A Nemzeti Ügyek Kormánya. Az Orbán-kabinet tagjai kötelező jelleggel, görcsösen szajkózzák felszólalásaikban ezt a három szót, amivel talán csak „az elmúlt nyolc év” versenyezhet. Az Igenis miniszter úr! című szatirikus angol sorozatban hangzik el a megállapítás: egy kormány minél többet emleget valamit, annál biztosabb, hogy azt nem akarja megcsinálni. Az alábbi összeállítást ajánljuk azoknak a nemzeti érzelmű Fidesz-szavazóknak a figyelmébe is, akik az Orbán-kormány bő egy éves tevékenysége után is még úgy gondolják, hogy az valóban a nemzeti ügyeket szolgálja.

Keblünkre, apartheid Izrael!

2010. november 8.: A Fidesz illetve a KDNP képviselői az MSZP-frakció tagjaival egyetemben kivétel nélkül megszavazták az Európai Unió, s így hazánk társulási szerződését apartheid Izraellel. A megállapodással Izrael számára lehetővé vált, hogy Tel-Aviv információt kapjon a tagállamok kül- és biztonságpolitikájáról. Magyarul: Izrael mindenről és mindenkiről, bármikor, bármit legálisan megtudhat. Vélhetően már ennek is a következménye, hogy a napokban Európa-szerte 342 embert szedettek le repülőgépekről az izraeli hatóságok, amelyeknek hatásköre a jelek szerint Európa valamennyi légitársaságára, így a Malévra is kiterjed. Az izraeli hatóságok kérésére nem szállhatott fel kilenc palesztinbarát aktivista a Malév egyik járatára Párizsban. A visszatartott személyek Budapesten keresztül Tel-Avivba utaztak volna, ahol több száz aktivista kívánt részt venni egy palesztin szolidaritási akcióban. A francia külügyminisztérium szóvivője elmondta: a magyar légitársaság hozta meg a döntést, amelyre nem Párizs, hanem Izrael kérte őket.

Persze a közel-keleti terrorállamhoz fűződő viszonyában az Orbán-kormány nem árult zsákbamacskát. Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés alakuló ülésének napján, Izrael állam megalakulásának 62. évfordulóján tartott fogadáson egyértelművé tette, hogy Izrael és Magyarország együttműködése a kormányváltás után is erős marad. Erős maradt, sőt maga Orbán Viktor jelentette ki 2011. február 1-jén, hogy örül az izraeli befektetők magyarországi jelenlétének, és bízik benne, hogy szélesítik tevékenységüket. A sort még lehetne folytatni, de erre most itt nincs elég hely.

Nem a székelyekre, igen Tom Lantosra

2010. november 19.: Miközben a Jobbik a legmagasabb szinten képviseltette magát, Orbán Viktor kormánya nem érezte fontosnak, hogy részt vegyen a Székelyföld autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) budapesti, ünnepi ülésén. A kormány tagjai annak ellenére nem voltak jelen a történelmi eseményen, hogy azt Kövér László hozta tető alá. A székely küldöttek reményüket fejezték ki, hogy kormány az Európai Unió soros elnökségét kihasználva mindent meg fog tenni Székelyföld autonómiájáért. Az Orbán-kabinet jelzésértékű távolmaradását figyelembe véve már akkor kétségek merülhettek fel azzal kapcsolatban, hogy a Martonyi János vezette magyar elnökség milyen intenzitással veti majd bele magát a székely autonómiáért folytatott harcba. Mára tudjuk, ezek a kétségek teljes mértékben jogosak voltak, hiszen a Nemzeti Ügyek Kormánya egyetlen szót nem ejtett a jelenlegi határokon túl élő, őshonos magyar kisebbségért, miközben az Unió korifeusainak vállveregetése közepette letette az asztalra a romastratégiát. Ide kívánkozik, hogy néhány hónappal az SZNT ülése után ugyanitt, az Országház felsőházi termében a Fidesz és a KDNP politikusai már szinte egymást taposták, hogy Hillary Clintonnal együtt részesei lehessenek a Nicolae Ceauşescu barátjáról, Tom Lantosról elnevezett intézet megnyitójának. A rendezvényen részt vett Orbán Viktor, Lázár János, Martonyi János, Németh Zsolt, Schiffer András, Mesterházy Attila, Kovács László, Köves Slomó, de méltató beszédet mondott az SZNT ülésről szintén távol maradó Tőkés László is. Tom Lantos egyszer azt mondta: mindenki antiszemita és mindenki Izraelnek az ellensége, aki Izraelnek a politikáját és a cionista politikát nem támogatja.

Gyilkosok védelmében

2011. február 28.: A Fidesz és a KDNP képviselői nem támogatták azt az alkotmánykoncepcióhoz benyújtott jobbikos módosító indítványt, miszerint az 1956-os megtorlásokban részt vett állampárti vezetők, illetve az akkori erőszakszervezetek vezetőinek bűncselekményei ne évüljenek el. Bár a párizsi szerződés szerin ez háborús bűn. Így nem évül el.

