Hamarosan (július 23-án) megkezdődik a katolikus Ifjúsági Világtalálkozó Rio de Janeiróban. Várhatóan hatalmas tömeg gyűlik majd össze, és felemelő élményben lesz részük a résztvevőknek – de vajon az ilyen típusú vallási összejövetelek valóban kifejtik-e azt a hatást, melyet a szervezők várnak tőlük?
II. János Pál pápa a világ számos országában (többek közt Magyarországon) jelent meg személyesen, és tartott több százezer fő részvételével szentmiséket. Európában azonban az elvilágiasodás folyamatát nem tudta feltartóztatni. (Miként kérdés az is, volt-e bármiféle hatása a hazai közgondolkodásra és azon keresztül a politikai folyamatokra II. János Pál pápa 1991-ben illetve 1996-ban történt magyarországi látogatásának?) A hasonlóan nagyszabású katolikus vallási összejövetelek nem kívánt mellékhatása, hogy illúzióba ringatja a híveket a katolikus egyház tömegbefolyásával kapcsolatban. Az eseményről tudósító médiumok beszámolói alapján az a benyomásunk keletkezhet, hogy a „nehézségek ellenére” minden a legnagyobb rendben van a katolikus egyház háza táján. Holott a katolicizmus a II. vatikáni zsinat óta hanyatlik, belső gondok gyötrik, és idegen erők hatása alá került. A következmény pedig a hívek létszámának csökkenése.
A világtalálkozón feltehetően szép szavakat mondanak majd a „jövőről”, melynek az „ifjúság a letéteményese”, továbbá a „békéről”, a „reményről”, a „boldogságról”, az „örömről”, a „párbeszédről”, a „szociális igazságosságról”. A „megosztó” és a „politikailag nem korrekt” kérdések megvitatására egy ilyesfajta milliós rendezvény természetesen alkalmatlan. Egészen bizonyosan ferde szemmel néznének azokra a fiatalokra, akik azzal zavarnák meg a résztvevők „örömét”, hogy szóba hoznák például a revizionista nézeteket hangoztató Williamson püspök ügyét, az egyházon belüli cionista befolyás kérdését, vagy megkérdőjeleznék a II. vatikáni zsinaton lefektetett elvek helyességét. Fennkölt kinyilatkoztatásokban nem lesz hiány, de vajon a szép szavak konkrét cselekedetekben is megnyilvánulnak majd?
A katolikus világtalálkozó küszöbén nem árt emlékezetbe idézni: két erős katolikus gyökerekkel rendelkező országban – Írországban és a vendéglátó Brazíliában – éppen előkészületben van a szabad abortuszt lehetővé tevő törvény. Mint ahogy nálunk, Magyarországon, úgy egész Európában, de sajnos immár Latin-Amerikában is a katolikus egyház képviselői meglehetősen halkan és bátortalanul foglalnak állást a hagyományos, családi értékek védelmében. Megtámadva az szélsőséges liberális új marxista ideológiát, amit átneveztek kisebbségi emberi jogokká. A békesség keresésére, a szeretetre és a párbeszéd szükségességére hivatkozva a katolikus egyház immár lassan fél évszázada hátrál az agresszívan előretörő és világuralomra törekvő liberalizmus előtt. Nem lenne itt az ideje az ellentámadásnak? ( Kuruc.info)
Hiszen már szégyen lesz lassan kereszténynek lenni. Szégyen heteroszexuálisnak élni. Az a kulturális nívó ha kisebbségi zsidó, roma vagy kábítószeres, vagy homokos vagy.
Szabad Hirek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát