Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A
közeljövőben távozó ENSZ-Közgyűlés-elnök, Miguel d’Escoto Brockmann,
kezdeményezései a Nyugat arrogáns ellenállása ellenére sok tekintetben
komoly változást hoztak a sokak által már impotensnek vélt
világszervezet életében, azaz visszatérést az eredeti célokhoz. Kérdés,
hogy növekvő nyomás alulról képes-e még a szervezetet a pénzhatalom
csicskásából az emberiség jótevőjévé tenni. (szerk.)
Néhány nappal az Egyesült Nemzetek 64.
közgyűlésének szeptember 14-ei megnyitása előtt tartotta a 63.
közgyűlés elnöke, Miguel d’Escoto Brockmann, búcsúbeszédét. A távozó
elnök kiemelte, hogy és mint sikerült az Egyesült Nemzetek
Közgyűlésének – azaz az államok és népek nagy többségének különböző
kezdeményezések, s különösen „A világ pénzügyi és gazdasági válságáról”
tartott konferencia által, amelyet ez év június 24. és 30. között
rendeztek meg – visszaadni az őt megillető rang és megbecsülés egy
részét.
A brit miniszterelnök néhány nappal korábban javasolta, hogy a G20-as
államokból egyfajta világkormányt kellene alakítani. (Spiegel Online
szeptember 22.) A Közgyűlés elnöke a következő ellenvetést tette: „A
G8-ak és a G20-ak a jövőben is jelentős kisebbségek maradnak. Ez
lényegében annak a ténynek köszönhető, hogy gazdagságuk és hatalmuk
észrevehetően nagyobb, mint képességük helyesen cselekedni. Nem kellene
és nem szabad elfelejtenünk, hogy elsősorban saját rendkívül súlyos
hibáik és az általuk vezetett Bretton-Woods-intézmények hibái miatt
került a világ abba a helyzetbe, ami még a történelem legszörnyűbb
válsága lehet.”
A svájci Szövetségi Elnök, Hans-Rudolf Merz, is találó szavakkal
jellemezte a G20-akat a közgyűlés előtt tartott beszédében: „A G-20
globális problémák megvitatásának a színhelyévé vált. Ez a fejlemény
nem mehet más államok vagy szervezetek, mint az ENSZ kárára. A G20-nak
nincs se legitimitása se átlátható struktúrája ahhoz, hogy szankciókról
döntsön. Magának a G20-nak a tagjait sem ugyanazzal a mércével mérik.
Svájc ugyanakkora kormányrudat kíván és jobb konzultációt azokkal, akik
nem tagjai a G20-nak.”
Vezető politikusok az USA kormány-közeli berkeiből azonban még mindig
úgy viselkednek, mintha ők lehetnének a hangadók. Majdnem olyan
benyomást tesznek, mint a nemzetiszocialista Németország a sztálingrádi
csata után, 1942/43 telén. Minden tárgyilagos megfigyelő tudta, hogy
ezzel a szörnyű vereséggel a háború elveszett. De Joseph Goebbels
birodalmi propagandaminiszternek 1943. februárjában nem jutott semmi
más az eszébe, mint a totális háború követelése. Talán nem tudják a
nyugati nagyhatalmak vezető politikusai, hogy az elmúlt húsz évben
világszerte elvesztették minden hitelüket? Hogy politikájuk szánalmasan
csődöt mondott – több milliárd ember kárára? Hogy nem lehet többé az
imperialista hatalomgyarapítást (azaz kamatkapitalizmust) folytatni? Hogy még az Obama vagy
Brezinski féle rafinált stratégiák és ámítások ideje is lejárt?
Irán elnöke is beszélt az ENSZ közgyűlése előtt. A nyugati médiában
azóta is dúl az éles vita róla, ahelyett, hogy valódi tartalmáról
elgondolkodnának. Mint például arról, hogy „Az a korszak, amelyben az
érzéketlen kapitalista gondolkodásmód, egy bizonyos csoport ízlése és
érdekei uralták a világot, és az a kor, amelyben a globalizáció nevében
a világhegemóniát növelték, valamint az impériumalapítások korának
vége. Vége azoknak az időknek, amikor megalázhatták a nemzeteket és a
kettős vagy akár még többszörös mércét alkalmazhattak.”
