2010. szeptember 14. Közélet

A Györgyi Viktor-féle függőleges tengelyű szélerőmű forradalmasíthatná az alternatív energiatermelést – állítja a professzor. Erős és nagyon kicsi szélnél egyaránt működik, ellenben a 3 lapátos szélerőmű hatékonysága korlátozott. Egy ilyen típusú erőműparkkal kiválthatnák Paks bővítését – mindössze egytizedébe kerülne, nem is beszélve a biztonságról. Bár itthon szeretné beindítani a termelést, ha nincs hazai tőkéstárs, kénytelen a tülekedő külföldi befektetőkre hagyatkozni. Egy újabb elszalasztott hazai lehetőség, a szokásos öngyilkos reakció, vagy mi van háttérben?

Nagyon kicsi szélben is beindul (1 km/órás szélnél, azaz szellő. Kisérletek bebízonyították.).

A korábbi – 12 méter magas függőleges tengelyű – szélerőmű prototípusa után idén nyáron felépítették Felcsúton az újabb immár 26 méter magasságú 140 kW-os szélerőművet is, amelyben szinte már a nemzetközileg levédett szabadalom egész technológiája helyett kapott. Györgyi Viktor professzor szerint az 1993 óta tartó fejlesztések nyomán az új típusú szélerőmű forradalmasíthatja az alternatív energiatermelést. Az új konstrukció legfontosabb előnye, hogy kis szélmozgásnál és igen erős szélben egyaránt használható, nem rendelkezik a vízszintes tengelyű típusokra jellemző maximális szélsebesség-korláttal, azok ugyanis kis és nagysebességű szeleknél nem termelnek energiát. Hazánkban pedig jellemzőek a kis szelek. További előnyei közé sorolható, hogy mindegy, milyen irányból fúj a szél.

Kiválthatná Paksot is!

A professzor a hajmáskéri lőtéren végzett méréseket, és szerinte a bakonyi szelekre alapozva Hajmáskér és Bakonykúti térségében telepíteni lehetne egy 5 km széles és 15 km hosszú sávban egy szélerőmű parkot, amivel egy atomerőmű teljesítményét válthatnák ki. Viszont a beruházás költsége csupán egytizede lehetne a Paks II-nek, ami ellen egyébként egyre többen tiltakoznak. A jelentős árelőnye mellett nyilvánvalóan sokkal biztonságosabb, nem kell radioaktivitástól tartani, nem kell a használt fűtőelemeket elhelyezni, temetőt létesíteni, és nem kell attól tartani, hogy pár évtized múlva kifogy az urán.

Ilyen van Amerikában is?

Sokan támadják a professzort, hogy ilyen függőleges tengelyű erőművek már működnek Amerikában, például a Darrieus-típusúak, de mégsem terjedtek el. Györgyi Viktor erre azt válaszolja, hogy azok köszönő viszonyban sincsenek az ő szabadalmával, teljesen más felépítménnyel és mechanikával rendelkeznek. A fizikai megvalósításukat tekintve ezek a külföldi szerkezetek elméleti megalapozás nélkül ad-hoc jelleggel épültek. Nem érti továbbá, ha ennyire a 3 lapátosak a nyerők, akkor pl. Koreában miért öltek dollármilliárdokat függőleges tengelyű szélerőművek megépítésére, vagy legutóbb a dán akadémia javaslatára a kormányzat miért vette tervbe e szélerőművek kutatását. Számtalan országból, Németországból, Norvégiából, Törökországból komoly befektetők támogatnák a beruházást és gyárépítést. A professzor itthon akarja tartani a termelést, de ha nem kap hozzá támogatást, akkor ez a terv kútba esik.

