2010. február 28. Közélet

Az Európai Zsidó Kongresszus honlapján is megjelent a hír, hogy a magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta az ún. „holokauszt” tagadásának büntethetőségéről szóló törvényt. A tudósító megkérdezte Horn Gábor szabadmadaras képviselőt: miként lehet az, hogy a most elfogadott törvényhez hasonló korábbi szdsz-javaslatot annak idején nem támogatta az mszp frakciója. Horn rövid válasza: „Az a különbség, hogy hat hónappal ezelőtt nem volt kampány.”

Magyarán: hétfőn politikai döntés született. De mielőtt könnyedén ítélkeznénk a szegfűs párt fölött, hogy kampánycélokra használta ki az un. „holocaustot”, nem árt megnézni, hogyan módosult a Fidesz álláspontja az elmúlt hónapokban. Hiszen a közvélemény-kutatások szerint ez a párt az áprilisi választás esélyese…

Elemzésünk kezdetén idézzük fel újra az Országgyűlés által elfogadott, Mesterházy Attila nevéhez fűződő paragrafust:

„A holokauszt nyilvános tagadása

269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ez a szöveg került elfogadásra, s ha Sólyom László aláírja a törvényt, az idézett paragrafussal bővül a hatályos Büntető Törvénykönyv. Köztudott: a Fidesz-KDNP képviselői tartózkodtak a szavazáson. Tehát se igennel, se nemmel nem szavaztak. A kívülálló úgy gondolná, hogy a tartózkodás – elutasítást jelent. Így kommentálta a szavazás végeredményét Nyakó István szegfűs szóvivő is. Holott a képlet nem ilyen egyszerű.

2009. május 27-én egy tucat szabadmadaras képviselő T/9861 számon indítványt nyújtott be a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Az általuk javasolt törvényszöveg így szól:

„Holokauszt tagadása

269/C. § (1) Aki mások előtt
a.) a holokauszt történelmi tényét, pusztítását vagy az áldozatok nagyságrendjét kétségbe vonja vagy tagadja, vagy
b.) a holokauszt áldozatait e minőségükben becsmérli, vagy
c.) a holokauszt elkövetőit dicsőíti vagy tetteiket helyesli, vagy
d.) a holokauszt megismétlésére felhív,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetésére nagy nyilvánosság előtt került sor, vagy az erőszakos cselekményhez vagy a köznyugalom súlyos megzavarásához vezetett.”

Ha összevetjük a Mesterházy-féle szöveget a szabadmadaras javaslattal, akkor levonhatjuk a következtetést: ez utóbbi sokkal durvább, sokkal elképesztőbb törvénymódosítás. Ne feledjük: a Mesterházy-féle javaslat „csak” a nagy nyilvánosság előtt elkövetett ún. „holokauszt”-tagadást szankcionálja – három évig terjedő börtönnel. A tavalyi szabadmadaras javaslat azt is büntetni rendelné, aki a sógora, kutyája vagy macskája előtt például „az áldozatok nagyságrendjét kétségbe vonja”. Aki pedig mindezt nagy nyilvánosság előtt teszi, az – szemben a Mesterházy-féle három évig terjedő börtönnel – öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó.

A szabadmadaras szöveg minden borzalmára nem térek ki, csupán az (1) bekezdés d.) pontjára szeretnék röviden utalni. A „holokauszt”-vallás egyik dogmája, hogy az un. „holokauszt” egyedi, kivételes, megismételhetetlen. Ha így van, akkor a megismételhetetlen „holokauszt” megismétlésére miképpen lehet felhívni másokat? Van itt valami talmudi csavar….

De térjünk vissza a szabadmadaras törvényjavaslat sorsához. Az indítványt 2009. október 20-án megtárgyalta az Országgyűlés emberjogi bizottsága. Ékes Ilona fideszes bizottsági tag akkor így nyilatkozott a javaslatról: „Egyetértünk a holokauszt tagadásának elítélésével, de ezt nem tartjuk alkalmasnak. Gondolom, azért ezzel a javaslattevők is tisztában voltak, és úgy látjuk, hogy ez így csak egy hangulatkeltés, tehát mi tartózkodni fogunk ennek vitára bocsátásától.” Így is történt: a Fidesz-KDNP képviselői a bizottsági szavazáson tartózkodtak. A bizottság fideszes képviselői a következők: Balog Zoltán (a bizottság elnöke), Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Fazekas Sándor, Varga József. A KDNP bizottsági tagjai: Semjén Zsolt, Szászfalvi László.

Az Országgyűlés 2009. november másodikán elvetette a szabadmadaras törvényjavaslatot – 179 nem szavazattal 144 igen ellenében. Nézzük meg az Országgyűlés honlapjának adatai szerint, a jelenlévő képviselők közül kik szavaztak igennel a szabadmadaras, elképesztően durva törvényjavaslatra.

A szocialisták közül 2 képviselő nyomott igen gombot (177 képviselő nemmel voksolt). A szavazáson jelenlévő fideszesek közül 98 képviselő igennel szavazott (!), egy bátor legény akadt, aki nemet nyomott. Dr. Tilki Attila. Eleddig soha nem hallottam a nevét, most azonban emlékezetembe vésem. A jelenlévő 19 kereszténydemokrata képviselő egységesen igennel voksolt (!). A szabadmadarak természetesen megszavazták saját buta javaslatukat. A független képviselők közül 11 igennel voksolt (a Herényi-féle hordalékról van szó), egy független honatya, az ex-fideszes Császár Antal nemmel szavazott.

