2010. október 16. Közélet

Maximum elvi esély van arra, hogy egy ökológiai katasztrófát okozó vállalat tulajdonosának magánvagyonából kelljen megtérítenie az okozott kárt. Ezt a vörösiszap-katasztrófa kapcsán dr. Ifkovics József jászberényi ügyvéd közölte, aki egy évtizeddel ezelőtt a tiszai ciánszennyezést okozó ausztráliai Aurul magyarországi védelmét látta el.

Dr. Ifkovics József több évtizedes ügyvédi munkája során számos alkalommal dolgozott már környezetvédelemmel, környezetszennyezéssel kapcsolatos perekben, szakértőjévé vált az ilyen ügyeknek. A nemzetközi média reflektorfényébe akkor került, amikor egy évtizeddel ezelőtt a tiszai ciánszennyezést okozó ausztráliai Aurul magyarországi védelmét látta el.

A szakember elmondta, hogy egy olyan ügyben, mint a vörösiszap-szennyezés, több szálon indul meg minden esetben a vizsgálat. A büntetőjogi felelősséget a különböző nyomozó hatóságok elemzik. A nyomozás mellett meg kell indulni az államigazgatás vizsgálatainak is, amely a korábbi, céggel összefüggő hatósági engedélyek, környezetvédelmi előírások betartását veszi górcső alá. Ezek mellett indítja a nagyszámú károsult a kártérítési pereket. A több síkon folyó munka sok szálon összefügghet egymással.

Általános szabály, hogy a cégnek objektív felelőssége van a működésével összefüggő, annak kapcsán felmerülő károkozás tekintetében. Ez alól a felelősség alól csak vis maior esetén, tehát földrengés, viharkár, árvíz stb. mentesülhet egy vállalkozás. Az okozott kárért pedig az adott cégnek teljes vagyonával kell felelnie.

A képlet akár egyszerűnek is tűnhetne, csakhogy egy olyan privatizált vállalkozásnál, mint például a Mal Zrt. más szempontok is szóba kerülhetnek. A vállalat egyes telephelyei, létesítményei még a privatizáció előtt épültek. Nem ismert a kívülállók számára az a privatizációs szerződés, amelyet a cég vásárlásakor kötöttek. Ezek ismeretének hiányában pedig nem tudható, hogy milyen mélységben térnek ki az átvett eszközök, technológiák, létesítmények állapotára. Amennyiben kiderülne, hogy a mostani katasztrófa a privatizáció előtti hiányosságokra vezethető vissza, és erről nem volt tudomása a vállalat vezetésének és a tulajdonosoknak, akkor az esetleges kártérítések megfizetését részben vagy egészben tovább háríthatják az államra.

Dr. Ifkovics József szerint a kártérítés nagyságrendjének megállapítása is hosszú éveket vehet igénybe. Amennyiben a károsultak közvetlenül a vállalattal szemben lépnek fel, a cég biztosan minden egyes kárigény megállapítására szakértői vélemények sokaságát fogja kérni. Megjósolhatatlan, hogy ez az eljárás mennyi ideig tartana, mikorra juthatnának pénzükhöz az érintettek.

Az utóbbi napokban gyakran felmerült, hogy akár államosíthatják is a vállalatot. Ebben az esetben a károsultaknak már egy állami céget kellene perelniük, s talán — látva a megnyilvánuló politikai akaratot — gyorsabban (max. 1 év leforgása után) juthatnának a kártérítési összegekhez az érintett lakók. Az államosítás a jogállamiság keretei között csak a tulajdonos kártalanításával képzelhető el, ugyanakkor a tulajdonost illető kártalanítás összegéből — ha a tulajdonos felelősségét megállapítják — az állam le tudná vonni a károsultaknak kifizetett összegeket.

Mint legutóbb kiderült, államosításra még nem került sor, hanem csak a cég vezetését vonták állami ellenőrzés alá, amely gyorsítani fogja a kártérítési ügyek elbírálását.

Ilyesmire csak elvétve akadt példa a világban

Felmerült az elmúlt napokban, hogy az érintett alumíniumipari cég tulajdonosainak magánvagyonát használják fel a kártalanításra. Dr. Ifkovics József szerint szinte elképzelhetetlen, hogy egy ökológiai katasztrófát okozó cég tulajdonosainak magánvagyona a kártalanítás fedezete lehetne. A szakértő érdeklődésünkre kifejtette ugyanis, hogy csak abban az esetben nyúlhatnának a tulajdonosok vagyonához, ha az érintettek tevőleges büntetőjogi felelőssége bizonyosodna be, tehát ha a katasztrófával közvetlenül összefüggésbe hozható bűncselekményt követtek volna el.

— Olyan pedig még csak elvétve fordult elő a világon, hogy bármely bíróság egy tulajdonos büntetőjogi, és ezzel kapcsolatos kártérítési felelősségét egy adott esetben megállapítsa — mutatott rá dr. Ifkovics József.(Forrás: Szoljon.hu)

Kommentál

Európában, ahová csatlakoztunk a törvény szerint a cég vezetői és tulajdonosai egyetemleges felelősséget vállalnak tevékenységükért. A Bíróság mondja ki a felelősség megosztását felelősségre vonás esetén.

Magyarországon a balliberális törvények szerint nincs felelősségük, még akkor sem ha haláleset következett be. Emlékeznek rá a élményfürdőben meghalt gyermekre. Mi lett a vége. Megállapították, hogy az élményfürdő hibája, tulajdonosa megúszta a börtönt. Csak a gyermeket temették el...

JOBBIK GONDOLAT