van annak, hogy kérdéses tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit, majd egyhangúlag azt is megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti azokat. Ezek után a Tanács minősített többséggel hozott döntés eredményeképpen felfüggesztheti a tagállamnak a Tanácsban megilletett szavazati jogát, miközben a Szerződésekben vállalt kötelezettségek továbbra is érvényben vannak.  

4) A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége - mint egységes uniós politika

A határok ellenőrzésével, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikák Uniós hatáskörbe kerülnek. A rasszizmus és idegengyűlölet leküzdése egyik legfontosabb célkitűzése az Uniónak. Az egykor Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont ma már az Alapjogi Ügynökség néven ismerjük. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi ügyekben való egyre szorosabb együttműködés tekintetében különösen fontos, hogy az Alapjogi Charta hangsúlyt fektet az igazságos jogorvoslathoz, az ártatlanság vélelméhez való jogokra, valamint arra, hogy ugyanazon cselekményért senki sem büntethető többször

5.) A megkülönböztetés tilalma és az uniós polgárság

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés második része kapta ezt a címet. Értelmezése szerint a megkülönböztetés tilalma minden személyre, aki az Unió területén tartózkodik érvényes a diszkrimináció tilalma. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma vonatkozik a nyilvánvaló megkülönböztetésre és a rejtett megkülönböztetésre egyaránt. Diszkriminációnak minősül, ha hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, illetve különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak ez objektív okkal nem igazolható. (Sermide ügy 106/83)

A Lisszaboni szerződés a megkülönböztetés leküzdésére irányuló törekvések tekintetében is megerősíti a Parlament szerepét, hiszen nemcsak konzultációs joga van ezek után az intézkedések tekintetében, hanem egyetértése szükséges hozzá.  Ezek a cikkek a szerződésben jogalkotási hatásköri szabályként, szerepelnek, melyek alapján hozza meg a Tanács másodlagos közösségi jogba illeszthetően a közvetlen hatállyal bíró rendeleteit. Diszkriminációs ok a 19. cikk szerint a nemen, fogyatékosságon, koron, faji, etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, szexuális irányultságon alapul megkülönböztetés. Kisebbségvédelmi szempontból fontos, hogy az etnikai alapon történő megkülönböztetést a joggyakorlat szerint meg kell különböztetni az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől, mivel az  az egy országon belüli saját állampolgárok közötti különbségtételre vonatkozik.  

Az uniós polgárság viszonylatában a Lisszaboni szerződés bevezeti a polgári kezdeményezés jogalapját, melynek értelmében egymillió, több tagállamból származó polgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – javaslatot terjesszen elő.

6) A szubszidiaritás alapelvének megerősítése

A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. A Lisszaboni szerződés konkrétan nevesíti, hogy a szubszidiaritás elve nem csak a tagállamok központi szintjeit, de regionális, helyi szintjeit is érinti - mely tény, főleg az egy tömbben élő kisebbségek szempontjából fontos.  

7) Szolidaritás a tagállamok között

A tagállamok közötti szolidaritás előmozdítása az Unió céljai között kerül megfogalmazásra. E szellemében a Lisszaboni szerződés bevezeti a szolidaritási klauzúlát. Ennek értelmében, ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel.

8) Ki lehet tagja az Európai Uniónak? - Szerződésbe foglalt megerősített feltételek

Változott és erősödött a korábbi 49. cikk is, mely az Unióhoz való csatlakozás feltételeit szabályozza. A régi 49. cikk csak a korábbi 6. cikkben előírt értékek (szabadság, demokrácia, emberi jogok és alapvető szabadságjogok tisztelete és a jogállamiság) tiszteletét írta elő azon európai államoknak, melyek uniós tagállamiságra pályáznak. A reformszerződés a 2. cikkben felsorolt értékek tiszteletén túl, az értékek érvényesítése melletti elkötelezettséget is feltételül szabja.  A csatlakozás feltételrendszere innentől tehát a kisebbségi jogok tekintetében nem csak egy politikai nyilatkozaton alapulnak, melynek távolról sincs akkora súlya, mint egy kötelező jogi forrásnak. A kisebbségi jogok tisztelete, valamint a többi "új" érték szerződésbe foglaltatása nagy lépés s jó hivatkozási alap lehet a későbbiekben a kettős normák fennállása elleni küzdelemben.

