Kedden név szerinti szavazással 255 igen és 98 nem szavazattal az Országgyűlés megszavazta az új Munka törvénykönyvét (Mt.). A több száz módosító nyomán alaposan átgyúrt kódex számos pontja kiverte már a pártoknál és az érdekvédőknél a biztosítékot - az egyik híroldal most mégis csak egy kétsoros passzusnak néztünk utána.

A törvénykönyvben a munkavállaló kötelességeit pontokba szedő

52. § lényegében egy felsorolás, melynek 2. bekezdése így szól: "A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki."

A vonatkozó indoklás szerint ez a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmáról szól, ami alól a munkáltató felmentést adhat.

Egy nagy tekintélyű, névtelenséget kérő munkajogász szerint ez a rendelkezés is beleillik azoknak a pontoknak a sorába, melyek a munkavállalók jogait szűkítik. "Betartani ugyan aligha lehet majd, de mivel lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató bármikor erre hivatkozva lecsapjon a dolgozójára, minden bizonnyal lesz hatása" - véli a munkajogász. Hozzátette azt is, hogy ha a törvény ilyen kötelezettséget származtat, illetve tiltást vezet be, akkor a munkáltatókat is ellenőriznie kell, hogy ezt a jogszabályi passzust érvényesítik-e. Ennek viszont az ellenőrző hatóságok, főként az adóhatóság tevékenységének erősítésével kellene járnia.

A megkérdezett munkajogász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével folytat majd ilyen gyakorlatot - vagyis fogad el hálapénzt vagy borravalót - akkor az a jelenlegi magyar bérviszonyokat figyelembe véve gyorsan elvárásként, betervezett bérkiegészítő juttatásként épülhet a tényleges jövedelmi kondíciókba. Tehát a munkáltató azzal számol majd, hogy az alkalmazottja úgyis kap borravalót, függetlenül attól, hogy ezek a várakozások teljesülnek-e vagy nem. Ráadásul könnyen elképzelhető olyan helyzet is, amikor minderről a munkáltató valamiféle nyilvántartást vezet, ami további bonyodalmakhoz vezethet a szakember szerint.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, az áruházi kereskedelemre évek óta nem jellemző már, hogy a vásárlók borravalót hagyjanak a pénztárnál. Sőt szerinte az a vásárló, "aki a boltban, akár benzinkútnál, ma borravalót ad, az megőrült"! A főtitkár ebből eredően kizártnak tartja, hogy a munkáltatók ezt a passzust bármikor is elővennék vagy erre hivatkoznának.

"A jelenlegi, csökkenő fogyasztás mellett ez az egész kérdés szerintem csupán elvi jellegű. Kizártnak tartom, hogy ennek az ellenőrzésére a munkáltatók a törvény szellemének megfelelően energiát fordítanának. Én ennek az egész passzusnak nem tulajdonítok nagy jelentőséget" - mondta Vámos. Szerinte tiszta a képlet: ami az eladó munkaköri kötelességébe beletartozik, azért Magyarországon nem jár plusz pénz. Ahhoz pedig, ami ezen kívül esik, ahhoz a munkáltatónak alapesetben nincs semmi köze.

Vámos György nem igazán érti a jogalkotó szándékát: szerinte ennek a passzusnak a hatására aligha valószínű, hogy visszaszorulnak a nem látható jövedelmek. Ha munkáltató rábólint a borravalóra, akkor az adóhatóságnak lesz vele plusz munkája. Ráadásul a szankcionálás sem világos, vagyis hogy mi történik, ha a munkáltató nem engedélyezi, de a dolgozó mégis elfogad borravalót.

Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint borravaló fizetése a vevő és az eladó közt, adózott jövedelemből, szabad akaratból történik. Háber szerint a borravaló szabályozásának nincs lényegi köze a vendéglátásban meglévő szürkegazdaság kifehérítéséhez, mert ebben a borravaló - összegét tekintve - egyébként sem nagy tétel. Így szerinte elég furcsa, hogy erre ilyen nagy figyelmet fordítottak a jogalkotók.

"Az elfogadott jogszabályból az is következik, hogy a koldust és az őt megszánó adakozót is büntetni rendelik" - fogalmazott Háber, ami nem igaz, hiszen a koldus nem áll munkaviszonyban.  A Vendéglátók Ipartestületének elnöke úgy látja, hogy nem fog tudni működni a törvényhozói elképzelés, és a jogszabály a gyakorlatban csak a büntethetőség lehetőségét teremti meg.

Háber szerint a paraszolvencia a magasabb összege miatt eshet más megítélés alá, míg a HVG-nek nyilatkozó munkajogász szerint az egészségügyben meggyökeresedett hálapénz csak akkor ront majd az eddigi rendszeren, ha a munkáltatók nyíltan engedélyezik, vagy elvárják és előírják az elfogadását.

Még az új Mt. elfogadása előtt Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Medicalonline-nak úgy nyilatkozott, hogy a mostani humánerőforrás-krízis kellős közepén az intézményvezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy megtiltsák a hálapénz átvételét a beosztottjaiknak. Másrészt a paraszolvencia sokkal átfogóbb megoldást igényel: az, hogy az orvosok tüntessék fel az adóbevallásban, nem old meg semmit.

Ha a jogalkotó megtiltja a hálapénzt, akkor forrást kell biztosítania az egészségügyi dolgozók bérrendezésére. Ha nem tiltja meg, akkor ennek kimondását miért a munkáltatóra rója? - tette föl a kérdést egy másik, munkáltatói jogokkal is bíró orvos-professzor. (Talán az átláthatóság miatt. szerk.)  "Hogyan tilthatná meg a hálapénz elfogadását egy kórházigazgató, akinek nincs ráhatása a forrásokra, így azokat a fizetési feltételeket sem tudja előteremteni, melyek az optimális munkaerő-gazdálkodáshoz szükségesek? A törvényalkotó nem túl elegáns módon ezt az egész problémát a munkáltatók nyakába varrta, hogy kezdjenek vele, amit tudnak" - mondta némileg ingerülten a neve elhallgatását kérő egészségügyi szakember. (HVG nyomán)