2010. április 7. Közélet

Gátlástalanul talicskázza haza a pénzt a Margit-híd felújításából a színfalak mögött már régóta összecsókolózott két nagyobbik parlamenti párt. Az MSZP és a Fidesz közösen nyúl le kb. 25 milliárd Ft közpénzt, melyből búsásan telik a kampányköltségekre és az elvtársak magánszámláira is.

Az országgyűlés jelenlegi pártjai gyakran szolgáltatnak számunkra igazi veszekedő show-t. S bár ezekben az esetekben nem Mónika, vagy Joshi Bharat fogatlan cigányai ütik egymást, hanem a " honatyák" kapnak hajba, a színvonal hasonló.

Az MSZP és a Fidesz képviselőinek részvételével folyó látványos, gyakran személyeskedésig fajuló cirkusz hivatott elterelni a figyelmet a háttérben folytatott nagykoalíciós mutyik egész soráról. Miközben a nép a hangos veszekedést bámulja, a háttérben a szorgos MSZP-s és fideszes elvtársak egymással teljes egyetértésben teszik el a közpénzek milliárdjait. Az orrunk előtt folyó nagykoalíciós mutyiügyletek egész sorából ezúttal a Margit híd esetét emeltük ki.

A Margit hidat utoljára 1978-ban újították fel. Mára a híd szerkezete elöregedett, az útburkolat több helyen is megsüllyedt és megrepedezett, a Combino villamosok üzembe helyezése után az új, nagyobb súlyú felső vezetékeket elviselni nem képes oszlopok egymás után dőltek ki. A 130 éves, megroggyant szerkezetű hídra ráfért tehát egy alapos renoválás. 2005-ben a szocialista főpolgármester-helyettes, Vajda Pál egy gyengébb pillanatában elszólta magát: a felújítás költségeként 5.5 milliárd forintot emlegetett, ami az általunk megkérdezett szakértők szerint egy vélhetően tisztes profitot jelentő, ám még elfogadható összeg. Máig nem tudni, minek köszönhetjük Vajda kínos bakiját, talán a valós költség csúszott ki véletlenül a száján a közvélemény felé kommunikálandó, azaz már lemutyizott költségek helyett? Nem ismerjük a választ, az azonban tény, hogy ettől a pillanattól fogva a híd felújításának közvélemény felé tálalt költségigénye folyamatosan és ugrásszerűen nőtt. Ahogy mondani szokás: evés közben jön meg az étvágy... A költségek elképesztő mértékű megugrására a készséggel rendelkezésre álló, párt közeli " szakértők" adtak a médiában szakszerűnek tűnő, ám erősen átlátszó magyarázatot. Azonban még ezzel sem lehetett leplezni a mutyi nagyságát: az eredetileg 5.5 milliárd forintos bekerülési költségből mára 30 milliárd forintos várható összköltség lett. Mindez annak ellenére történt, hogy az acél világpiaci ára időközben drasztikusan esett és az építőipar drasztikus teljesítménycsökkenése - a közbeszerzéseket kivéve - mindenhol alaposan letörte az árakat...