A Közgyűlés elnöke néhány nappal korábban állapította meg: „Azt hiszem,
közel jár az igazsághoz, ha kijelentem, hogy az egész világ tudja, hogy
a leghatalmasabb és legbefolyásosabb tagállamaink közül néhány
egyáltalán nem hisz a nemzetközi jog érvényességében, hanem sokkal
inkább azt gondolja, hogy a jogi normák követése, amelyeket a Charta
aláírásával, mint kötelezőt elfogadtunk, az olyasmi, ami csak a gyenge
államok számára érvényes.
Némely tagállam úgy véli, hogy a dzsungel törvényei szerint
cselekedhetnek és a legerősebbek jogát képviselik, azt hogy teljesen
büntetlenül azt tegyenek, amit csak akarnak, és senkinek ne tartozzanak
felelősséggel. Azt hiszik, elvethetik a multilateralizmust és élhetnek
az unilateralizmus előnyeivel, miközben a Biztonsági Tanácsban
elfoglalt privilegizált székükből szemtelenül arrogánsan arról
prédikálnak, hogy minden tagállamnak be kell tartani a Charta-ból
származó kötelességeit, vagy ha ezt nem teszik, megbüntetik őket.
Minden tagállam korlátlan egyenlősége és a háborúk megakadályozásának a
kötelessége mellékes dolgok számukra, amiket nem kell komolyan venni.”
Kevéssel előbb azt mondta: „Azon az úton vagyunk, amelyre 64 évvel
ezelőtt San Francisco-ban léptünk, egy kritikus ponton. Az akkor
teremtett intézmények, mint minden intézmény egy természetes, lassú és
elkerülhetetlen elhasználódási folyamaton mentek keresztül. Ebből
kifolyólag a jelenlegi válság nemcsak a nemzetközi gazdaságirányítást,
hanem a politikát is érinti.
Elterjedt az a nézet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem képes a
nemzetközi béke és biztonság kritikus problémáit kezelni, és hogy ezért
mélyreható reformok szükségesek, hogy legyőzzük a szaporodó
akadályokat, amelyek a megszorító módszerek és korlátozott döntések
miatt keletkeznek.
Csak egy erős Közgyűlés, amely erélyesen végzi tanácsadó és politikai
feladatait és döntéseket hoz, lesz képes a multilateralizmust
támogatni, mint az államközi kapcsolatok legjobb lehetőségét. A
Közgyűlés most megmutatta újjáéledésének egy fontos arcát, hogy képes
fontos gazdasági problémákkal foglalkozni, miután ezt majdnem három
évtizedig nem tette. Ez azt mutatja, hogy az ENSZ újjáélesztése inkább
politikai, mint technikai probléma.”
A Közgyűlés távozó elnöke a következő szavakkal fejezte be: „Mindez és
még sok más épp olyan súlyos visszásság sokakat arról győzött meg, hogy
az Egyesült Nemzeteket meg kell reformálni. De ebben az évben mint a
63. Közgyűlés elnöke arra a következtetésre jutottam, hogy intézményünk
reformjának az idejét már elmulasztottuk. Most újra kell
meghatároznunk, mégpedig sürgősen – ad majorem Dei gloriam, azaz a
világ és az emberiség javára.”
Az emberiség kettészakadása nem természeti törvény. Mindenki számára
áldásos lenne, és nagy megnyugvást hozna, ha minden kormány arra
törekedne, hogy az emberi jogokat tisztelje és támogassa. A népek sokat
tehetnek érte, hogy kormányaink így cselekedjenek. (Ezért kell felszámolni a liberalizmus terrolját az országunkban.)
(Megjelent: Zeit-Fragen 2009. szeptember 28-i számában, Magyar Figyelő alapján szerk.)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Izrael folytatja a rasszista politikáját
Az Amerikát uraló cionista lobbi nem egyezkedik a németekkel
Két millió amerikai fogja veszíteni munkanélküli ellátást