2012. május 29. Külföld

Nem fogja le csökkenteni a Magyarországtól független Jegybank az alapkamattot az uniós átlagra. A spekulációs támadást továbbra is támogatja a magas alapkamattal. Már pedig Magyarország fejlődéséhez alacsony jegybanki kamat kell. Magyarországnak nem engedik profitálni abból, hogy a dollár inflálódik. Védve a deviza hitelt kiadott magán külföldi tulajdonú bankok érdekeit. Ami előbbre való mint a magyar gazdaság fejlődése.

Az Izraelért olajembargó is hatalmas károkat okozott hazánknak.

Nem baj szerintük, mert a tudatlanok azt mondják esetleg: Ezért a magyar kormány a felelős...

A magyar gazdaság makromutatói egyértelműen jegybanki kamatcsökkentést indokolnának, ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden valószínűség szerint továbbra is kivár, és elsősorban a piaci kockázatokra, valamint az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményekre figyel – jósolták az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital felzárkózó térségi közgazdászainak hétfői prognózisa szerint a monetáris tanács kedden nem módosítja 7,00 százalékos alapkamatát, ugyanakkor várhatóan „sürgetni fogja a kormányt” az IMF/EU-megállapodás „lehető leggyorsabb” elérésére. Az európai piacokat terhelő feszültségek miatt a jelenlegi időszak egyébként sem lenne alkalmas az MNB-kamatcsökkentésre, és egyelőre a felzárkózó európai térség más központi bankjai is „az oldalvonalon várakoznak”.

Traumák és infláció

A Barclays Capital londoni elemzői szerint a jelenlegi „piaci traumák” nélkül az MNB-nek mindazonáltal „nagyon erőteljes indokai lehetnének” a kamatcsökkentésre. A 7,00 százalékos nominális jegybanki alapkamat a mostani magyarországi inflációs környezetben is magasabb reálkamatot jelent, mint amilyen Európa legtöbb országában érvényesül, ráadásul a magyar infláció egy részét hatósági intézkedések okozzák, köztük a januári áfaemelés és több jövedékiadó-fajta emelése.

A Barclays Capital londoni szakértőinek számításai szerint ezeknek a tényezőknek az inflációs hatása 1,50-2,00 százalékpont közötti lehet, és az ezek kiszűrésével számolt éves infláció hozzávetőleg 4 százalék, ami az MNB célsávjának felső széle.

Feszes politika

Az e kiigazítással számolt csaknem 3 százalékos reálkamat „meglehetősen magas”, vagyis egyedül az inflációs környezetet alapul véve a magyar jegybank jelenleg igen feszes pénzügypolitikát érvényesít – hangsúlyozták hétfői elemzésükben a Barclays Capital londoni elemzői.

Másodlagos fontosságú tényezők

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szintén a 7,00 százalékos MNB-kamatszint változatlanul hagyását jósolták keddre. A GS elemzőinek előrejelzése szerint az MNB monetáris tanácsa – ahogy „az utóbbi több mint egy évben” – most is a forinttal és a külső finanszírozással kapcsolatos kockázatokat fogja alapul venni kamatdöntéséhez, és az infláció, valamint a növekedés – bár továbbra is fontos meghatározója a monetáris politikának – „másodlagos fontosságú tényező marad”.

A ház szerint a magas inflációs ráta és az adóemelések gyors átszűrődése a maginflációs szintre mindazonáltal szintén érvként szolgálhat a pénzügypolitikai enyhítés ellen.

Érzékenység

A Goldman Sachs londoni elemzői szerint Magyarország változatlanul „érzékeny” az euróövezetből érkező hírekre és a globális kockázatvállalási hajlam változásaira. Mindemellett az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban elért „korlátozott haladás” ugyancsak növelte a forinteszközöket terhelő nyomást. Ezt jelzi, hogy a forint a múlt héten ismét a 300 forint/eurós árfolyam fölé gyengült, és a magyar szuverén adósságszolgálat kockázatára köthető biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama megint közelíti a 600 bázispontot, vagyis minden tízmillió euró magyar szuverén devizaadósság után jelenleg csaknem 600 ezer euróba kerülnek a CDS-tranzakciók.

Május elején még 500 bázispont alatti magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon. A magyar CDS-kontraktusok azóta folyamatosan drágulnak, követve az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos piaci hangulat romlását és a valutauniós tagországok ugyancsak emelkedő CDS-árfolyamait.

Megosztottság

A Goldman Sachs londoni elemzőinek véleménye szerint azonban a kockázati környezet e romlása még nem lesz elégséges ahhoz, hogy kamatemelés szükségességéről győzze meg az MNB monetáris tanácsát. A GS szakértői szerint a testület tagjainak nézetei közötti „mély megosztottság” miatt is „nagyon nehéz lenne” a kamatemeléshez szükséges többséget összetoborozni.

A Goldman Sachs londoni elemzői abban az esetben látnak komoly kockázatot a kamatemelésre, ha a forint gyors további gyengülésnek indulna, és a tőkemenekítés egyértelmű jelei mutatkoznának, például piaci kereslet hiányában meghiúsuló kormánykötvény-aukciók és emelkedő hosszú távú hozamok formájában.

Lehetőség

A GS szerint kamatcsökkentésre akkor nyílik mód, ha már meglesz az IMF-megállapodás, amely lehetőséget nyit majd a devizakötvény-kibocsátásra. A Goldman Sachs elemzőinek előrejelzése szerint továbbra is a legvalószínűbb forgatókönyv az új IMF/EU-megállapodás elérése, de cég változatlanul látja annak a kockázatát is, hogy kormány esetleg más külső finanszírozási lehetőségek után próbál nézni, korlátozandó a külső hitelezői felügyeletet.

Nem módosul az IMF-megállapodásig

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői a keddi kamatdöntő ülés előtt adott prognózisukban fenntartották azt a véleményüket, hogy az MNB valószínűleg az IMF/EU-egyezmény eléréséig nem módosítja alapkamatát. A ház szakértői – akik nemrégiben tettek tájékozódó látogatást Budapesten – közölték: benyomásuk szerint a monetáris tanács „négy külsős tagja közül három” hajlandó lenne már az IMF/EU-megállapodás aláírása előtt kamatcsökkentésre voksolni, abban az esetben, ha bizonyos haladás történik a tárgyalásokon, és ez a magyar piaci kockázati felárak csökkenését eredményezné. A JP Morgan londoni elemzőinek véleménye szerint ugyanakkor az MNB elnöke és helyettesei valószínűleg a CDS- és a forintárfolyam tartós javulását szeretnék látni, mielőtt kamatcsökkentésre szavaznának.

A JP Morgan (Izraelért magán spekulánsok) londoni elemzői mindent egybevetve továbbra is összesen 1,00 százalékpont kamatcsökkentésre látnak módot, de ebből 0,5 százalékpontnyit most már csak 2013 első negyedében várnak az általuk korábban jósolt idei negyedik negyedév helyett. (MTI)

Szabad Hirek