9) Alapvető Emberi Jogok Ügynöksége teljes üzemmódban

A bécsi székhelyű emberjogi ügynökség figyelemmel kíséri, vizsgálja az alapvető jogok helyzetét és megvalósulását az unió tagállamaiban. Ezen kívül az emberi jogokra vonatkozólag széleskörű figyelemfelkeltő tevékenységet is folytat. Bár egyéni ügyekben, valamint a 7. cikkely szerinti szankciós mechanizmusokban nem léphet fel, feladata, hogy információval, szakértői tanács biztosításával segítse az alapvető jogok és szabadságok megvalósulását az Unióban, a tagállamokban az uniós jog végrehajtása során. A Tanács 168/2007 EK rendeletének 10. cikke szerint: "Mivel az Ügynökség a rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjára építve jön létre, az Ügynökség munkájának továbbra is ki kell terjednie a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségeire, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, továbbá a nemek közötti egyenlőségre, amelyek az alapvető jogok védelmének lényeges elemei."
A Lisszaboni szerződés az Alapjogi Ügynökség státuszát is megerősíti az Unióban. Magyar szempontból külön figyelmet érdemel, hogy már az alapításáról szóló rendeletbe bekerült a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme, mely most a Lisszaboni szerződés konkrét kisebbségvédelmi referenciáját figyelembe véve, valódi jogalapot is kaphat.  Az ügynökség működési terve alapján a következő évben készíti el a tagállamokban az etnikai alapú diszkriminációval foglalkozó tanulmányt.

10.) Az Európai Unió Bíróságának szerepe

A luxemburgi bíróság biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. Már korábban is hozott emberjogi szempontból rendkívül fontos ítéleteket. Joggyakorlatában ilyen ügyekben támaszkodik a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság jogértelmezésére. Lisszaboni szerződés következtében

11.) A Régiók Bizottságának megnövekedett szerepe - lehetőség a kisebbségeknek

A Régiók Bizottsága tanácsadói jogkörrel bíró szervezet, mely a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. Különösen fontos szerepe van tehát a szubszidiaritás elvére alapulva abban, hogy azok a régiók, helyi testületek, melyek területükön élő nemzeti kisebbségket vagy akár autonómiákat képviselnek, eredményesen hallathassák hangjukat. A Lisszaboni szerződés következményeképp képviselőit immár itt is 5 évre nevezik ki.

A szubszidiaritás fogalma a latin subsidum szóból ered, amelynek jelentése: „tartalék”, átvitt értelemben „segítség”, „támogatás”, „pénzbeli segély".

• Régiesen: Olyan segítségről van szó, mely elősegíti a magánszemélyek kezdeményezőképességét a magasabb társadalmi szinten lévő szervezetekkel szemben, ill. annak segítségét az adott közjó eléréséhez.
• A politikában, szociológiában: Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani (Például: EU környezetvédelmi alapelvek).
• A büntetőjogban:
  • A szubszidiaritás elve szűkebb értelmezése magában foglalja azt is, hogy a büntetőjogi eszközökön belül is először az enyhébb eszközök alkalmazására kerüljön sor.
  • A szubszidiárius bűncselekmény funkciója az, hogy kisegítő, kiegészítő szerepet játsszon azokban a tényállásokban, ahol más törvényi tényállást nem sikerül megállapítani, de a tettes magatartása jogellenes és büntetőjogilag büntetendő volt.

(mkdsz.hu alapján szerk.)