Előbb idéztem Ékes Ilona – az emberjogi bizottság ülésén elhangzott – szavait. Akkor, ott a tartózkodás mellett döntöttek. Nézzük meg, a plenáris ülésen hogyan szavaztak az emberjogi bizottság előbb felsorolt fideszes és kereszténydemokrata tagjai.

Az említett nyolc képviselő közül ketten nem vettek részt a szavazáson: Fazekas Sándor és Varga József. A többi hat képviselő – Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Semjén Zsolt és Szászfalvi László – viszont szavazott. Mégpedig egységesen. Támogatták az szdsz javaslatát, igen gombot nyomtak.

Foglaljuk össze a fentieket. Az szdsz „holokauszt” javaslatát a bizottsági vitán nem támogatja a Fidesz-KDNP – sőt azt „hangulatkeltés”-nek tartja -, a plenáris ülésen viszont már igennel voksolnak. Kijelenthetjük nyugodtan: a két ellenzéki párt „következetes” politikát folytat. Hol így beszélnek, hol úgy. Mint az ökörhugyozás. Mi lesz, ha majd egy egész országot kell vezetniük?

És végül a lényegről. A tavaly novemberi voksolás előbb bemutatott eredményének ismeretében álságosnak, hazugnak tűnik az a fideszes érvelés, hogy most hétfőn azért nem szavazták meg a Mesterházy-féle „hóhértörvényt”, mert az a kommunizmus áldozatairól hallgat. Cáfolhatatlan tény: a tavaly előterjesztett – sokkal durvább, elképesztőbb – szabadmadaras törvényjavaslatra áldását adta a Fidesz-KDNP frakció. Pedig abban sem volt szó a kommunizmus bűneiről. Viszont sokkal súlyosabban szankcionálta volna ún. „holocaust” tagadását.

Kérdés persze: ha tavaly oly lelkesen megszavazták Horn Gáborék bornírt javaslatát (amelyet még az mszp képviselői is – két kivétellel – elvetettek), most miért tartózkodtak a hétfői szavazáson? A felvezetőben idéztem Horn Gábor szavait: „Az a különbség, hogy hat hónappal ezelőtt nem volt kampány”.

Igen, ez ilyen egyszerű. Most kampány van, az orbánista csapat nagyon fél a Jobbik népszerűségének rohamos emelkedésétől. Most hétfőn ezért tartózkodtak a szavazáson – s nem elvi okokból. Hiszen szívük szerint az ún. „holokauszt” tagadását szigorúan büntetnék. A fent előtárt tények is ezt támasztják alá. De azt is tudták, hogy ha hétfőn igennel voksolnak, akkor sok-sok szavazat vándorol át a Jobbikhoz. Ezért tartózkodtak, de ezzel is csak azt érték el, ami várható volt: a Fidesz szavazói közül egyre többen szivárognak át a Jobbik táborába.

Olykor azért elmerengek azon, hogy az ún. „jobboldali” sajtó miért nem ír meg ilyen történeteket? Miért nem kérdezik meg az érintett fideszes képviselőket arról: milyen szempontok szerint szavaznak egyszer nemmel, majd igennel ugyanarról a javaslatról? Tényleg: miért nem ír ilyen ügyekről a Fidesz vezérpublicistája, Bayer Zsolt? Ha már nyílt levelet intézett Köves Slomó rabbihoz egy mondvacsinált, senkit sem érdeklő külhoni ügyben, akkor miért nem ragad pennát, s fogalmazza meg tisztázó jellegű kérdéseit Orbán Viktornak címezve? Miért? Miért választja ő – és többi hasonszőrű társa – a hallgatást? Költői kérdés, elismerem. A választ valamennyien tudjuk. A balliberális szélsőséges média természetrajza azonban egy másik írás tárgya lehetne.

Magyarország történelmét ismerve alkotmány ellenes a törvény. Miért? A törvény különbséget tesz ártatlan és aljas gyilkosságok között. Megkülönbözteti a neonkommunizmus és a nácizmus hulláit, azaz ártatlan áldozatait. Egyik halottat a másik főlé rendeli. Magát értelmiségnek csúfoló "amőbaagyú" emberkék. Csak Istennek van joga a elhunytakat megméretni. Embernek nincs.

Miért ez a szélsőséges megkülönböztetés avagy rasszizmus?

A zsidó vallás szerint a zsidón elkövetett gyilkosság főbűn és a három legnagyobb bűn egyike (a másik kettő a bálványimádás és a szemérmetlenség). Zsidó vallási törvényszékek és világi hatóságoknak mindenkit meg kell büntetni, aki zsidót gyilkolt meg, még a szokásos büntetésen túl is. Egy zsidó, aki egy másik zsidó halálát közvetve okozta, csak az ellen a törvény ellen vét, amelyet a talmudi törvény az ég törvényei elleni vétségnek nevez, és ezt Isten bünteti meg és nem az emberek. A dolog egész másképp néz ki, ha az áldozat nem zsidó. (Izrael Shahak: Zsidó vallás, zsidó történelem, és 3000 év súlya.)

  ( hunhir.hu alapján szerk.)