A Holokauszt Emlékközpontban rendezett “Az árpádsáv tegnap és ma” című kiállítás megnyitása alkalmából Závada Pál olyan beszédet mondott, amely a magyarság elleni gyűlöletre uszít. A beszédet a rendezők is végighallgatták, nem volt senki közöttük, aki félbeszakította volna a gyalázkodást. Így lényegében ők is azonosultak Závoda beszédének tartalmával. A feljelentés őket is érinti.

Tisztelt Budapesti Rendőr-Főkapitányság!

Az 1978. évi IV. tv. (Büntető Törvénykönyv) 269/A. §-ában meghatározott nemzeti jelkép megsértésének vétsége, valamint a 269. §-ban meghatározott közösség elleni izgatás bűntettének elkövetése miatt
feljelentést teszek
I. Závada Pál Kossuth díjas író, valamint
II. a Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében rendezett “Az árpádsáv tegnap és ma” című időszaki kiállítás rendezői ellen.

Indoklás
I.
Závada Pál a Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében rendezett “Az árpádsáv tegnap és ma” című időszaki kiállítás megnyitóján a következőt mondta: “az árpádsáv nem történelmi ereklye, hanem a nyilas hagyomány, a kirekesztő gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus jelképe.”[1]

Az árpádsávos mező leírása: vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező.
A Magyar Köztársaság címerpajzsának “Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott.”[2]

Tehát a Magyar Köztársaság címerének része az árpádsáv.

Az árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (például a Nemzetbiztonsági Hivatalénak).

Az árpádsávos mező nem azonos a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom zászlajával, az ún. “nyilas-zászlóval”, amelyben 4 ezüst, és 5 vörös sáv van, illetve egy zöld színű nyilaskeresztet ágyaztak bele.
Ha a vörös és az ezüst váltakozó sávokat a sávok számától eltekintve értelmezzük (azok jelentéséről nem is beszélve), akkor az Amerikai Egyesült Államok zászlaját is “a nyilas hagyomány, a kirekesztő gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus jelképének” kell minősíteni, hiszen a sávok színei – még árnyalatukban is – azonosan az árpádsávok színeivel, csak a sávok száma tér el azokétól.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/A. § szerint
“Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269. § szerint
“Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen  gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Jelképtörvény (1995. évi LXXXIII. törvény) 3. § (3) bekezdése az (1) bekezdésben meghatározott, védett jelképekkel azonos módon védi azok elkülönített elemeit – a Szentkorona mellett kiemelve a címerpajzsot.

Závada Pál idézett kijelentésével a Magyar Köztársaság védett jelképét sértette meg.
Miután az árpádsáv jelképként (“történelmi ereklyeként”) a magyar nemzet önazonosságát fejezi ki, ezért annak megsértése a magyar nemzet elleni gyűlöletre uszítást jelenti.

Így Závoda Pál nemcsak a nemzeti jelkép elleni vétséget, hanem a közösség elleni izgatás bűncselekményét is elkövette.

II.
A Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében rendezett “Az árpádsáv tegnap és ma” című időszaki kiállítás rendezői
1. felkérték Závoda Pált a megnyitóbeszéd megtartására, a Magyar Köztársaság védett jelképét sértő és a magyar nemzet elleni gyűlöletre uszító kijelentések elhangzásakor a beszédet nem szakították meg és szólították fel Závoda Pált sértő és gyűlöletkeltő kijelentései visszavonására, ezzel a beszéd tartalmát elfogadták, vagyis azonosultak Závoda Pállal a nemzeti jelkép megsértésének vétségében, valamint közösség elleni izgatás bűncselekményének elkövetésében;

2. a kiállítás önmaga is megvalósítja a Btk. 269. és 269/A. §-aiben megfogalmazott tényállást, mivel a kiállítás anyaga, annak felépítése és az ott szereplő, tájékoztató eszközök az Alkotmány 76. §-ában leírt és a Jelképtörvény 3. §-ban védetté nyilvánított árpádsáv megsértésére alkalmasak, és a jelképpel azonosított magyar nemzet elleni gyűlöletre uszítanak.

Kelt Szegeden, 2009. november 30-án.
Tisztelettel:
Dr. Halász József
6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a.
30/6163894, halasz.jozsef@szksz.com
Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 2443.

[1] Závada Pál: az árpádsáv a kirekesztő gyűlölet jelképe –( uszító és gyűlöletkeltő írás)  mti.hu 2009. november 25. 11:55
[2] (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. (1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949. évi XX. tv. 76. §)

(Nemzeti InternetFigyelő alapján szerk.)