Szavak és tettek: mint tűz és víz

2011. április 11.: A Jobbik kérésére az Országgyűlés tagjai név szerint szavaztak arról a módosító indítványról, amely arról szólt, hogy az új alkotmány rögzítse a magyar termőföld és ivóvízkészlet védelmét, hogy ezek a nemzeti kincsek ne kerülhessenek külföldi kézre. A Fidesz és a KDNP képviselői egyhangúlag utasították el a Jobbik javaslatát, tették ezt annak ellenére, hogy két héttel előtte, március 28-án Orbán Viktor még ezt mondta az Országgyűlésben: „Jóformán nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy szükségünk van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. A magyarok minden eddiginél hangosabban és határozottabban megüzenték, hogy Magyarország nem eladó, a magyar föld és a magyar víz nem eladó sem most, sem később.”

Szájer József elintézte

2011. június 18.: Habár egy ideig úgy tűnt, idén már nem vonulhatnak Budapest utcáin a devianciát hirdető, magamutogató hazai és külföldi homoszexuális szervezetek, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József végül a segítségükre sietett, így nem maradt el a provokáló menet. A rendőrség az Oktogonnál menekülési útvonalat nem hagyva kordonokkal körbezárta az ellentüntetőket és a helyi lakosokat is, akiknek idén is jutott egy jó adag könnygáz. Vélhetően a kormánynak erre is, mint minden másra az lehet a magyarázata, hogy a választóktól erre kaptak felhatalmazást. A homokos parádé biztosítása mintegy hetvenmillió forintba fájt a magyar adófizetőknek.

Éljen Károlyi, éljen a Szovjetunió!

2011. július 11.: A parlament döntése értelmében 2014. május 31-ig át kell alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így visszakaphatja 1944 előtti „képzőművészeti arculatát”. Az előterjesztésről történő szavazás előtt a magukat nemzetinek mondó kormánypárti képviselők név szerinti szavazással kivétel nélkül elutasították a Jobbik módosító indítványát, amely belefoglalta volna a javaslatba az Országház északi végénél lévő Károlyi Mihály-szobor és a Szabadság téri szovjet emlékmű (ismeretlen nőkkel erőszakoskodó katona) mielőbbi eltávolítását. Fontos megjegyezni, a Fidesz-frakcióban lelkiismereti szavazást hirdettek, s ennek ellenére nem akadt egyetlen képviselő sem, aki arra szavazott volna, hogy távolítsák el Károlyi szobrát és az egykori ereklyés országzászló helyén éktelenkedő szovjet emlékművet. Végtelenül szomorú, s egyben egy nemzeti hős tragikus politikai szereplésének betetőződését jelenti, hogy Wittner Mária, a Fidesz képviselője, ’56-os halálraítélt forradalmár a magyar föld és ivóvíz készlet alkotmányban rögzített védelmének elutasítása után nemet mondott a Jobbik újabb javaslatára is, vagyis szerinte a szovjet emlékművet nem kell eltávolítani. Erre már nincsen szó…

Beérik a Fidesz-Hit paktum

2011. július 13.: A kormánypárti frakciók támogatásával az országgyűlés a történelmi egyházak szintjére emelte a nyíltan cionista Hit Gyülekezetét. A Nemzeti Ügyek Kormányának köszönhetően az Izraelt rendszeresen éltető szekta immáron az Országgyűlés által is elismert egyházzá lett úgy, mint a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház vagy a Magyarországi Evangélikus Egyház. Egy héttel korábban a Jobbik név szerinti szavazást kért arról a módosító indítványáról, amelynek a lényege az volt, hogy – az akkori, hármas besorolású koncepció alapján – a Hit Gyülekezetét vegyék ki a második kategóriából, ami a bevett és elismert egyházakat tartalmazó első kategóriától jogilag semmiben sem különbözött. Három fideszes – köztük Wittner Mária – képviselő kivételével minden kormánypárti honatya, így a KDNP-s Semjén Zsolt, Soltész Mikós vagy éppen Harrach Péter is elutasította a Jobbik javaslatát, síkra szállva ezzel többek közt a katolikus egyházat is nyíltan támadó Hit Gyülekezete mellett. A lapunk által már korábban vázolt Fidesz-Hit paktumot támasztja alá az is, hogy a kormányközeli médiumokban már meg is kezdődött a Hit Gyülekezete abszolút pozitív színben való beállítása. Ebben élen járt az Echo TV-ben Vámos György, aki Németh Sándorral való beszélgetése alkalmával nem győzte az egekig magasztalni a Hit Gyülekezetét, a „vezető lelkész”-nek csak bólogatnia kellett.