2011. július 21. Közélet

A válaszadók nagyobbik része elégedett a köztársasági elnök és a kormányfő munkájával, sőt a Kína felé való nyitás is magas támogatottságot élvez, míg Gyurcsány Ferenc saját pártján belül is megosztó személyiségnek számít – derül ki a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megbízásából készült elemzéséből.

Augusztus elején lesz egy éve Schmitt Pál a Magyar Köztársaság elnöke. Mandátumának ötödénél az érvényesen válaszolók 60 százaléka „inkább elégedett”, 40 százaléka „inkább elégedetlen” az államfői munkájával. Schmitt Pálnak nehéz feladata van, mert nemcsak az államfői tisztséggel járó nehézségekkel kell megküzdenie, hanem nyolc év kormánykritikus államfői gyakorlata után egy újszerű szerepfelfogást is ki kell alakítania. Az elmúlt egy évben stratégiai hibát a kormány munkáját kívülről támogató elnökként nem követett el, inkább egy-két „bakija” vált emlékezetessé. Az új szerepfelfogás – amelyhez néhány trükköt elleshetne Göncz Árpádnak a kétharmados Horn-kormányhoz fűződő kapcsolatából – megítélése függ a pártprefenciától. Nem meglepő, hogy a Fidesz érvényesen válaszoló szimpatizánsainak 85 százaléka elégedett munkájával, míg az érvényesen válaszoló szocialista szimpatizánsoknak 76 százaléka nem. A fenti adatok azt is mutatják, hogy a jobboldalon – néhány feltételezéssel szemben – Schmitt Pál alapvető elismerésnek örvend és a válaszadók támogatják szerepfelfogását.

Kattintson a nagyobb képért!

Schmitt elismerésének oka, hogy a kormányfő munkájával is elégedettek a válaszadók: az érvényesen válaszolók 52 százaléka nyilatkozott támogatóan. Nem csoda, hogy „most vasárnap” is kétharmados, azaz alkotmányozó többséget szereznének a kormánypártok. A Nézőpont Intézet kutatásában arra is rákérdezett, ugyanarra a pártra szavaznának-e a válaszadók, mint 2010-ben. Érdekes adat, hogy még a Fidesz szimpatizánsai között is van 10 százalék, aki új szimpatizáns, de nem meglepő módon a legtöbben az azóta virtuálisan megizmosodott LMP környékén találhatók. A mostani LMP-támogatók harmada (32 százaléka) bevallása szerint tavaly áprilisban még máshova ikszelt.


Kattintson a nagyobb képért!

Nagy a kínai „szövetség” támogatottsága

Mindenki érezhette, hogy Ven Csia-pao kínai miniszterelnök látogatása több volt egy véletlen vagy rutinszerű állami vizitnél. Az államadósság finanszírozásától, a fejlesztési hiteleken és a piacnyitáson keresztül egészen a magyarországi kínai beruházásokig sok minden előtt nyitott utat a találkozó és a nyomában kötött megegyezések. Talán stratégiailag ennél is fontosabb az egyoldalú függőség oldása és – értékalapú szövetségesünkhöz, a nyugati világhoz hasonlóan – a kiváló kétoldalú kapcsolatok építése a kínaiakkal. Ennek az „új, nagy jelentőségű szövetségnek” igen magas a magyarországi támogatottsága: a megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott pozitívan az együttműködésről.

Mindazonáltal a szoros együttműködés nemcsak a diplomáciai szinten jelentkezik majd, hanem a hétköznapokban is. Ha valóban megvalósulnak a tervezett beruházások, várhatóan a kínai gazdaság képviselői egyre gyakrabban keresik fel hazánkat, és esetleg a meglévő kínai közösség is gyarapszik. Ezért érdeklődött a Nézőpont Intézet a hazai kisebbségekkel szembeni előítéletekről. A kutatás megmutatta, hogy tízből heten (72 százalék) el tudnának kínaiakat fogadni szomszédjuknak, ketten (23 százalék) viszont inkább nem. A legnagyobb elutasítás a cigányok és az arabok esetében érezhető: a megkérdezettek 46, illetve 35 százaléka nem szeretne szomszédjuk lenni.


Kattintson a nagyobb képért!

Gyurcsány megosztó személyiség

A nyár elején régen látott figyelem követte Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységét, miután az MSZP elhúzódó belső háborújában aktuálisan csatát vesztett. A pártszavazás körüli indulatokat máig nem sikerült lezárni, legfeljebb a lezárás esélyét holnaputánra tolni: elvileg egy novemberi pártkongresszus foglalkozik majd az MSZP hatalmi befolyás szempontjából fontos, de kívülről érthetetlen szervezetátalakításával. Ha stratégiailag nem is tudott átfogó sikert elérni a Mesterházy-féle pártvezetés, hiszen a váratlan időpontban elrendelt pártszavazás majdnem eredményes lett, Gyurcsány lejáratásában fel tudott mutatni némi előrelépést. Az összes megkérdezett 63 százaléka mondta azt, hogy Gyurcsány Ferenc inkább árt, mint használ az MSZP-nek. Ugyanakkor az érvényesen válaszoló MSZP-szimpatizánsoknak 51 százaléka szerint Gyurcsány „inkább használ” pártjuknak.

Gyurcsány Ferenc a kémbotrány ügyében is középpontba került, hiszen mégiscsak volt bizalmasai ellen indult eljárás. A volt miniszterelnök és támogatói már többször sejtették, hogy előbb-utóbb ellene is vádat fog emelni a bíróság. Ebben az ügyben természetesen nem illetékes a közvélemény, mégis figyelemre méltó, hogy nincs többségi álláspont. Arra a kérdésre, hogy „történt-e olyan bűncselekmény az elmúlt években, amely miatt bíróság elé kellene állítani Gyurcsány Ferencet”, a megkérdezettek harmada (34 százalék) nem tudott válaszolni, harmada igennel (34 százalék), s szintén harmada (32 százalék) nemmel válaszolt. Érdekes, hogy a férfiak inkább (38 százalék), míg a nők és a felsőfokú végzettségűek kevésbé (30 százalék) állnak a felelősségre vonás pártján. A Fidesz-szimpatizánsok 52 százaléka szívesen látná Gyurcsányt bíróság előtt, 19 százaléka viszont nem tartja ezt indokoltnak. Érdekes, hogy a Jobbik szimpatizánsainak negyede (27 százalék) szintén nem akar felelősségre vonást. Alighanem ők 2006-ban még az exminiszterelnökre szavaztak.


Kattintson a nagyobb képért!

Kattintson a nagyobb képért!                                              (Nézőpont Intézet)

Szabad Hírek