Nem csupán az " elgurult" 25 milliárd forint sorsát érdemes megnéznünk, de ezt az egészen arcátlanul végbevitt mutyit is érdemes módszertani elemzés alá vetnünk. A Fidesz és az MSZP régen rájött arra, hogy mindkettőjük számára sokkal jövedelmezőbb, ha a koncért való marakodás helyett csendben megegyeznek egymással, felosztják a piacot és a döntési pozícióban ülő politikusok révén biztosítják az ehhez szükséges hivatali támogatást (a költségkeret megtöbbszörözését egymással teljes egyetértésben szavazta meg a fővárosi Fidesz és MSZP frakció). A Margit híd felújítása a Fidesz-MSZP nagykoalíciós mutyik iskolapéldája: a híd egyik felújítója az MSZP-vel és az SZDSZ-szel baráti viszonyt ápoló Strabag, a másik a fideszes önkormányzatok házi útépítő cége, a Közgép. A Közgép menedzsmentjében és a hozzájuk kapcsolódó cégekben az Orbán Viktor legbelső bizalmi köréhez tartozó üzletemberek egész sora fordult meg az évek folyamán. Ők voltak azok, akik a Fidesz-kormányzat éveiben valósággal megszállták az állami vállalatok vezető tisztségeit, a Paksi Atomerőműtől a Dunaferrig. Innen dobbantott nagyot a Fidesz gazdasági holdudvarának talán leghírhedtebb cégét, a közel 1 milliárd forintos adótartozást maga után hagyó Happy End Kft-t alapító Wermer András, a Fidesz-kampány irányítója, vagy a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója, a jelenlegi BKV-vezér, Kocsis István is. Az üzleti szálakat a fideszes és a szocialista gazdasági elit a Magyar Villamos Művek esetében is szorosra fűzte egymással, ennek egyik állomása volt az állami vállalat számára 5,6 milliárd forintos "váratlan" veszteséget hozó szerződés is, amelyet az MSZP-s Kapolyi László cégével, a Kárpát Energo Zrt-vel kötöttek. A közpénzek rendszerére rátelepedett nagykoalíciós pénzszivattyú tehát már évek óta zavartalanul virágzik, a benne részesekhez milliárdok áramlanak.

Mivel a korrupció egyetlen év alatt még a legóvatosabb becslések szerint is 400-500 milliárd forint kárt okoz, sokakban felvetődhet, miért nem tud a közvélemény az ekkora mutyikról? A magyarázat egyszerű: sem az MSZP-s, sem a fideszes kötődésű sajtó nem tárja fel az igazságot, hiszen a mutyikban mindkét oldal nyakig benne van. Sőt - mint látható - az egyes "projektek" immár közös vállalkozásban futnak, aminek az a kétségtelen előnye, hogy később majd egyik fél sem akarja lebuktatni és elszámoltatni a másikat. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a Fidesznél mennyire nem adnak még a látszatra sem: a fent említett, Orbán Viktor legbelső, bizalmi köréhez tartozó üzletemberek nyíltan csatornázzák be ezeket a közpénzes milliárdokat a Fidesz választási kampányába: a Hír TV-n a mai napig egymás után futnak a Közgép fizetett hirdetései, holott nincs olyan épeszű ember az országban, aki elhiszi, hogy egy autópályákat és hidakat építő cég a kereskedelmi tévék nézőiből toborozza az ügyfeleit. És tegyük hozzá rögtön: nem akad olyan épeszű ember sem, aki komolyan hisz abban, hogy a Fidesz esetleges kormányra kerülését követően majd egy Simicska Lajos által vezetett Apeh és egy Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium fogja felkutatni a politikusbűnözőkhöz került milliárdokat.
Az országgyűlési szerepre esélyes pártok közül egyedül a Jobbik akar, sőt, követel teljes elszámoltatást. Az álnemzeti mutyipárt, a Fidesz politikusai egy éve még az asztalt verve harsogták az elszámoltatás szükségességét, ma azonban már vagy agyonhallgatják a kérdést, vagy az elszámoltatás nehézségeit ecsetelik. Persze ne is csodálkozzunk ezen, a bűnözők sem adják fel egymást akkor, ha tudják: együtt fognak bukni. Április 11-én választás elé kerül az ország: a választópolgárok egyebek mellett arról fognak dönteni, folytatódjon-e a közpénzek százmilliárdjait felemésztő nagykoalíciós korrupciós esetek hosszú sora, vagy jöjjön egy új, tiszta erő, amely a fehérgalléros bűnözőket a húsos fazék mellől a rácsok mögé juttatja majd.
Volner János
a Jobbik Rendvédelmi Kabinet elnöke

(Barikád, Szentkorona Radio alapján szerk.)