Fele annyiba kerül mint a 3 lapátos

Míg egy 3 lapátos vízszintes tengelyű 1 MW-os szélerőmű költségei 800 millió-1 milliárd forint között mozognak, addig a hasonló teljesítményű Györgyi-féle erőmű 400-500 millió forintba kerülne, vagyis a gazdasági hatásfoka legalább 40 %-kal kedvezőbb. Például egy társasháznak elegendő 10 kW-os kínai erőmű eladási ára 12 millió forint, addig egy „felcsútinak” csak 6 millió forint. Nem szükséges erős alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a vízszintes tengelyű turbinának. A karbantartási és üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb, mint 3 lapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig könnyen és gyorsan elvégezhető.

Egy termelőüzem beindításához kb. 10 millió euróra van szükség, ahol többnyire 5-10 kW-os kapacitású szélerőműveket gyártanának, amelyeket emeletes házak tetejére lehetne telepíteni. Ha viszont a maximális 50 milliárd forintos beruházás megvalósulna, az volumenében 1 millió munkahelyet jelenthetne, amivel a világigényeket lehetne kielégíteni. Bárhol beindíthatják a termelést, nem igényel különösebb beruházást, elhagyott gyártelepek, téeszek, hangárok mind alkalmas helyszínek, magyarázza a professzor, hiszen alkatrészeket gyártanának, míg a végső összeszerelésre egy központilag ellenőrzött üzemben kerülne sor. Nem mellesleg a képzetlen tömegek százezreinek lehetne munkát adni. A kapacitás tekintetében lehet gyártani 5, 10, 25, 30, 50, 100 kW-os, valamint 1, 5 és 10 MW-os erőműveket.

A bírálók elméleteken vitatkoznak

Az utóbbi időkben óriási vitákat és érzelmi indulatokat generált a szabadalom. Egyes szakemberek szkeptikusan néznek az új találmányra, sőt, van aki, elhibázottnak tartja a koncepciót, miközben nem is ismeri annak összes részletét, azt se könnyű kibogozni, hogy ki rendelkezik a professzorhoz hasonló szintű áramlástani ismeretekkel. A magyar tudományos élet hagyományosan „akadémikus” volta pedig történelmi szinten mozog. Nehéz persze azt is felmérni, hogy a háromlapátos szélerőművek mekkora lobbihatással bírnak a szakmára, mondják alternatív energiatermeléssel foglalkozó szakértők.

Vannak már mérések is

A kulcskérdés az, hogy mekkora az a minimális szél, amikor a szélerőmű beindul. A szakmai kánon szerint a meglévő erőművek 3 m/s-nál indulnak. A Györgyi-féle konstrukció pedig már 0,3 m/s erősségű szélnél működésbe lép, ezt a fejlesztők mérései bizonyítják. (A teljesítmény vonatkozásában pedig a Betz-féle konstans határozza meg azt a tényt, hogy a térben érkező szélenergia hány %-át tudjuk maximálisan kivételezni. A Betz-konstans sohasem lehet nagyobb mint 0,59.) Sokan azt mondják, hogy nincs olyan mechanikus szerkezet, ami képes 0,3 s/m-nél beindítani a szélerőművet, Györgyi Viktor viszont azt állítja, hogy épp e probléma megoldását találta meg több mint 15 év kutatómunkája során. Nagy szeleknél szintén nem kell leállítani az erőművet: a szerkezetet már 100 km/órás szél is „megtalálta”, de rendszeresen tapasztaltak a környéken 70-80 km/órás erősségű szeleket.

(Forrás: Független Újságírók Szövetsége)

Kommentál

Magán házaknál vagy önkormányzatok köz hivatal, iskolák elektromos energia ellátást is biztosítaná. A megtakarítás ha ennyivel kevesebb havi számlát kell fizetni. Hiszen anyagi forrás szabadul fel. Számolt a forrás értékét ha banktól kéred kölcsön kamatokra.

Energia lobbinak és a sok közvetítő balliberális vállalkozásnak anyagi károkat okozhat. Offshore bevételtől eshetnek el. Mert minden általunk befizetett energia számla negyven százaléka ilyen magán zsebekbe landol. Vagy erről beszélni már „antiszemitizmus”? Ezért is állítják sokan, hogy nem jó.

JOBBIK GONDOLAT