2011. június 30. Közélet
Alapvető különbség magyar lakosság a legkevésbé elégedettek
között van Közép- és Kelet-Európa, valamint az egykori szovjet térség
átalakuló országai között, és a pénzügyi válság nem tett jót a
piacgazdaság általános megítélésének sem a magyarok körében - egyebek
mellett ez derül ki a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(EBRD) és a Világbank közös felméréséből, amelynek eredményeit szerdán
ismertették az EBRD londoni központjában.
A
felmérés, amelyet a két pénzintézet öt éven belül másodszor végzett el,
kimutatta, hogy a magyarok átlagos elégedettségi szintje az általános
életminőséggel kapcsolatban mindössze 18 százalékos, kevesebb mint a
fele a teljes átalakuló térség átlagának.
Az
EBRD és Világbank felmérésének erre vonatkozó részében arra az
állításra kellett megadott válaszokat megjelölni, hogy "mindent
egybevetve jelenleg elégedett vagyok az életemmel". A válaszlehetőségek a
"nagyon nem értek egyet" és a "nagyon egyetértek" között szóródtak; e
válaszadási skála átlagolásával jött ki Magyarország esetében a 18
százalékos elégedettségi szint.
Az
átalakuló térség egészének elégedettségi átlaga 43 százalékos, a
felmérésbe összehasonlítás végett szintén bevont öt nyugat-európai
országban - Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban,
Olaszországban és Svédországban - pedig 72 százalékos.
A
két pénzintézet felmérése egyenes korrelációt mutatott ki az
elégedettség és a jövedelmi viszonyok között: a magyar lakosság
legszegényebb harmadának mindössze a 7 százaléka elégedett valamilyen
szinten jelenlegi élethelyzetével.
A
vizsgálatot összegző 120 oldalas elemzés szerint Magyarország "az
átalakuló országok azon kis csoportjába tartozik", amelynek lakossága
nem csupán a saját életminőségével elégedetlen, "de abban sem hisz, hogy
gyermekeinek jobb lesz".
A
fiatal nemzedék jövőjével kapcsolatos magyar derűlátás indexe nem éri
el a 30 százalékot, miközben az átalakuló térség egészében ez az átlag
50 százalék; igaz, hogy a felmérésbe bevont fejlett nyugat-európai
országokban viszont nem sokkal haladja meg a 20 százalékot azok aránya,
akik optimisták a felnövekvő generáció várható életminőségével
kapcsolatban.
A
vizsgálat kimutatta azt is, hogy a piacgazdaság magyarországi
támogatottsága szintén a legalacsonyabbak között van a térségben. A
magyaroknak mindössze a 30 százaléka mondta azt, hogy egyértelműen
támogatja a piacgazdaságot; ez hét százalékpontos csökkenés az előző,
2006-os felmérés óta.
Az
EBRD és a Világbank szakértői ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a
magyarok különösen megszenvedték a pénzügyi válságot: a magyar
háztartások 66 százaléka számolt be arról, hogy közvetlenül megérezte a
válság kedvezőtlen hatásait, miközben az átalakuló térség egészében ez
az átlag 49 százalék, Nyugat-Európában 31 százalék.
A
közintézményekkel kapcsolatos bizalmi indexek a kormány kivételével
jelentősen csökkentek Magyarországon. A kormányba vetett lakossági
bizalom átlaga 2006 óta 20 százalékról 35 százalékra emelkedett, és 5
százalékponttal meghaladja még a nyugat-európai átlagot is.
A
rendőrséggel szemben bizalmat tápláló magyarok aránya ugyanakkor
meredeken, 60 százalékról 40 százalék alá csökkent az elmúlt öt évben.
Még
nagyobb mértékben romlott a bankok és a külföldi befektetők megítélése.
A bankrendszerben a magyarok 15 százaléka bízik a 2006-ban mért 40
százalék helyett, a külföldi befektetőkben bízók aránya pedig a 20
százalékot meghaladó korábbi szint után most nem sokkal több 10
százaléknál. (MTI - InfoRádió)
Kommentál
Orbán szerint azért nem élünk olyan színvonalon, mint a norvégok, mert nem dolgozunk eleget.
És nem például azért, mert a kommunista, majd
pedig a belőlük lett kapitalista zsidók -
segítségével - tönkretették és szétrabolták az országunkat az elmúlt
évtizedek során. Munkahelyeket zártak be a szabad piacgazdaság jegyében.Kiszolgálva az egyéni kapzsiságot. Akik a javakat offshore kimentették. Nem indították új beruházásokat Magyarországon.
Emberek átlag 12-16 órát dolgoznak keményen, akik tudnak már 20 éve. Ezért van a sok rokkant országunkban. Mert büntetlenül csak az egézség kárára lehet megtenni. Vajon ezt miért nem teszik hozzá, amikor európai statisztikával példálóznak...Vajon ez ellen miért nem lépnek fel mint egészségügyi kockázat... Vagy nem lesz kockázat ha 120.000 ezer embert kirakunk az ellátásból. Vajon ezek ha tudnak dolgozni a táppénz kiadások növekedésével nem jelentenek több kockáztatott. Vagy egyszerűen ki zavarjuk őket az utcára mint "munka kerülök", ők érezzék magukat bűnösnek mert táppénzre mertek menni?....Hol a hangoztatott emberi méltóság....
Szabad Hírek
Szabad Hírek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát