2012. szeptember 28. Közélet

A sok elszámoltatási kudarc között sikersztorinak ígérkezik a Dataplex-ügy. A lapunk által öt éve leleplezett visszaélés-sorozatot mindenben igazolja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal friss anyaga - derül ki a ma utcára került Heti Válaszból.

A nyár a Fidesz által beígért elszámoltatás zsákutcás jellegét igazolta. Az előző ciklus politikusai egymás után kaptak „menlevelet" a bíróságoktól, és a sukorói óriáskaszinó-beruházást erőltető Gyurcsány Ferencből sem lett vádlott. Ezek után aligha robbanhatott bombaként a Magyar Nemzet hétfői híre, mely szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Dataplex szerverszálló 2005-ös adásvétele miatt.

Az efféle, ismeretlen tettes elleni beadványok általában biztonsági megoldást jelentenek (az esetleg hamisnak bizonyuló vád nem tud visszahullani a feljelentőre), ám mivel mégiscsak a tartalom a lényeg, górcső alá vettük a Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett dokumentumot. Annál is inkább, mert 2007-ben lapunk fejtette meg a Dataplex-titkot, azaz hogy miként kereshetett három ciprusi offshore cég három hónap alatt hárommilliárd forintot egy csarnok adásvételén (állami segédlettel). Az ügylet mögött a volt SZDSZ-es gazdasági és közlekedési minisztert, Kóka Jánost és - mások mellett - a későbbi kormányfő Bajnai Gordont szimatoltuk.

A mai Heti Válaszban sorra vesszük, hogy mire alapoztuk állításainkat 2007-ben, azóta mennyiben igazolt bennünket az „élet", illetve mit tudott bizonyítani a Kehi. (A Legfőbb Ügyészség egyébként kedden közölte: a Kehi dokumentumait csatolják egy már korábban megindított Dataplex-nyomozáshoz.)

Kóka 2004 végén lett gazdasági miniszter, és kisvártatva a Dataplex korábbi ügyvezetőjét, Felsmann Balázst nevezte ki a tárca vagyongazdálkodási főosztályvezetőjévé. A GKM felügyelete alatt működő MÁV Informatika Kft. vezérigazgatói székébe pedig az a Hercegh Tamás került, aki anno a Dataplexnél tanácsadóskodott. Az ürességtől kongó Dataplex-csarnokba ezután (2005 szeptembere és decembere között) hirtelen elkezdtek „beszerződni" a Kóka-minisztériumnak alárendelt állami érdekeltségek - a MÁV Informatika, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt., valamint a Magyar Posta.

A „hotel" telítődésének köszönhetően a Dataplex Kft. piaci értéke nőni kezdett, és ezt a robbanást Kóka János üzleti holdudvara tudta „aprópénzre" váltani. 2005 szeptemberében a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport 2,2 milliárdért vette meg a kft.-t, majd három ciprusi offshore cégre szállt a bolt. A ciprusiakról 2007-ben annyit sikerült kideríteni, hogy részben a Wallishoz, részben a Kóka sógoraként ismert Lepp Gyulához köthetők. Aztán azt, hogy ugyanazon év decemberében tovább is adták a Dataplex Kft.-t a Magyar Telekomnak - immár 5,1 milliárd forintért. A szerverszálló állami segédlettel történő feltöltésének közel hárommilliárdos haszna tehát Kóka és Bajnai közelében csapódott le.

A Kehi mostani anyaga - amellett, hogy mindenben igazolja öt évvel ezelőtti cikkünket - perdöntőnek tűnő bizonyítékokkal is előáll. A dokumentum szerint Hercegh Tamás már néhány nappal Kóka 2004-es miniszteri székfogalalója után prezentált arról a tárcánál, hogy a MÁV Informatikának fel kellene vásárolnia a Dataplexet, majd miután begyűjtötték a cég csarnokába a jelentősebb állami vállalatok informatikai rendszereit, a szerverközpontot óriási haszonnal lehet privatizálni. Néhány héttel később Kóka ki is neveztette Herceghet a MÁV Informatika élére, a forgatókönyv viszont - mint láttuk - annyiban módosult, hogy a nagy összeköltözködés hárommilliárdos haszna nem az államnál, hanem a Bajnai és Lepp által képviselt ciprusi cégeknél jelentkezett.

Nagyításért kattintson ide!

További részetek a ma megjelent Heti Válaszban. A lap - digitális formában - aDigitalstandon keresztül is megvásárolható. (hetivalasz.hu)

Szabad Hirek