Mindnyájunkat fenyegeti tehát az Izraellel szövetséges angolszász Nyugat birodalmi politikája, amelyhez csatlakozott az Európai Unió is, végleg szakítva az alapító atyák európai közösségével: a népek, a testvériség, a béke Európájával, és a felülről történő uniformizálás révén közvetlenül egy totalitárius falanszter felé vezet bennünket. Egy szörnyű, embertelen, materialista, ragadozó, imperialista és kardcsörtető Új Világrend felé, amely globálisan fogja alkalmazni a gázai bantusztánban lokálisan kipróbált izraeli népelnyomó technikákat, miközben a „civilizációk összecsapásának” ürügyén a terrorizmusellenes háború szükségleteivel álcázza a hőn áhított nyersanyagforrások lenyúlására irányuló próbálkozásait. A Brüsszel által képviselt Európa a népek ellensége, mert fennen hangoztatott elveit megcsúfolva valójában a nagy globális rendetlenséget, az endogám pénzoligarchiát és „a halál iparosait” szolgálja. Ez az EU csak egy nagy átverés.

A mostani válság magában a kapitalizmus logikájában gyökerezik: totális (pénzügyi, gazdasági, társadalmi, egészségügyi stb.) és példátlanul súlyos, még az 1929-es Nagy Pangással összevetve is. Miután a hajdani vállalkozói kapitalizmus mára spekulatív finánckapitalizmussá degenerálódott, olyan ellentmondásokkal, kihívásokkal és zsákutcákkal szembesült, hogy csak előre menekülhet: a háborúba, feláldozva a népeket egy skrupulusok nélküli és az érdemtelenül birtokolt kiváltságai megőrzéséért mindenre kész kisebbség egoista, tébolyult, hitvány érdekeinek. A világ tényleges vezetői „akarják” a háborút...

Milyen világháborút? Momentán két forgatókönyv tűnik valószínűnek. Az első, az izraeli, egy csomó fanatikus szélsőségessel, akik az iráni „fenyegetés” ürügyén (amely persze egyáltalán nem valóságos, hiszen a perzsa ország szigorúan önvédelmi célú atomprogramot folytat) készek megtámadni Iránt, valójában a cionista entitás közel-keleti vezető szerepének megerősítése és a regionális nyersanyagforrások fölötti ellenőrzés megszerzése végett. A megtámadott Irán nyilván védekezni fog, és vele együtt a szövetségesei is: Szíria, Libanon, Gáza... Izrael viszont nem fog eltűrni semmilyen fenyegetést a határain és még kevésbé a területén, és ha létében érzi fenyegetve magát, miután annyit fenyegetett másokat, a nukleáris megoldástól sem fog visszariadni, és habozás nélkül elindítja több száz bombáját a világ négy sarka felé.

Ez az ún. Sámson-opció, amelyhez az izraeli háborús stratégáknak a bibliai Sámson alakja nyújtott inspirációt, aki a filiszteusok egyik templomát magára rogyasztva több ezer filiszteust vitt magával a halálba. „Több száz nukleáris robbanófejjel rendelkezünk és rakétáink minden irányban elindulhatnak… Az európai városok többsége légierőnk célpontját képezi… Katonai erőnk nem a harmincadik, inkább a második vagy a harmadik legerősebb a világon. (...) Képesek vagyunk magunkkal vinni a pusztulásba a világot. És biztosíthatom önöket, hogy meg is tennénk, mielőtt Izrael eltűnik”, figyelmeztetett Martin Van Creveld izraeli katonai szakértő, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára (The Christian News, 2003. február 17.). Nemrég Ron Rosenbaum amerikai zsidó szerző (és Hitler-kutató) a harmadik nukleáris világháborúhoz vezető utat boncolgató könyvében ugyancsak megerősíti, hogy „a második holokauszt következményeként” - egyébként a németek által éppen holokauszt-kárpótlásul szállított - atom-tengeralattjáróival Izrael nemcsak a támadóin fog bosszút állni, hanem„lerombolja a világ pilléreit is (megtámadva például Moszkvát és más európai fővárosokat), valamint az iszlám szent helyeit”, hiszen „az arányosság elvetése a Sámson-opció lényege” (How the End Begins: The Road to a Nuclear World War III, Simon & Schuster, 2011). Röviden, ez a forgatókönyv az apokalipszishez vezet. Aki szelet vet, vihart arat, és végül Izrael is eltűnik majd a térképről - csak éppen nem Irán „rosszvoltából”, hanem a saját őrültsége áldozataként. Mindezt egyedül Izrael ura és szolgálója, az USA akadályozhatja meg. Talán...

A másik világháborús forgatókönyv az amerikai háborús tervek elvetésével járna az Irakhoz, Afganisztánhoz, Szomáliához és Iránhoz hasonló gyönge országok ellen, az igazi jövőbeli katonai riválisok, Kína és Oroszország - mint az angolszász-cionista imperializmus teljes és végleges világuralmának megteremtése útjában álló természetes akadályok - megsemmisítését célozva. Így a USraeli birodalmat kiszolgáló marionett-figurák és bábkormányok pozícióba helyezése mellett egyúttal lehetővé válna a Föld szinte összes természeti erőforrásának régóta tervezett monopolizálása, vagyis a Wall Street és a City általi megkaparintása is.

Pillanatnyilag az izraeli forgatókönyv látszik aktuálisabbnak, és az orosz felderítés nélkül már megvalósult volna (Irán nemzeti ünnepére időzítették, a Moszkvából érkező figyelmeztetés után azonban a perzsák még időben szétszórták a harci repülőiket, kivonva őket a tervezett izraeli légicsapás alól). Summa summarum, a finánckapitalizmus végső és elkerülhetetlen szakasza a permanens háború. Akár Izrael elvakult, arrogáns és gőgös magánakciója eszkalálódna, akár a Birodalom kétségbeesett próbálkozása, hogy megőrizze hegemóniáját a lehető legnagyobb és legsúlyosabb planetáris konfrontáció, a kínai és orosz kolosszusok megtámadása árán is, a végeredmény ugyanaz lesz mindnyájunk számára. Fatális, mint egykor Sámson esetében.

MD 2012. VIII. 1.(antidogma.hu)

Szabad Hirek